Újlipótváros

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Újlipótváros
A Szent István park (Háttérben a Dunapark házakkal[1])
A Szent István park (Háttérben a Dunapark házakkal[1])
Közigazgatás
TelepülésBudapest
KerületXIII. kerület
Népesség
Teljes népesség36 888 fő (2011)[2] +/-
Elhelyezkedése
Újlipótváros (Budapest XIII. kerülete)
Újlipótváros
Újlipótváros
Pozíció Budapest XIII. kerülete térképén
é. sz. 47° 31′ 07″, k. h. 19° 03′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 07″, k. h. 19° 03′ 15″
A Wikimédia Commons tartalmaz Újlipótváros témájú médiaállományokat.

Az Újlipótváros Budapest XIII. kerületének egyik városrésze 1950. január 1-jétől. (Eredetileg a Budapest V. kerületi Lipótváros északi részét nevezték így, utalásként arra, hogy ezt a területet csak a 19. század vége felé parcellázták.[3]) A pesti szleng gyakran tréfásan "Lipóciának" nevezi.[4]

Határai[szerkesztés]

A Duna (Carl Lutz rakpart, a Margit hídtól a Dráva utcáig) – Dráva utca – Váci út – Nyugati tér – Szent István körút [5]

Története[szerkesztés]

A tervezett Újlipótváros egy 1888-as térképen

A 19. század elején a terület még Pest határának beépítetlen része volt, az ipar fejlődésével fokozatosan települt be dél felől. A Nagykörút felépítése előtt a Szent István körúttal egyező nyomvonalon haladt a Fegyvergyár utca. A körút építésével együtt járó rendezési terv készítésekor északra a Duna-parthoz közel a Király Sörfőzde, a Csáky (mai Hegedűs Gyula) utca sarkán az Árpád malom, a Nyugati pályaudvarral szemben a Katona József utcáig az Unió Malom volt található. Az Unió Malom egyik belső utcájában dolgoztak a kádárok, ma a Kádár utca jelzi ezt. A mai Vígszínház helyétől északra volt a Suhajda telep. Ez a 19. század végén alakult szegénytelep Suhajda úr tulajdonában volt, aki 10–15 m²-es lakásokat alakított ki munkások számára. Ez a terület közbiztonság szempontjából igen veszélyesnek minősült.[6]

A Váci úton apró gépgyárak, mezőgazdasági gépjavító üzemek alakultak. A Balzac utca végén a Padolat gyár és a Gyapjúmosoda működött. A Dráva utca sarkán felépült az Magyar Villamossági Rt. telepe, mellette észak felé a korábbi Szeszgyár helyén a Révész utcai fűtőmű. A Victor Hugo (Wahrmann Mór) utcában a Pannónia malom, északra a Victoria és Erzsébet malom épült és működött. A 20. század elejére az USA malomipara túlnőtte Európáét, és lassan Magyarország malomipara (amely vezető szerepet töltött be Európában) elsorvadt, emiatt a telepek pedig idővel felszámolódtak. A Pannónia utcában a Wahrmann Mór u. környékén volt a Gyapjúmosó Gyár, amely egészen az 1970-es évekig működött.

A Nagykörút megépítésekor kidolgozott városrendezési terv szerint az ipar kitelepítését követően a körút mellett bérlakásokat építettek. Ekkor kezdte elnyerni ez a terület a mai arculatát. 1896-ban adták át az akkor még csak részlegesen betelepített, akkor II. Lipót nevét viselő Szent István körutat.[6] A Tüköry József sörgyáros által 1865 óta működtetett, a leghíresebb külföldi táncosnőket szerepeltető Új Világ Mulató helyén 1896-ban felépült a Vígszínház.[7]

Az Újpesti rakpart a Margit híd és a Dráva utca között 1900-1903 között épült ki.[8][9][10] A folyamszabályzási munkák során történt feltöltésekkel part menti beépíthető telkekhez jutott a városrész.

