Sprinkler

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A sprinkler mennyezetre szerelve

A sprinkler vagy sprinkler szórófej a sprinkler rendszer része és ha tűzet érzékel a vizet kiengedi az oltáshoz, így például, ha egy előre meghatározott hőmérséklet túllépésre került a benne lévő hőre érzékeny betét szétrobban és elkezd áramlani a víz a tűz oltásához.

A sprinklereket széles körben használják világszerte, évente több mint 40 millió sprinklerfejjet szerelnek fel.

Az épületek amelyeket megfelelően tervezett és karbantartott sprinklerekkel védenek, a tüzeknek több mint 99% -át egyedül a sprinkler szórófejek kontrollálták.[1][2][3]

Sprinklerberendezés típusok[szerkesztés]

Nedves rendszer[szerkesztés]

A sprinklerberendezés egy nyomás alatt álló, zárt csőrendszer. A rendszer állandó készenléti nyomását általában a városi vízhálózat nyomása biztosítja. A sprinkler szórófejekben a víznyomásnak ellenálló dugót valamilyen, hőre érzékeny betét tartja a helyén; napjainkban a legelterjedtebb egy folyadékkal töltött üvegfiola, mely adott hőmérsékleten szétrobban, így a dugót a víz nyomása szabadon kilökheti, és a víz útja szabaddá válik. (A sprinkler szórófej oldási hőmérséklete több fokozatban 54 Celsius-foktól akár 260 fokig is terjedhet, az általánosan elterjedt oldási hőmérséklet 68 Celsius-fok.)

A nedves sprinkler berendezések érzékenyek a fagyra, így a fagyveszélyes területeken más megoldást kell találni.

Száraz rendszer[szerkesztés]

A száraz rendszer szintén egy nyomás alatt lévő hálózat, azzal a különbséggel, hogy a hálózatban nyomás alatt lévő levegő van a speciális száraz riasztószelep hálózat felőli oldaláig. A száraz rendszer vízellátás felőli oldalán már víz található. A száraz szelep úgy van kialakítva, hogy a kompresszorral fenntartott levegőoldali készenléti nyomás képes ellenállni a vízellátás felőli, nyomástartó szivattyúval fenntartott nyomásnak. Mikor egy szórófej kiold, a levegő szökik, és a légnyomás olyannyira lecsökken, hogy a száraz riasztószelep nyit, és a rendszert elárasztja vízzel, innentől az oltás azonos a nedves rendszerével.

A száraz rendszerek problémája, hogy teljes mértékben üríthetőknek kell lenniük, vagyis lejtésben kell szerelni a hálózatot. Ez az egyéb szakágakkal való ütközések elkerülésében csökkenti a rendszer flexibilitását. További hátránya, hogy a rendszer késéssel kezd oltani, így a szabvány közel 30%-kal nagyobb víz- és szivattyúigényt ír elő.

A típusú elővezérelt rendszer[szerkesztés]

Azokban az esetekben, amelyekben a sprinkler berendezés téves működése esetén, például egy mechanikai sérülés okán nyíló sprinkler, a várható vízkár túlzott anyagi kárt okozhatna, A típusú elővezérelt rendszert alkalmazunk. Ilyenkor egy olyan száraz rendszerről beszélünk, ahol a riasztószelepet kizárólag a tűzjelző jele nyitja. Így ha egy sprinkler szórófej nem tűz okán old ki, akkor a rendszerből csak a levegő áramlik ki, a szelep azonban nem nyit, így vízkárt nem okozhat.

B típusú elővezérelt rendszer[szerkesztés]

Azokban az esetekben használjuk, ha fagyveszély van, ám a kockázat szintje megkövetelné a nedves rendszer alkalmazását. Ebben az esetben szintén egy száraz rendszerről beszélünk, de a riasztószelep nyitását nemcsak a levegőoldali nyomásesés idézheti elő (mint a hagyományos száraz rendszernél), hanem a tűzjelző berendezés vészjelére is nyit a szelep.

Mivel a gyakorlatban a tűzjelző berendezés hamarabb érzékeli a tüzet, mint ahogyan a sprinklerfej kioldana, a riasztószelep már akkor nyit, mikor a tűzjelzés beérkezik. Mivel a levegő nyomása jelentősen alacsonyabb a víz nyomásánál, így a szelep nyomásával a hálózat jelentős része elárasztódik vízzel, így a sprinkler szórófejek kioldásakor a rendszer már kvázi nedves rendszerként, késlekedés nélkül képes oltani. Amennyiben a tűzjelző rendszer valamilyen oknál fogva nem működik, úgy a rendszer tűz esetén is működik, igaz, csak mint hagyományos száraz rendszer. Hátránya, hogy ugyanúgy lejtéssel, üríthetőnek kell szerelni, mint a száraz rendszereket. Előnye, hogy nagy biztonságot nyújt, így a száraz rendszereknél szükséges 30%-os víztöbbletet a szabvány nem írja elő.[4]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Domestic and Residential Fire Sprinkler Information. [2014. március 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 25.)
  2. Fire Sprinklers. Fire Sprinklers Scotland. (Hozzáférés: 2013. február 6.)
  3. Industrial Fire sprinklers. Fire Safety Advice Centre. (Hozzáférés: 2013. február 6.)
  4. http://www.interpiro.hu/sprinkler-rendszerek-mukodese/

További információk[szerkesztés]

https://web.archive.org/web/20121114121209/http://www.ventor.hu/rendszerek/szabvanyos-sprinkler-rendszerek/