Örmény ábécé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Örmény ábécé. Az emlékmű Nicosia, Ciprus

Az örmény ábécé az örmény nyelv írására használt ábécé. Egyike a hat európai betűírásnak, amelyre létezik Unicode standard (lásd: Unicode Code Charts és Unicode Standard, Chapter 7).

Az örmény írást Szent Meszrop Mastoc (örményül: Մեսրոպ Մաշտոց) alakította ki i. sz. 405-ben. Az egyes betűképeket számos más (például szír, pahlavi és föníciai) írás alapján, de a magyar rovásíráshoz hasonló ősrégi rovásírásos örmény ábécére támaszkodva alakította ki, a betűk sorrendje viszont a görög ábécére épült.

Az örménynek két elkülönülő nyelvjárása van, amely ugyanazt az írást használja, de az azonos betűképekhez eltérő kiejtés párosul (lásd a táblázatot). A kiejtésben a keleti változat a norma (ez Örményország hivatalos nyelve is).

Az örmény ábécé és átírása[szerkesztés]

Az örmény ábécé:
név kisbetű nagybetű latin átírás
(keleti)		 latin átírás
(nyugati)		 hangérték
(keleti)		 hangérték
(nyugati)		 számérték
1 այբ – ajb ա Ա a a [a] [a] 1
2 բէն – ben բ Բ b p [b] [p] 2
3 գիմ – gim գ Գ g k [g] [k] 3
4 դա – da դ Դ d t [d] [t] 4
5 եչ – jecs ե Ե e e [ɛ],[jɛ][1] [ɛ],[jɛ][1] 5
6 զա – za զ Զ z z [z] [z] 6
7 է – e է Է ē ē [ɛ] [ɛ] 7
8 ըթ – it ը Ը ə ə [ə] [ə] 8
9 թո – to թ Թ t` t` [tʰ] [tʰ] 9
10 ժէ – zse ժ Ժ ž ž [ʒ] [ʒ] 10
11 ինի – ini ի Ի i i [i] [i] 20
12 լյուն/լիւն – ljun/livn լ Լ l l [l] [l] 30
13 խէ – he խ Խ x x [x] [x] 40
14 ծա – ca ծ Ծ c j [t͡s] [d͡z] 50
15 կէն – ken կ Կ k g [k] [g] 60
16 հո – ho հ Հ h h [h] [h] 70
17 ձա – dza ձ Ձ j c [d͡z] [t͡s] 80
18 ղատ – gat ղ Ղ ł ł [ʁ] [ʁ] 90
19 ճէ – cse ճ Ճ č ǰ [t͡ʃ] [d͡ʒ] 100
20 մէն – men մ Մ m m [m] [m] 200
21 հի/յի – hi/ji[2] յ Յ y y [j] [j] 300
22 նու – nu ն Ն n n [n] [n] 400
23 շա – sa շ Շ š š [ʃ] [ʃ] 500
24 ո – o ո Ո o o [o],[vo][3] [o],[vo][3] 600
25 չա – csa չ Չ č` č` [t͡ʃʰ] [t͡ʃʰ] 700
26 պէ – pe պ Պ p b [p] [b] 800
27 ջէ – dzse ջ Ջ ǰ č [d͡ʒ] [t͡ʃ] 900
28 ռա – ra ռ Ռ ṙ ṙ [r] [r] 1000
29 սէ – sze ս Ս s s [s] [s] 2000
30 վէվ – vev վ Վ v v [v] [v] 3000
31 տյուն/տիւն – tjun/tivn տ Տ t d [t] [d] 4000
32 րե/րէ – re ր Ր r r [ɹ] [ɹ] 5000
33 ցո – co ց Ց c` c` [t͡sʰ] [t͡sʰ] 6000
34 ու/վիւն – u/hivn ւ Ւ w[4] w[4] [w],[u][5] [w],[u][5] 7000
35 փյուր/փիւր – pjur/pivr փ Փ p` p` [pʰ] [pʰ] 8000
36 քե/քէ – ke ք Ք k` k` [kʰ] [kʰ] 9000
37 օ – o օ Օ ō ō [o] [o] 10000
38 ֆե/ֆէ – fe ֆ Ֆ f f [f] [f] 20000
(39) և – yew[6] և ew ew [ɛv],[jɛv][1] [ɛv],[jɛv][1]

Ligatúrák: ﬓ (mn), ﬔ (me), ﬕ (mi), ﬖ (vn), ﬗ (mh).

  1. ↑ a b c d Szó elején és gyakran magánhangzó után is.
  2. ↑ Kiejtése mindkét alakban [hi]
  3. ↑ a b Szó elején, kivéve վ előtt.
  4. ↑ a b Az ու átírása u, és nem ow.
  5. ↑ a b Kettőshangzók második tagjaként.
  6. ↑ A keleti nyelvjárásban általában Եվ-vel cserélték le. Nincs nagybetűs formája.

