Vólosz
| Vólosz (Βόλος) | |
 | |
| Vólosz kikötője | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Görögország |
| Régió | Thesszália |
| Prefektúra | Magniszía |
| Jogállás | város |
| Polgármester | Achileas Beos |
| Irányítószám | 38x xx |
| Körzethívószám | 2421 |
| Testvérvárosok | Lista
|
| Népesség | |
| Teljes népesség | 85 803 fő (2021)[1] |
| Népsűrűség | 2,979 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 0-5 m |
| Terület | 27,678 km² |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 39° 21′ 40″, k. h. 22° 56′ 33″Koordináták: é. sz. 39° 21′ 40″, k. h. 22° 56′ 33″ | |
 | |
| Vólosz weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vólosz témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vólosz város Görögország központi részén, Thesszália régióban, Magniszía prefektúra székhelye.
Fekvése[szerkesztés]
A város a Pagaszitikósz-öböl partján épült a Pílio-hegység lábánál, amely a görög mitológia szerint egykoron a kentaurok földje volt. A hegység legmagasabb pontja 1651 méter magas. Vólosz a 200 000 lakosú Thesszália, Görögország legnagyobb mezőgazdasági területének az egyetlen tengeri kijárata. A város környékén található az Északi-Szporádok nevű szigetcsoport. Vóloszhoz a legközelebbi nagyobb sziget Szkíathosz.
Története[szerkesztés]
A modern város az antik Démétriász, Pagazéasz és Lolkhósz települések összevonásából született. Démétriász I. Démétriosz makedón királyról kapta a nevét, aki a település megalapítója volt. Lolkhósz Iaszón mitológiai hős lakhelye volt a görög mondák szerint. Vólosz környékén fekszik Dimíni település romjai, amely időszámításunk előtt 4000-1200-ig létezett. A települést kőkorszaki telepesek alapították, majd a mükénéiek semmisítették meg. Vólosz a bizánci időkig a Gólkosz, később a Gólosz nevet viselte. A Bizánci Birodalom idején kapta a település a Vólosz nevet. Később Vólosz is az Oszmán birodalom része lett.
A görög szabadságharc alatt az ideiglenes görög kormány Vóloszban tartotta székhelyét. Az orosz–török háborúkat lezáró San Stefanó-i béke értelmében a város Szalonikivel együtt Bulgária része lett, majd a Berlini kongresszus után a város ismét ottomán kézre került. A Balkáni háborúk után a város visszakerült Görögországhoz.
A település napjainkban[szerkesztés]
Vólosz napjainkban Thesszália egyik ipari és turisztikai központja. A város nemrégiben feljavított kikötője mind szolgálja a kereskedelmet és a turizmust is. A turistákat elsősorban Vólosz közelében található Pélion-hegy vonzza, mert a legenda szerint ez a hegy volt lakhelye Kheirónnak, a bölcs kentaurnak és családjának. A Vólosz környékén elhelyezkedő strandok szintén a turisták kedvelt célpontjai. A város ezen kívül átutazóul szolgál, hiszen innen lehet hajóval a leggyorsabban eljutni az Északi-Szporádok szigetcsoport valamely szigetére.
Vólosz nevezetességeihez tartozik a tengerparton található Szent Konsztantin bazilika, az Archeológiai Múzeum és a Görög Nemzeti Vasúti Múzeum. A városban található emellett a Thesszáliai Egyetem is.
A napjainkban is tart Lárisza és Vólosz közti rivalizálás. Vólosz akkor haragította magára Thesszália fővárosát, mikor Vóloszban elterjedt vicc lett a következő: "Mi a legnevezetesebb emlékmű Láriszában? Hát a Vólosz felé mutató közlekedési tábla..." A vicc azon alapul, hogy a vólosziak szerint Lárisza túl büszke műemlékeire és kulturális helyszíneire.
Képek[szerkesztés]
-
Vólosz panorámája -
Hajó Vólosz közelében
_is_anchored_off_the_coast_of_Volos.jpg)
Testvérvárosai[szerkesztés]
- Le Mans, Franciaország
- Pleven, Bulgária
- Rosztov-na-Donu, Oroszország
- Szendrő, Szerbia- - Szocsi, Oroszország
Jegyzetek[szerkesztés]
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Volos című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
