Vita Zsigmond

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vita Zsigmond
Született1906. június 16.
Nagyenyed
Elhunyt1998. január 1. (91 évesen)
Kolozsvár
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásairodalomtörténész,
művelődéstörténész,
bibliográfus
IskoláiKolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetem
Sablon • Wikidata • Segítség

Vita Zsigmond (Nagyenyed, 1906. június 16. – Kolozsvár, 1998. január 1.) erdélyi magyar irodalom- és művelődéstörténész, bibliográfus, Vita Sándor öccse. Írói álneve, szignói: Tinódi Gábor, nd, a. d.

Életpályája[szerkesztés]

Középiskoláit 1916-ban a gyulafehérvári Majláth Főgimnáziumban kezdte, szülővárosában, a Bethlen Gábor Kollégiumban érettségizett 1924-ben, ahol később maga is negyedszázadon át (1928–1953 között) tanított.

A kollégiumban a legkedvesebb tanára, Áprily Lajos irányításával működő irodalmi körnek utolsó éves diákként elnöke is volt. A kolozsvári I. Ferdinand Egyetem bölcsészkarán szerzett magyar–román–francia szakos tanári oklevelet 1928-ban, majd egy évig Párizsban és Grenoble-ban egészítette ki tanulmányait.

1933–1940 között az Erdélyi Fiatalok főmunkatársa. 1930-tól volt munkatársa az Erdélyi Helikonnak, és 1942-ben az íróközösségnek is tagja lett. 1943–1944-ben a dél-erdélyi irodalmi lap, a Havi Szemle egyik szerkesztője. 1956-tól nyugdíjazásáig (1968) a Kollégium államosított Bethlen Könyvtárában volt könyvtáros. Élete utolsó időszakát felváltva töltötte Enyeden és Kolozsváron.

Munkássága[szerkesztés]

Kezdetben az erdélyi magyar irodalmi eseményeket nyomon követő kritikák, tanulmányok (pl. a Kelet Népében: Az erdélyi irodalom útkeresései. 1938/2–5) mellett a tárgyi és szellemi néprajz, a gyermekirodalom vonzotta, de hamar rátalált a leginkább rászabott kutatási területre: ennek jegyében aztán szülővárosának tudomány- és művelődéstörténeti múltját kutatta évtizedeken át, jóformán minden fontos enyedi személyiség életútját bemutatva a hazai magyar folyóiratokban (Erdélyi Irodalmi Szemle, Erdélyi Helikon, Erdélyi Múzeum, Pásztortűz, Korunk, Utunk, A Hét, Művelődés, Könyvtári Szemle), valamint a magyarországi időszaki sajtóban. Tanulmányai jelentek meg a Népismereti dolgozatok 1976, 1978, 1980. évi köteteiben, az Utunk Kodályhoz című tanulmánykötetben (Bukarest 1984). Társszerzője volt az óvónő- és tanítóképzők számára kiadott Gyermek- és ifjúsági irodalom című tankönyvnek (társszerzők Király László, Józsa Miklós és Jarosievitz Edit, Bukarest, 1975).

Levelezését Vita Sándorral Nagy Pál rendezte sajtó alá (Kedves Zsigmond. Marosvásárhely, 2009).

Kötetei[szerkesztés]

  • Nemzet és sors a Bánk bánban (Lugos, 1941)
  • A "Kolozsvári Nevelői Kör" története; Husvéth–Hoffer ny., Lugos, 1941 (Délerdélyi és bánsági tudományos füzetek)
  • Erdélyi művelődési törekvések száz évvel ezelőtt; Husvéth–Hoffer ny., Lugos, 1941 (Délerdélyi és bánsági tudományos füzetek)
  • Románia magyar irodalmának bibliográfiája 1940-ben, a bécsi döntés utáni időszakban és 1941-ben (Kolozsvár, 1943, Erdélyi Tudományos Füzetek)
  • A Bethlen-kollégiumi színjátszás a XVII. és XVIII. században (Kolozsvár, 1943)
  • A nagyenyedi Bethlen-kollégium ifjúságának irodalmi törekvései a reform-korszak kezdetén (Kolozsvár, 1943)
  • Románia magyar irodalmának bibliográfiája 1942-ben (Kolozsvár, 1944)
  • Tudománnyal és cselekedettel (irodalomtörténeti tanulmányok, Bukarest, 1968)
  • Áprily Lajos – az ember és a költő (monográfia, Bukarest, 1972)
  • Jókai Erdélyben (Bukarest, 1975)[1]
  • Művelődés és népszolgálat. Tanulmányok; Kriterion, Bukarest, 1983
  • Gyermek- és ifjúsági irodalom. Tankönyv az óvónő- és tanítóképző pedagógiai liceumok számára; többekkel; Ed. Didactică şi Pedagogică, Bucureşti, 1983
  • Az enyedi kohó; Magvető, Bp., 1986
  • Enyedi évek, enyedi emberek (visszaemlékezés, Csíkszereda, 1998)
  • Erdélyi sétáló. Művelődéstörténeti tanulmányok; vál. Kozma Mária; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2000 (Bibliotheca Transsylvanica)
  • Kedves Zsigmond! Vita Sándor levelei Vita Zsigmondhoz; sajtó alá rend. Győrfi Dénes; Mentor, Marosvásárhely, 2009