A Palatinus-házak egy 1927-es képeslapon

A Pozsonyi út elején álló Palatinus házak 1911-ben épültek szecessziós stílusban, Vidor Emil tervei alapján.[11][12] A nagyobb arányú bérlakás-építkezések azonban csak az 1920-as évek végén kezdődtek el a városrész déli telkein, még körülépített udvaros téglaépítésű házakkal. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1928-as rendeletében elhatározta a Szent István park létesítését a volt parkettagyár helyén, egyben egységes stílust írt elő a környék házaira.[11] Egy ezt kiegészítő rendelkezéssel 1933-ban megszabta a mai utcák helyét és kötelezővé tette a keretes beépítési módot.[11] Ezek a házak jellemzően 5-6 emeletes téglaépületek, a belső udvar gyakran kertszerű, növényekkel beültetett. Vegyesen állnak a historizáló, art déco és bauhaus stílusú épületek, a sűrű beépítésért jó minőséggel kárpótolva a betelepülőket.[13] A városrész hamar népszerűvé vált a közép- és felsőközéposztálybeli értelmiség körében.[14] Számos elismert művész, tudós, tanár, ügyvéd, orvos nőtt fel és él itt. Alacsony a fluktuáció, kevesen költöznek el.

A Palatinus-házak építésével egy időben az ipari munkásság életkörülményeinek javítása érdekében a Vág utcában megépítették a jótékonysági alapon működő Népházat, amely munkásszállóként és művelődési, kulturális központként is működött, valamint műhelyeiben munkaalkalmat biztosított a munkanélkülieknek.[15] A Népház könyvtára volt az első közkönyvtár Budapesten, 2000 kötetes állományát a munkások helyben olvasva vagy kikölcsönözve olvashatták. Erre a korszakra tehető a Vág, a Tisza és a Dráva utcában több emeletes ház elkészülte is.[16]

1936-1938 között épült a Visegrádi utca szakorvosi rendelő az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) beruházásában, amelynek két oldalsó szárnyát 1955-ben két emelettel bővítették.

A városrész felépülését követően számos tehetősebb zsidó család költözött át a Szent István körút déli oldalán fekvő Lipótvárosból.[17] A második világháború alatt a Szent István körúthoz közeli újlipótvárosi házak úgynevezett védett házak voltak, külföldi konzulátusok és követségek védelme alatt álló házak, amelyekben a zsidó lakosság viszonylagos biztonságban élhetett. Ezekhez a házakhoz köthető Raoul Wallenberg svéd diplomata, a magát spanyol konzulnak kiadó olasz kereskedő, Giorgio Perlasca és Carl Lutz svájci konzul tevékenysége.[18] A vészkorszakot túlélt zsidó népesség körében gyakran ma is erős a kötődés Újlipótvároshoz. A helyiek meghatározónak tekintik a környék zsidó identitását és annak kulturális vonatkozásait.[19][20]

A Lehel tér mellett, a Lehel utca elején 1949-1950 között épültek az Élmunkás házak.[21] A 60-as években foghíjtelkeket építettek be.[11]

A 76-os trolibusz 1955 óta közlekedik.

Az Ipoly utca és a Dráva utca között 1976 és 1979 között épült fel a 4000 lakásos Kárpát utcai lakótelep,[11] ezzel párhuzamosan elbontották a Pozsonyi úton addig haladó 15-ös villamost, a Pozsonyi út–Dráva utca kanyarban mellette álló és a Dunára néző régi udvarházat, gázgyári melléktelepeket. (A villamosjárat forgalmát 1978-ban a 79-es, majd 2008-tól a 75-ös jelzésű trolibusz vette át.)

A Hollán Ernő utca (1945-1992 között Fürst Sándor utca) eleje 2009 óta sétálóutca.

Látnivalók, érdekességek[szerkesztés]

A Szent István körút páros oldala és a Nyugati tér[szerkesztés]

Az 1884 és 1904 között épült épületek a Nagykörút kiépítésének idejéből származó többemeletes, eklektikus lakóépületek. Tervezőik: Kauser, Kármán Géza Aladár, Ullmann Gyula, Hudets, Wellisch Alfréd, Pucher, Gaál, Pierek és Wagner, Paulheim, Klinger, Hirsch, Holub, Goldmann.[22]

Vígszínház[szerkesztés]

