Zrínyi Ilona
| Zrínyi Ilona | |
 | |
| Erdélyi Fejedelemség fejedelemasszonya | |
| Uralkodási ideje | |
| 1690. szeptember 22. – október 25. | |
| Elődje | Bornemisza Anna |
| Utódja | Bethlen Katalin erdélyi fejedelemasszony |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Zrínyi család |
| Született | 1649. márc. 20/21. Podbrest |
| Elhunyt | 1703. február 18. (59-60 évesen)[1][2][3] Nicomedia[4] |
| Nyughelye | Szent Erzsébet-dóm |
| Édesapja | Zrínyi Péter |
| Édesanyja | Frangepán Katalin |
| Testvére(i) | Zrínyi János |
| Házastársa | 1) I. Rákóczi Ferenc (1666) |
| Házastársa | 2) Thököly Imre (1682) |
| Gyermekei | első házasságából:
második házasságából:
|
 | |
| Zrínyi Ilona aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zrínyi Ilona témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gróf Zrínyi Ilona (horvátul: Jelena Zrinska, németül: Helena Zrinski; Podbrest, Magyar Királyság, 1649. március 20. vagy 21. – Nikomédia, Oszmán Birodalom, 1703. február 18.), a Zrínyi családból való nemesasszony és hősnő, Zrínyi Péter horvát bán leánya, aki előbb I. Rákóczi Ferenc, majd Thököly Imre feleségeként erdélyi fejedelemné, a szabadságharcos II. Rákóczi Ferenc édesanyja. Az 1685 és 1688 között zajló munkácsi ostrom során tanúsított hősies kiállásával a kora újkori magyar történelem meghatározó szereplője.
Élete[szerkesztés]
Ilona − nagyapjának feljegyzései szerint − 1649. március 20-án vagy 21-én született a család egyik vidéki udvarházában, a muraközi Podbrestben, a horvát–magyar Šubić nemzetségből való Zrínyi család tagjaként. Apja, Zrínyi Péter horvát bán volt, akit később a Wesselényi-összeesküvésben való részvételéért I. Lipót császár halálra ítélt. Édesanyja a nemesi horvát Frangepán családból származó Anna Katalin nemesasszony, Frangepán Ferenc Kristóf őrgróf testvére volt. Ilona főúri környezetének megfelelő nevelést kapott, horvátul, magyarul, latinul és németül beszélt. 1666. március 1-én Makovica várában hozzáment a felvidéki nagybirtokos, Felsővadászi I. Rákóczi Ferenchez. I. Rákóczi Ferencnek és Zrínyi Ilonának három gyermeke született. 1667-ben született György nevű fiuk, aki azonban még csecsemőkorában meghalt, majd 1672-ben született Julianna nevű leányuk, és 1676-ban másodszülött fiuk, Ferenc.
Nem sokkal Ferenc születése után, 1676. július 8-án meghalt I. Rákóczi Ferenc. Az özvegyen maradt Zrínyi Ilonának sikerült elérnie a császári udvarnál, hogy ő maradhasson a gyermekei gyámja, jóllehet I. Rákóczi Ferenc halála előtt I. Lipót császár pártfogásába ajánlotta őket. Ez azt jelentette, hogy az ő kezelésében maradt a hatalmas Rákóczi vagyon és a várak, többek között Regéc, Sárospatak, Makovica és Munkács parancsnoksága. 1682-ben feleségül ment a nála 8 évvel fiatalabb Thököly Imréhez. Cselekvő részese volt második férje oldalán a Habsburgok elleni kuruc felkelésnek.
Bécs 1683-as sikertelen ostroma után a törökök és Thököly velük szövetséges kuruc csapatai állandó visszavonulásra kényszerültek, sőt a kurucok csapatostul kezdtek átállni a császáriak mellé, ezért a gróf gyors egymásutánban kénytelen volt feladni a Rákócziak várait. 1685 végén a császári csapatok körülvették az utolsó erősséget, Munkács várát is, amit Zrínyi Ilona több mint két évig védett Antonio Caraffa generális-vezette sereg ostroma ellenében.
Buda visszafoglalása után azonban helyzete tarthatatlanná vált. 1688. január 17-én kénytelen volt a várat feladni, de elérte, hogy annak védői amnesztiát kapjanak a császártól, és hogy a Rákóczi-vagyon gyermekeinek nevén maradjon. A megállapodás értelmében azonban Bécsbe kellett mennie gyermekeivel együtt, ahol a megállapodást részben megsértve, gyermekeit elvették tőle. 1691-ig az Orsolya-rend zárdájában lakott, gyakorlatilag a császár túszaként, ahol lányát, Rákóczi Juliannát is nevelték. Fiát, II. Rákóczi Ferencet azonban Neuhausba vitték, jezsuita iskolába, így anya és fia soha többé nem találkozhattak. 1690-ben, a zernyesti csatavesztés során Heissler gróf, császári altábornagy Thököly fogságába került. 1692 januárjában Zrínyi Ilonát kicserélték a fogoly tábornokra. Búcsúlevelét, amelyet ekkor írt fiának, II. Rákóczi Ferenc valószínűleg sohasem kaphatta meg.
1699-ben elkísérte férjét a török száműzetésbe. Nikomédiában halt meg, 1703-ban. Koponyáját[5] fia maradványaival együtt, 1906. október 29-én Kassán, a Szent Erzsébet-székesegyházban helyezték végső nyugalomra.[6][7]
Gyermekei[szerkesztés]
1666-ban I. Rákóczi Ferenccel kötött házasságából három gyermeke született:
- György (1667–1667)
- Julianna Borbála (1672. szeptember–1717. május 26.)
