Stephen Langton
| Stephen Langton | |
 | |
| Született | 1150[1][2][3] Lincolnshire |
| Elhunyt | 1228. július 9. (77-78 évesen)[3] Slindon |
| Állampolgársága | angol |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Sírhelye | canterburyi katedrális |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Stephen Langton témájú médiaállományokat. | |
Stephen Langton (Wragby, Lincolnshire, Anglia, kb. 1150 – Slindon, Sussex, 1228. július 9.) teológus, canterburyi érsek.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A párizsi egyetemen tanult, Petrus Comestor tanítványa. Később ő is ott tanított filozófiát és teológiát 1206-ig. Ott ismerkedett meg III. Ince pápával (1198-1216 közt pápa), aki iskolatársa volt. Ince Rómába hívta, és bíborossá kreálta.
1205-ben Hubert Walter halálával megüresedett a Canterbury érseki szék. A szerzetesek szokás szerint megválasztották az utódot, ám I. (Földnélküli) János angol király a maga jelöltjét akarta az érseki trónon látni. A pápához fellebbeztek, aki mindkét választást megsemmisítette. Az örök városba érkezett 13 szerzetes az egész káptalant képviselve a pápa jelenlétében új választást tartott. A választás eredményeként Langton bíboros lett Canterbury érseke, akit a pápa 1207. június 17-én Viterbóban püspökké szentelt. Mivel Földnélküli János Langtont nem ismerte el canterbury érseknek, a pápa interdiktum alá helyezte egész Angliát, a királyt kiközösítette és letette a trónról. Emiatt Langton a kinevezése után jó ideig a Pontigny apátságban tartózkodott. Csak 1213-ban tudott egyházmegyéjébe visszatérni. Mint canterbury érsek az állami életre is befolyással volt. Jelentős szerepe volt a Magna Carta Libertatum (1215) megszületésében. Emiatt Ince őt felfüggesztette, majd egy évre rá a büntetést feloldotta.
Munkássága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Mint egzegéta, teológus és prédikátor rendkívül gyümölcsözően tevékenykedett. Ő vezette be a nyugaton használt biblia-fordításba, a Vulgatába, a ma is használt fejezetfelosztást. Valószínűleg tőle származik a Bibliában található héber nevekből készített gyűjtemény is, melynek címe: Interpretationes nominum hebraicorum. Előadásaiban a Biblia minden könyvét magyarázta, főleg erkölcsi értelmezésben.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Német Nemzeti Könyvtár. "Gemeinsame Normdatei". Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Hozzáférés: 2015. március 2..
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár. "BnF-források" (francia nyelven). Hozzáférés: 2015. október 10..
- 1 2 "SNAC" (angol nyelven). Hozzáférés: 2017. október 9..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Charles Knight (1856). The popular history of England: an illustrated history of society and govermnent from the earliest period to our own times (angol nyelven). London: Bradbury and Evans. 337, 342–343, 345. o.
- "Langton". Magyar katolikus lexikon. Hozzáférés: 2009. október 4..
{{cite book}}: External link in|chapterurl=|chapterurl=ignored (|chapter-url=suggested) (súgó)