Bővebben: Vígszínház
A Vígszínház este

Az 1896-ban átadott Vígszínház Fellner és Helmer tervei alapján, historizáló stílusban épült. A főváros negyediknek elkészült színháza hamar kitört a neki szánt könnyed műsorok előadására szorítkozó szerepből, és mára Budapest népszerű színházává vált a műfajok széles választékával.[7]

A színház környékén hamar kialakult a filmes élet is, maga a színház alapította 1911-ben az első magyar filmgyárat, a Hunnia filmvállalatot. Ugyanebben az évben nyílt meg a színház tőszomszédságában a KINO művészmozi elődje, az Elit Mozgó.[23]

KINO mozi[szerkesztés]

Budapest egyik első filmszínházaként alapította Rózsa Izsó 1911-ben a KINO elődjét, az Elit Mozgót a Lipót körút 16. szám alatt, a Vígszínház mellett.[24] A kezdetben némafilmeket vetítő mozi egy háromszáz férőhelyes nagyteremmel és kis előtérrel működött. A némafilm elengedhetetlen kelléke, a zenei aláfestés megkövetelte mozizenész vagy akár mozizenekar fenntartását is, ez az Elitnél 6 főt jelentett.[25]

A mozi túlélte a sok filmszínházat elragadó időszakot, amikor a hangosfilm átvette az egyeduralmat a filmiparban. Hosszú történelme során sokféle nevet viselt, és többször megváltozott a működés hangsúlya. 1943 és 44 között Mesevár néven a gyermekek mozija volt, majd 1954-ben a visszavett Elit nevet a szerényebb Tanácsra cserélték. 1979-től a Magyar Filmek Mozijaként játszott különleges szerepet.[24] A ma KINO nevet viselő moziban művészfilmeket vetítenek, emellett egyéb programokat is szerveznek.[26]

A 70-es években csökkentették a nézőtér méretét és elegáns belső teret alakítottak ki benne. Újabb átalakítást követően két termet alakítottak ki, ezek a Latinovits Zoltán illetve a Dajka Margit nevet viselik. A mozi előterében kávézó működik.

Budapest Jazz Club[szerkesztés]

A 2013 óta Budapest Jazz Clubként működő nagy múltú kulturális színtér korábban az Odeon Lloyd majd később Duna és Odeon moziknak adott otthont. Időrendi sorrendben Lloyd - Duna - Lloyd - Duna - Odeon-Lloyd néven működtek a filmszínházak és filmkölcsönzők. A mozit magában foglaló vasbetonvázas, kettős bérház (Hollán Ernő u 7/a és 7/b) építtetője „dr. Markovits Károlyné és Társasház” volt. A házat a városban több modern épületet is jegyző Hofstätter Béla – Domány Ferenc páros tervezte. Az ötszáz nézőt befogadni képes filmszínházat 1937. október 5-én adták át. Számos belső átépítés és modernizálás után 2003 márciusában az Odeon mint művészmozi-videotéka és kávézó nyitotta meg újra kapuit Odeon-Lloyd néven. A mozi 2012-es bezárását követően költözött be a korábban Múzeum utcában üzemelő Budapest Jazz Club, mely számos nemzetközi ismertségű világsztár fellépővel, rangos hazai előadóval, fesztiválokkal és saját éttermével azóta is a kerület és egyben a főváros fontos kulturális helyszíneként működik.

Palatinus-házak[szerkesztés]

A Pozsonyi út és a pesti felső rakpart között épültek meg 1911-ben a Palatinus-házak néven ismert lakóházak. Az elnevezés onnan származik, hogy az épületek azokon a telkeken állnak, melyeket a nádori család a Székesfővárosi Közmunkák Tanácsa létrehozásakor kapott a tőlük köztulajdonba vett Margit-szigetért cserébe. (A palatinus szó nádort jelent latinul.) A terület a 19. század közepén még a Duna homokos lapospartja volt, akkor a partvonal a mai Pozsonyi út vonalában húzódott. A terület a Reitter Ferenc vezetésével folyó pesti folyamszabályozási munkák eredményeképp vált beépíthetővé, melynek keretében feltöltötték a Lipótváros parti területeit és kiépítették a mai rakpartokat.[16]

Szent István park[szerkesztés]

Bővebben: Szent István park

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa 1928-as rendeletében elhatározta a Szent István park létesítését a volt parkettagyár helyén.[11] A Csanády utca nyugati végében a felső rakpart és a Hollán Ernő utca közötti területen elterülő, a helyiek körében igen kedvelt parkot 1935-ben alakították ki Lipótvárosi park néven.[27] A parkban és a környező házak falán több szobor illetve emlékmű, köztük Raoul Wallenbergé, áll, a park közepén szökőkút található. A szabadidő aktív eltöltéséhez egyebek mellett pingpongasztalok és sportpálya áll rendelkezésre.

