Végrosztoka
| Végrosztoka (Roztoky) | |
 | |
| A község látképe. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Felsővízközi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1435 |
| Polgármester | Martin Jurkovič |
| Irányítószám | 090 11 |
| Körzethívószám | 054 |
| Forgalmi rendszám | SK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 436 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 31 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 366 m |
| Terület | 11,26 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 23′ 30″, k. h. 21° 29′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 23′ 30″, k. h. 21° 29′ 30″ | |
| Végrosztoka weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Végrosztoka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Végrosztoka (szlovákul: Roztoky, ukránul Roztoki) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Felsővízköztől 15 km-re északnyugatra, a lengyel határ mellett fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve a szláv roztoka (= szétfolyás) szóból származik.
Története[szerkesztés]
1435-ben „Roztoka” néven említik először, Makovica várának uradalmához tartozott. Ez az első település valószínűleg a 16. században elpusztult. A mai települést 1573 és 1598 között alapították és ruszinokkal telepítették be. A 17. század elején már közepes nagyságú falu ortodox templommal, parókiával, a soltész házával és 11 jobbágytelekkel. Több nemes család birtoka volt. A 18. században lakói gabonatermesztéssel, állattartással foglalkoztak. 1787-ben 54 háza és 335 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ROSZTOKA. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Áspermont Uraság, lakosai katolikusok, és többen ó hitüek, fekszik Zboróhoz 1 1/2 mértföldnyire; határjában legelője, és fája tűzre van, de termő földgye sovány.”[2]
1828-ban már 70 háza volt 522 lakossal.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rosztóka, orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradalomban, Duplin fil., 9 romai, 543 görög kath., 8 zsidó lak. Ut. p. F. Orlich.”[3]
A 20. század elején sok lakosa emigrált. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
1944-ben a front elől a németek evakuálták a községet. A falu 70 százaléka megsemmisült, 37 ház teljesen leégett, 57 pedig súlyos károkat szenvedett. 1945. január 19-én foglalták el az oroszok, a háború után lakói közül 214 személy vándorolt ki Ukrajnába. Lakói főként Kassa üzemeiben dolgoznak.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 414, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 294 lakosából 206 szlovák és 69 ruszin volt.
2011-ben 345 lakosából 168 cigány, 88 szlovák és 65 ruszin.
Nevezetességei[szerkesztés]
Görögkatolikus temploma 1848-ban épült késő barokk stílusban.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Felsővízközi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