- Ferenc (Borsi, 1676. március 27.–Rodostó, 1735. április 8.)
1682-ben Thököly Imréhez ment férjhez. Tőle három gyermeke született, de mindegyikük – köztük az is, akivel Munkács ostroma idején várandós volt – kiskorában meghalt.
Emlékezete[szerkesztés]
- hősies védelmét számos festmény is megörökíti (például Madarász Viktor 1864-ben alkotott Tökhöli Ilona a vizsgálóbíró előtt című képe).
- A Zrínyi Ilona Gimnázium Miskolc város egyik legrégibb iskolája.[8] Győrben és Nyíregyházán is található róla elnevezett gimnázium.
- Nevét viseli a Matematikában Tehetséges Gyermekekért alapítvány (MATEGYE) által megrendezett országos matematikai verseny: Zrínyi Ilona Matematikaverseny.
Képgaléria[szerkesztés]
-
Zrínyi Ilona apja Zrínyi Péter -
Zrínyi Ilona 17. századi portréja -
Zrínyi Ilona portréja -
Zrínyi Ilona 19. századi festményen -
Madarász Viktor: Zrínyi Ilona vizsgálóbírái előtt (1859) -
Zrínyi Ilona halála -
Zrínyi Ilona sírja Kassán
Irodalom[szerkesztés]
- Köpeczi Béla – R. Várkonyi Ágnes: II. Rákóczi Ferenc (3. javított kiadás; Osiris Kiadó, 2004) ISBN 963-389-508-1
- Thököly Imre és Zrínyi Ilona házassága / Gyöngyösi István: Palinódia. Kesergő Nimfa; szöveggond., jegyz. Jankovics József és Nyerges Judit, utószó Jankovics József; Balassi, Budapest, 2000 (Régi magyar könyvtár. Források)
- Szentmihályiné Szabó Mária: Zrínyi Ilona (Kriterion Könyvkiadó, 1994)
- Dénes Zsófia: Zrínyi Ilona (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Rt., 1999)
- Aszódi Imre: Zrínyi Ilona Történelmi dráma (Filács Kiadói Bt., 2000)
- Passuth László: Sasnak körme között (Athenaeum 2000 Kiadó)
- Horváth Mihály: Zrínyi Ilona életrajza (Pest, 1869) Online
- Benkő László: Ilona (A Zrínyiek 3.) (Családi Könyvklub, 2016)
- Patak nagyasszonya: Zrínyi Ilona. Nemzetközi tudományos ülés. Sárospatak, 2000. szeptember 6.; szerk. Halász Magdolna, Noszályné Bodnár Ágnes; Zrínyi Ilona Városi Könyvtár, Sárospatak, 2003 (A sárospataki Zrínyi Ilona Városi Könyvtár kiadványai)
- "Nagyasszony, meghajtom látod, előtted főmet". Nemzetközi tudományos felolvasó ülés Zrínyi Ilona halálának 300. évfordulója tiszteletére, 2003. február 18.; szerk. Halász Magdolna, Noszályné Bodnár Ágnes; Zrínyi Ilona Városi Könyvtár, Sárospatak, 2005 (A sárospataki Zrínyi Ilona Városi Könyvtár kiadványai)
- R. Várkonyi Ágnes: Zrínyi Ilona. "Európa legbátrabb asszonya"; 2. bőv. kiad.; Magyar-Török Baráti Társaság, Budapest, 2009
- Res publica confoederata. Tanulmányok Zrínyi Ilona születésének 375. és halálozásának 315. évfordulója tiszteletére; szerk. Őze Sándor, Szelke László; Szt. István Társulat, Budapest, 2018
- Zrínyi Ilona levelei Kárpátalján. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpontjának forráskiadványa; sajtó alá rend., jegyz., tan. Csatáry György; RIK-U, Beregszász–Ungvár, 2018
- VÉGH FERENC: „Domina Helena Zriniana[…] mortem eluctata […] anno SalutisMDCCIII. aetatis LX. die XVII. Februarii”. Mikor és hol született Zrínyi Ilona? In: Ruscia – Hungaria – Europa. Ünnepi kötet Font Márta professzor asszony70. születésnapjára. Szerk. BAGI DÁNIEL – BARABÁS GÁBOR – FEDELES TAMÁS – KISS GERGELY. Pécs, 2022. 641–652.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ BnF források (francia nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
- ↑ http://www.archivnet.hu/politika/ii._rakoczi_ferenc_es_tarsai_ujratemetese.html Hazaszállításakor már csak a koponyáját találták meg
- ↑ Kincses Katalin Mária: „Minden különös ceremónia nélkül” A Rákóczi-kultusz és a fejedelem hamvainak hazahozatala, in: Hadtörténelmi közlemények
- ↑ A Rákóczi-kripta Kassán.. [2007. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. augusztus 24.)
- ↑ A miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium honlapja
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [1]
További információk[szerkesztés]
- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 XRévai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911–1935.
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.
- Új lexikon. A tudás és a gyakorlati élet egyetemes enciklopédiája. Szerk. Dormándi László, Juhász Vilmos. Budapest, Dante-Pantheon, 1936.
- Új magyar lexikon I–VIII. Szerk. Berei Andor. Budapest: Akadémiai. 1960–1981.
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Zrínyi család (Šubić nemzetség) Született: 1649. március 20/21. Elhunyt: 1703. február 18. | ||
| Előző Bornemisza Anna |
Erdély fejedelmasszonya 1690. szeptember 22. – október 25. |
Következő Bethlen Katalin |
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