Az említett 1928-as rendelkezés egységes stílust is előírt a környék házaira.[11] Ennek megfelelően épültek meg a Duna-parti parkot körülvevő 5-6 emeletes, a kor modern stílusát képviselő házak. A Pozsonyi út és a park sarkán áll az 1938-ban megnyitott Dunapark Kávéház.[28]

A parkban a nyári szezonban rendszeresen tartanak zenei előadásokat is. (A zsúfoltságát enyhítendő a környéken a közelmúltban épült a Duna terasz, a Ruttkai Éva park, a Thurzó park és a Gabriel García Márquez park.)

Pozsonyi úti református templom[szerkesztés]

Bővebben: Pozsonyi úti református templom

A Pozsonyi út északi végénél áll az 1940-ben felszentelt református Hálaadás templom, Tóth Imre és Halász Jenő közös munkája. A Margit-szigetre néző templom a második világháborúban súlyos károkat szenvedett, a homlokzatot csupán 1987-ben sikerült teljesen helyreállítani.

Cézár ház[szerkesztés]

A Cézár ház bejárata

A Cézár Ház a Hegedűs Gyula, Tutaj utca, Visegrádi utca, Bessenyei utca négyszögben felépült lakónegyed. Az 5 milliárd forintból 2002 tavaszára felépült együttes az Autóker Holding Rt. első lakóingatlan-beruházása volt.[29] Különlegességét az épület Hegedűs Gyula utcai homlokzatába beépített védett klasszicista kapu és timpanon adja, ami a Budapesti Elektromos Művek egykori Csáky utcai[30] áramfejlesztőjéből maradt meg, amikor azt 1992-ben elbontották.[31][32]

Újlipótváros írói[szerkesztés]

A kerületrész történetét, mindennapi életét többen kutatták/kutatják. Például műveiben írt róla a nemrég elhunyt Bächer Iván író. Itt él Kemény István költő.[33] Újlipótváros híres szülöttei közé tartozik Radnóti Miklós. Polgár Ernő a Szépírók Társasága programjaként szerkesztett Újlipótvárosi esték című műsoraiban is sokszor szembesült a ténnyel, milyen sokan születtek, nevelkedtek, éltek, élnek Újlipótvárosban, s kötődtek, kötődnek ma is – az 1950-ben Margitszigettel együtt Lipótvárostól elszakított – városrészhez. Írók, színészek, képzőművészek, tudósok, politikusok, közéleti személyiségek: akik a városrész szellemi, művészi műhelyeiben megfordultak, megfordulnak irodalmi folyóiratok szerkesztőségeiben, könyvkiadókban, kiállítótermekben és színházakban.[34]

A Lehel tér vastag zivatarfelhő alatt

Szoros a kötődése a városzrészhez a XIII. kerület díszpolgárainak: Horn Gyulának, Vámos Miklósnak, Vitray Tamásnak, Fenyő Miklósnak és Grecsó Krisztiánnak.

Közlekedés[szerkesztés]

A 75-ös és 76-os trolibusz a 15-ös autóbusszal együtt segíti a közlekedést. A Váci út alatt futó M3-as metróvonal tartja a kapcsolatot a főváros bármely részével. A rakpart újlipótvárosi részén több hajóállomás üzemel, át lehet például menni a szemközti Margit-szigetre is. A Nyugati pályaudvar, a WestEnd City Center, a Nagykörút fontos csomópontok, találkozóhelyek. A Szent István park területén ma is ismert könnyűzenei együttesek alakultak (például: Hungária), és e jelentős parkterület pihenést, nyugalmat ad az itt lakóknak.