Különbségek a keleti és a nyugati nyelvjárás között[szerkesztés]

A szovjet időszakban, 1922-ben Örményországban, a keleti nyelvjárás fő területén helyesírási reformot hajottak végre. Ennek következtében a keleti norma egy kissé eltávolodott a történelmi helyesírástól, aminek folytán a rendszerváltáskor többen a régi rendszerhez való visszatérést követelték.

Az eltérések:

  • A keleti nyelvjárásban elhagyták a szóvégi néma յ betűt;
  • A [h]-nak ejtett յ fonémát հ-val írják;
  • A [v]-nek ejtett վ, ւ, ու fonémákat վ-ben egyesítették;
  • Az է-t csak szó elején használják, más esetben lecserélték ե-re;
  • Az ոյ, իւ, եւ, եա diftongusokat kiejtésük szerint ույ, յու, յո, յա-nak írják.

Az örmény betűk keleti nyelvjárás szerinti átírása[szerkesztés]

Kisbetű Nagybetű H-M[a] ISO[b] ALA-LC[c] BGN/PCGN[d] KNAB[e] Magyaros[f]
ա Ա a a a a a a
բ Բ b b b b b b
գ Գ g g g g g g
դ Դ d d d d d d
ե Ե e e e, y[g] e, ye[h] e (j)e
զ Զ z z z z z z
է Է ē ē ē e è e
ը Ը ə ë ĕ y y ö
թ Թ t` t’ t` t’ th t
ժ Ժ ž ž zh zh ž zs
ի Ի i i i i i i
լ Լ l l l l l l
խ Խ x x kh kh x ch
ծ Ծ c ç ts ts c c
կ Կ k k k k k k
հ Հ h h h h h h
ձ Ձ j j dz dz dz dz
ղ Ղ ł ġ gh gh ğ g
ճ Ճ č č̣ ch ch č cs
մ Մ m m m m m m
յ Յ y y y, h[i] y j j
ն Ն n n n n n n
շ Շ š š sh sh š s
ո Ո o o o o, vo[j] o (v)o
չ Չ č` č ch` ch’ čh cs
պ Պ p p p p p p
ջ Ջ ǰ ǰ j j dž dzs
ռ Ռ ṙ ṙ ṛ rr ř r
ս Ս s s s s s sz
վ Վ v v v v v v
տ Տ t t t t t t
ր Ր r r r r r r
ց Ց c` c’ ts` ts’ ch c
ւ Ւ w w w – w v
փ Փ p` p’ p` p’ ph p
ք Ք k` k’ k` k’ kh k
օ Օ ō ò ō o ò o
ֆ Ֆ f f f f f f
և ew ew ew ev, yev[k] ew (j)ev

  • ↑ a: Hübschmann-Meillet nyelvészeti átírás, Heinrich Hübschmann és Antoine Meillet által kidolgozott átírás, melyet általánosan használnak nyelvészeti munkákban, 1913
  • ↑ b: ISO 9985:1996 – International Organisation for Standardisation (www.iso.ch), 1996
  • ↑ c: American Library Association/Library of Congress, 1997
  • ↑ d: United States Board on Geographic Names/The Permanent Committee on Geographical Names for British Official Use, 1981
  • ↑ e: Kohanimeandmebaas – Eesti Keele Instituut (www.eki.ee), 1993
  • ↑ f: A Magyar Tudományos Akadémia által javasolt átírási forma
  • ↑ g: Szó elején, magánhangzó előtt
  • ↑ h: Szó elején és ա, ե, է, ը, ի, ո, ու, օ előtt
  • ↑ i: Szó vagy szótag elején
  • ↑ j: Szó elején, kivéve az ով kapcsolatban
  • ↑ k: Szó elején, önállóan, ա, ե, է, ը, ի, ո, ու, օ után


Példaszöveg[szerkesztés]

„ Իսպանացի նկարիչ, գրող, և սյուրռեալիզմի հիմնադիրներից, Սալվադոր Դալին (Մայիս 11, 1904 – Հունվար 23, 1989) ծնվել է Իսպանիայի Կաթալոնիա նահանգի Ֆիգուերաս քաղաքում, ուսանել է Մադրիդի "Գեղեցիկ արվեստների դպրոց"-ում, ինչն էլ ազդել է նրա սկզբնական մասնագիտական ժամանակաշրջանում կատարած նկարների վրա, նրանք եղել են զուտ ակադեմիստական ոճի մեջ: Նրա առաջին ցուցահանդեսը տեղի է ունեցել 1925թ-ի նոյեմբերին Բարսելոնա քաղաքում: Այդ տարիներին նա նկարում էր միայն ծովային պեյզաժներ:1929թ-ին Դալին ծանոթանում է Պիկասսոյի և Բրետոնի հետ և հենց այդ ծանոթությունն է դառնում նրա սյուրռեալիստական ճանապարհ բռնելու սկիզբը, և 1929թ-ից նա լիովին ընկղմված էր այդ ոճի մեջ: Հենց այդ տարիներին Դալին ծանոթանում և ամուսնանում է Գալա Էլյուառի հետ, որը հետագա Դալիական կյանքի մեծագույն ոգեշնչումն է դառնում… ”

– Örmény Wikipédia

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Örmény_ábécé&oldid=25815766”