Szerkesztései[szerkesztés]

  • Magyar verseskönyv; Grafica Ny., Cluj, 1936?
  • Magyar népmesék (Szentmiklósi Ferenccel. Nagyenyed, 1943)
  • A vak király (magyar népmesék, Nagyenyed, 1943)
  • Romániai magyar írók antológiája (Nagyenyed, 1943)
  • Románia magyar irodalmának bibliográfiája 1940-ben, a bécsi döntés utáni időszakban és 1941-ben; összeáll. Vita Zsigmond; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1943 (Erdélyi tudományos füzetek)
  • Románia magyar irodalmának bibliográfiája 1942-ben; összeáll. Vita Zsigmond; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1944 (Erdélyi tudományos füzetek)
  • Magyar helyesírási szótár. A Magyar Tudományos Akadémia 1941. évi szabályai alapján összeállította Vita Zsigmond; Betlen Ny., Aiud–Nagyenyed, 1946
  • Kerekecske-dombocska (Gáspár János gyűjteménye alapján sajtó alá rendezte, Bukarest 1956, újrakiadása uo., 1978)
  • Gyulai Pál: A szél és a nap (versek és mesék, Bukarest, 1975)
  • Szentmiklósi Ferenccel összeállította az I–II. gimnáziumi osztályos tanulók számára a Magyar olvasókönyvet (Nagyenyed, 1943) és a Magyar nyelvtant (uo., 1943)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Fényképekkel illusztrálta Marx József

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Engel Károly: Tudománnyal és cselekedettel. NyIrK 1969/2.
  • Mikó Imre: Tudománnyal és cselekedettel. Utunk 1969/5.
  • Ruffy Péter: Vita Zsigmond Áprily-monográfiája. Magyar Nemzet 1973. júl. 1.
  • Ódor László: Monográfia egy ember dallamáról. Tiszatáj 1973/6.
  • Markó Béla: „Körön s világon keresztül”. Jegyzetek Áprily Lajos költészetéről. Korunk 1974/5.
  • Kozma Dezső: Jókai Erdélyben. Utunk 1976/7.
  • Mikó Imre: Vita Zsigmond hetvenéves. Utunk 1976/24.
  • Zika Klára: Az enyedi kollégium krónikása. Magyar Nemzet 1979. jún. 22.
  • Molnár Szabolcs: Vita Zsigmond évtizedei. Művelődés 1981/6.
  • Sebestyén Mihály: Múzsáknak szentelt kies tartomány. Utunk 1984/5.
  • Lászlóffy Aladár: Vita Zsigmond 80 éves. Utunk 1986/25;
  • Lászlóffy Aladár: Vita Zsigmond 85 éves. Helikon 1991/24;
  • Lászlóffy Aladár: A befalazott… (Vita Zsigmond 90 éves). A Hét 1996/21–22.
  • Görömbei András: Magyar néző. Nyelvünk és Kultúránk 1986 (66). 104–109.
  • Áprily Lajos levelei Vita Zsigmondhoz. NyIrK 1990/2.
  • Kós Károly levelei Vita Zsigmondhoz. Korunk 1990/3.
  • Pomogáts Béla: Nagyenyed krónikása Vita Zsigmond, Új Forrás 1994/7.
  • Nagy Pál: Az értékőrző Vita Zsigmond, A Hét 1997/3.
  • Boldizsár Zeyk Imre: Vita Zsigmond emlékezete. Művelődés 1998/2.
  • Dávid Gyula: Vita Zsigmond (1906–1998). NyIrK 1998/1.
  • Kötő József: Vita Zsigmond, Erdélyi Múzeum 1998/1–2.
  • Markó Gábor: Volt tanárom emlékére. Bányavidéki Új Szó 1998. jan. 16.
  • Németh Júlia: Az „enyedizmus” jegyében. Vita Zsigmond visszaemlékezései. Szabadság 1998. okt. 22.
  • Sütő András: Szeretve tisztelt, drága Tanár Úr. Magyar Napló 1998/3.
  • Szabó Csaba: A rongyosra olvasott könyv és a regényturisztika. Szabadság 1998. jan. 5.
  • Ruzsa Ildikó: Emlékezés Vita Zsigmondra. Nyugati Jelen 2000. okt. 28–29.
  • Kovács Ferenc: Száz éve született Vita Zsigmond, Művelődés 2006/5.
  • Szabó Emília: Vita Zsigmond, az ember (Kortársak és tanítványok visszaemlékezései). Művelődés 2006/5.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vita_Zsigmond&oldid=26797830”