A városrész teljes területe fizető parkolási övezet.[35]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Vincze Miklós - Visszakapta eredeti arcát Újlipótváros egyik legszebb modern lakóháza (24.hu, 2020.06.09)
  2. ↑ A KSH 2011-es népszámlálási adatai
  3. ↑ Budapesti utcanevek A - Z, Corvina kiadó, 2013, 90. old.
  4. ↑ Bacher Iván, Teknős Miklós - Újlipócia, képeskönyv ISBN 978-615-535-342-0 (bookline.hu, 2014)
  5. ↑ Budapesti utcanevek A - Z, Corvina kiadó, 2013, 63. o.
  6. ↑ a b Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 173. o. ISBN 963-05-6411-4   (Nagykörút)
  7. ↑ a b Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 93. o.
  8. ↑ Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005) Vadas Ferenc: Duna-szabályozás és rakpartépítés Budapesten - Budapest Főváros Levéltára és Bécsi Városi és Tartományi Levéltár ISBN 963-7323-53-8 (Hungaricana online archívum)
  9. ↑ Garami Tibor, dr. Gőbel József, Párnay Zoltán - Budapest székesfőváros árvízvédelme és az 1940-41. évi árvizek
  10. ↑ Kolundzsija Gábor - A rakodópart kövei (Postcard Bt. 2018) ISBN 978-963-12-8681-6
  11. ↑ a b c d e f g Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 558. o. ISBN 963-05-6411-4   (Újlipótváros)
  12. ↑ A 2021-ben megnyitott ZSILIP - Zsidó Közösségi Központ és Zsinagóga rövid ismertetője, többek között a Palatinus házakról
  13. ↑ Bauhaus séta Újlipótvárosban. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 2.)
  14. ↑ Újlipócia - város a városban - Kép-tér blog, 2013.01.06.
  15. ↑ A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Dagály utcai könyvtárának rövid története. [2010. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 2.)
  16. ↑ a b Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 17. o.
  17. ↑ Karádi Viktor - Lipócia a Soá előtt (Szombat folyóirat, 2021.08.29.)
  18. ↑ Szita Szabolcs: A budapesti csillagos házak(1944-45)
  19. ↑ Zelki Benjamin - Az Újlipótváros-mítosz, és ami mögötte áll (varosilevego.blog.hu, 2015.09.26.)
  20. ↑ Zsilip - Zsidó Közösségi Központ és Zsinagóga honlapja
  21. ↑ Az egykori élmunkás házak a Lehel piac mellett: 1950-ben kiváltság volt lakáshoz jutni itt, a lakók nagy része mégis költözni akart. - kep-ter.blog.hu, 2021.09.08.
  22. ↑ Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 125. o.
  23. ↑ Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 98. o.
  24. ↑ a b Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 98-99. o.
  25. ↑ Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 101. o.
  26. ↑ A KINO honlapja. [2010. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 2.)
  27. ↑ Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 447. o. ISBN 963-05-6411-4   (Szent István park)
  28. ↑ Dunapark kávéház. [2010. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 2.)
  29. ↑ Cézár-ház, Budapest (épülettár.hu)[halott link]
  30. ↑ ma: Hegedűs Gyula utca
  31. ↑ Cézár ház
  32. ↑ Áramházak. [2018. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. október 20.)
  33. ↑ Gólya Ági - Kemény Zsófi: a mai napig a szüleimet kérdezem, mit olvassak Archiválva 2021. szeptember 9-i dátummal a Wayback Machine-ben (Forbes, 2019.11.15.)
  34. ↑ Polgár Ernő - Újlipótvárosi séták / Emléktáblák nyomában, 2010 (Magyar Elektronikus Könyvtár, 2013.03.22.)
  35. ↑ Budapesti önkormányzat Parkolási Kft.

Források[szerkesztés]

  • Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945. Ariton Kft., Budapest, 2019. ISBN 978-615-00-5852-8
  • Gajdos Erzsébet, Gellért Lajos, John Gabriella, Juhász Katalin, Sas György.szerk.: Gellért Lajos, Sas György: Budapest XIII. kerület. Budapest Főváros XIII. Kerület Önkormányzata (2000). ISBN 963 00 5306 3 
  • Budapest lexikon I–II. Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. ISBN 963-05-6409-2  

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Újlipótváros&oldid=26801195”