Sztáza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Staza szócikkből átirányítva)
Sztáza (Staza)
Képek Sztazáról: a főutca, egy a háborúban lerombolt lakóház és a kápolna.
Képek Sztazáról: a főutca, egy a háborúban lerombolt lakóház és a kápolna.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSziszek-Moslavina
KözségSunja
Jogállás falu
Irányítószám 44210
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség170 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság110 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 19′ 30″, k. h. 16° 35′ 32″Koordináták: é. sz. 45° 19′ 30″, k. h. 16° 35′ 32″
A Wikimédia Commons tartalmaz Sztáza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sztaza[2] (horvátul Staza) település Horvátországban, a Sziszek-Monoszló megyében, Sunja községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zágrábtól 140 km-rel délkeletre, Sziszek városától légvonalban 25, közúton 33 km-re délkeletre, községközpontjától 6 km-re délre, a Sunja-mező északnyugati szélén, a Staza- és Nemica-patakok forrásvidékén fekszik.

Története[szerkesztés]

Staza a török kiűzése után a 17. század végétől katolikus boszniai horvátokkal betelepített falvak közé tartozik. A falu 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Sztasza” néven szerepel. A településnek már ekkor volt temploma, mely a térképen is jól látható a településen kívül, nyugati oldalon, a mai temető területén. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sztaza” a neve.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Sztaza” néven 80 házzal és 420 lakossal szerepel.[3] 1857-ben 361, 1910-ben 523 lakosa volt. Zágráb vármegye Kostajnicai járásához tartozott. A délszláv háború előtt lakosságának 94%-a horvát nemzetiségű volt. 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború idején elfoglalták a szerb erők. A Krajinai Szerb Köztársasághoz tartozott. A falut 1995. augusztus 5-én a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A településnek 2011-ben 220 lakosa volt.

Népesség[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
361 368 400 493 497 523 532 538 563 553 516 467 393 380 304 220

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a Sunját Hrvatska Dubicával összekötő főút északi oldalán áll. A kápolna 1873-ban épült, de a délszláv háború során a falut elfoglaló JNA katonái és a szerb szabadcsapatok lerombolták. A háború után a régi kápolna helyén építették fel a mai épületet. Berendezésének egy része a régi kápolnából származik.
  • A középkori Szent Márton templom maradványai a falutól nyugatra, a temető területén.

Híres szülöttei[szerkesztés]

Damjanich János arcképe

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]