Wollastonit

Wollastonit
Általános adatok
Kémiai név	kalcium-szilikát
Képlet	CaSiO3
Kristályrendszer	triklin
Ásványrendszertani besorolás
Osztály	Szilikátásványok
Alosztály	Inoszilikátok
Csoport	Wollastonitcsoport
Azonosítás
Megjelenés	tömeges, szemcsés halmazok
Szín	fehér, szürke, sárga
Porszín	színtelen, fehér
Fény	üvegfényű
Átlátszóság	áttetsző
Keménység	4,5-5,0
Hasadás	tökéletes
Törés	kagylós
Rugalmasság	rideg
Sűrűség	2,8-3,0 g/cm³
A Wikimédia Commons tartalmaz Wollastonit témájú médiaállományokat.

A wollastonit a szilikátásványok, azon belül a szalagszilikátok közé tartozó ásvány. Táblás. lemezes kristályai nagyobb tömegben szemcsés halmazokat alkotva jelennek meg, gyakori ikerkristályokban, átnövésekben. A monoklin kristályrendszerben való megjelenését parawollastonitnak is nevezik.Molekuláris szerkezete miatt egyes kutatók egzakt kémiai formulájának a Ca₃(Si₃O₉) alakot tartják. Nevét William Hyde Wollaston (1766-1824) angol mineralistáról kapta, aki elsőként adta tudományos leírását. Fontos szilikátipari nyersanyag, nagyobb tömegben bányászata Kína, India, Finnország és az Egyesült Államok területén folyik.

Kémiai összetétele:

• Kalcium (Ca) = 34,5%
• Szilícium (Si) = 24,2%
• Oxigén (O) = 41,3%

Keletkezése

Jellegzetes magas hőmérsékletű metamorf képződésű ásvány. Egyrészt kontakt zónában képződik, amikor a forró magma mészkő környezettel kerül kapcsolatba, annak kovasav tartalma széndioxid felszabadulást eredményezve hozza létre a wollastonitot. Másrészt a katametamorf zóna magas hőmérsékletén is képződik. Szkarnosodott mészkő kőzetek jellegzetes ásványa.

Előfordulásai

• Romániában Csiklovabánya és Rézbánya (Baita) közelében és a Bánátban;
• Németországban a Hessen tartománybeli Auerbach közelében és a Fekete-erdő vidékén;
• Finnországban Pargas vidékén;
• Olaszországban a Vezúv környezetében a magmás kontakt zónákban, Róma közelében és az északi területek alpesi tájain,
• Oroszországban az Ural-hegységben és kelet-szibériai hegyekben.

Jelentős előfordulásai ismertek Kínából, Indiából és az Egyesült Államok keleti partvidékéről.

Hasznosítható telepei vannak Namíbiában és Mexikóban is.

Kísérő ásványai: kvarc, zoizit, skolecit.

Baranya vármegyében Magyaregregy közelében ismeretesek szkarnkőzetek (patakhordalékból; a szálkőzet előfordulása nem ismert). Az ércesedett hömpölyök tartalmaznak wollastonitot, amit zoizit, diopszid, titanit és vezuvián kísér. Recsk ismert kontakt metaszomatikus hatásra kialakult szkarnos övében és a felszínközeli ércesedés kísérőjeként jellemzően az amfibol és az epidot társásványa.

Források

• Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
• Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
• Simon and Schuster's: Rock and minerals. Milano. 1978.
• Walter Schumann: Minerals of the World. New York. 1998.
• http://webmineral.com