Újépület
| Újépület | |
| Neugebäude | |
| laktanya, börtön | |
 | |
| Coquereau: A pesti Újépület (tusrajz) | |
| Település | Pest |
| Cím | Szabadság tér (helyén) |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1786 |
| Megnyitás | 1793 |
| Bezárás | 1897 |
| Lebontás éve | 1897 |
| Lebontás oka | városrendezés |
| Tervező | Isidore Canevale |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | börtön |
| Elhelyezkedése | |
 Újépület
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 30′ 17″, k. h. 19° 03′ 01″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 17″, k. h. 19° 03′ 01″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Újépület témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Újépület (Aedificium Regium Novum, németül Großes ärarial Gebäude[1] (kincstári nagyépület) vagy Neugebäude) egy hírhedt erőd- és laktanyaszerű katonai épület volt, mely egykor Pesten, a Lipótvárosban, a mai Szabadság tér területén állt.
Építése[szerkesztés]
Felépítésére II. József adott utasítást. A terveket Isidore Canevale bécsi építész készítette. Az óriási belső udvart bezáró négyszögletes épület építése 1786-ban kezdődött, Hild János vezetésével. Itt szerezte első szakmai tapasztalatait Hild József, a későbbi híres építész is. Az erődszerű épület felhasználási célját nem közölték a lakossággal, így az találgatások tárgya volt. A nagyméretű épület egyes részei fokozatosan készültek el; 1789-ben a 3. sz. pavilon már használatban volt.
Az épület négyszög alakú volt, a földszinten kívül még két emelettel rendelkezett. Négy sarkán kisebb, de egy emelettel magasabb, négyszög alakú épületrészeket emeltek, amelyeket a főépülettel rövid melléképítmények kapcsoltak össze, úgy hogy a deréképület az erősségnek mintegy középfalát, a négy saroképítmény pedig annak bástyáit képezte. A nagyobb homlokfalak 100 ölnél hosszabbak, a belső főudvar majdnem 10 000 négyszögölnyi teret foglalt el. Különösebb építészeti értéke az épületnek nem volt. A rejtélyes építmény homoksivatag közepén emelkedett, ugyanis az akkori város szélső házai s a megkezdett építmény között még jókora térség terült el, melyet meg nem kötött fövény borított. II. József halálakor a munka még nem volt befejezve, s az időközben kitört napóleoni háborúk gátolták az építkezés folytatását. 1793 és 1796 között használták börtönként, az elfogott francia tisztek raboskodtak itt.
1802-ben eladni készültek az épületet, a prágai zsidók már ajánlatot is tettek rá. Széchényi Ferenc gróf akkori kamaraelnök hathatós fölterjesztéseket tett a szándékolt eladás ellen, mivel az épület a II. József által a magyar papságtól elkobzott javakért kapott pénzen készült el. Az eladására így nem került sor, azonban az építés folytatásához csak 1814-ben fogtak, s mikor az épület elkészült, az újonnan szervezett ötödik tüzérezred laktanyájává rendelték azt.
A kivégzőhely[szerkesztés]
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukása után tömegével zárták ide a magyar hazafiakat. 1849. október 6-án az épület falánál végezték ki Batthyány Lajos grófot, az első független magyar kormány miniszterelnökét, az aradi vértanúk kivégzésével azonos napon. A kivégzés emlékét őrzi az egykori épület északkeleti sarkának helyén emelt Batthyány-örökmécses. Az épület mellett végezték ki 1849. október 10-én Csány László kormánybiztost, közlekedési minisztert, majd október 24-én Perényi Zsigmondot, a felsőház másodelnökét is. Október 20-án a délelőtti órákban a közeli Fa téren (maː Mezőgazdasági Minisztérium környéke) Mieczysław Woroniecki herceget, Peter Giron honvéd alezredest és Karol Gustaw d’Abancourt de Franqueville lengyel nemest végezték ki.[2]
A helyszín utóélete[szerkesztés]
A kiegyezés után felmerült az épület nyomda, majd városi árvaház céljára való hasznosítása, végül is 1897-ben lebontották. A szomszédságában időközben épülő Országház hatására a környék felértékelődött. Az Újépület helyén alakították ki Palóczi Antal tervei szerint a Szabadság teret.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Tanulmányok Budapest múltjából
- ↑ Palóczi Edgár: Woroniecki-Korybut Miecislav herceg. Archiválva 2016. augusztus 21-i dátummal a Wayback Machine-ben Lengyel-magyar emlékek
Források[szerkesztés]
- Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 554. o. ISBN 963-05-6411-4
- Magyarország és Erdély eredeti képekben Darmstadt, 1856. 131. old.
- A pesti Újépület – egy kis történelem
- Az Újépület Pest belterületének kataszteri térképén (1785)
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Lásd még: Az Újépület foglyai (kategórialap)
