Zsurzs Éva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsurzs Éva
SzületettSteinhercz Éva
1925. szeptember 29.[1]
Budapest[1]
Elhunyt1997. szeptember 6. (71 évesen)[1][2]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaZsurzs Ágoston (1922?–1988) (h. 1945–?)
GyermekeiZsurzs Mária (1946–1979)
Zsurzs Kati (1955– )
SzüleiSteinhercz Tóbiás (Székely Antal)
Karikás Emma
Foglalkozása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1954)
Kitüntetései

A Wikimédia Commons tartalmaz Zsurzs Éva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Zsurzs Éva (születési neve: Steinhercz Éva[3]) (Budapest, 1925. szeptember 29.Budapest, 1997. szeptember 6.), Kossuth-díjas magyar filmrendező, érdemes és kiváló művész.

Elsősorban irodalmi filmadaptációival aratott sikereket. A Magyar Televíziónak alapításától tagja volt. Kisebbik lánya Zsurzs Kati színésznő.

Élete[szerkesztés]

Székely Antal (Steinhercz Tóbiás, 1895–1960)[4] és Karikás Emma gyermekeként született Budapesten.[5] Fiatalkorában Csepelen lakott, a csepeli Munkásotthonban lépett fel a Csepel Művek munkás színjátszókörének keretében, ahol együtt játszott Suka Sándorral, Donát Lilivel és Baksa-Soós Lászlóval.

1950-ben került a Magyar Rádióhoz, az akkor létesült Stúdió osztályra, ahol olyan rendezők mellett sajátította el a szakmai ismereteket, mint Cserés Miklós dr., Horváth Tibor, Ispánki János, Képessy József, Lányi Andor, László Endre, Molnár Mihály, Németh Adél, Rácz György, Török Tamás. Sokat tanult a műsorban közreműködő külső személyektől is (Apáthi Imre, Dienes Ferenc, Szász Károly, Várkonyi Zoltán).

A Magyar Rádióban a kéthetenként adásba menő „Művészest” című egyórás adásának egyik rendezője volt; az adásokat többek között Halda Alíz, Lehel Judit, Gonda Mária, Kékvölgyi Vilmos, Éger Zsuzsa szerkesztették.

1957-ben alakult meg az MTV, és akkor „átigazolt”; első munkája egy Várkonyi Zoltánnal készített tévéjáték volt.

1962-ben nemzetközi sikert is elért: a Romain Gary kisregénye alapján rendezett Nő a barakkban című filmje, melynek Palotai Boris volt a forgatókönyvírója, a monte-carlói filmfesztiválon Arany Nimfa-díjat kapott. Legsikeresebb tévéjátéka A fekete város, A koppányi aga testamentuma, valamint Szabó Magda regényének folytatásos sorozata, az Abigél.

A Magyar Televízió főrendezője és a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének alelnöke volt.

Utolsó filmje az 1993-ban készült A csikós.

Tevékenységét 1966-ban SZOT-díjjal, 1970-ben Érdemes művész díjjal, 1973-ban Kossuth-díjjal jutalmazták.

Csaknem 72 éves korában, 1997-ben Budapesten hunyt el.

Filmjei[szerkesztés]

Díjai, elismerései [6][szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d Freebase-adatdump
  2. BnF források (francia nyelven)
  3. ZS&ZS Bt (ügyvezető: Zsurzs Katalin) (magyar nyelven). Nemzeti Cégtár. [2017. augusztus 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 9.)
  4. Halotti bejegyzése a IX. kerületi polgári halotti akv. 1332/1960. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. április 18.)
  5. Házasságkötésük a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 896/1924. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. április 18.)
  6. https://papageno.hu/featured/2020/09/a-magyar-televiziozas-alapjainak-megteremtoje-zsurzs-evara-emlekezunk/

További információk[szerkesztés]