Vincze Zsigmond
| Vincze Zsigmond | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Weisz Zsigmond |
| Született | 1874. július 1. Zombor |
| Elhunyt | 1935. június 30. (60 évesen) Budapest |
| Pályafutás | |
| Műfajok | operett, kuplé |
| Hangszer | zongora, hegedű |
| Tevékenység | zeneszerző, karmester, hangszerelő |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vincze Zsigmond témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vincze Zsigmond, született Weisz Zsigmond[1] (Zombor, 1874. július 1. – Budapest, 1935. június 30.) zeneszerző, karmester. Nevét a Hamburgi menyasszony című operettjében elhangzó, Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország… refrénű, különös utóéletet befutott részlet őrzi a mai napig.
Élete[szerkesztés]
Zsidó családban született, apja Weisz Sándor gabonakereskedő, anyja Frank Magdolna volt. Már kamaszkorában komponált. A Budapesti Zenekedvelők Egyletének zeneiskolájában Aggházy Károly, Bellovics Imre és Waldbauer József tanítványa volt. Az 1894–95-ös évadra Nikisch Artúr az Operaház zenekarába szerződtette hegedűsként. Ezt követően Ney Dávid basszista zongorakísérőjeként járta az országot. 1898-tól Komjáthy János, 1901-től Krecsányi Ignác társulatában volt karmester. 1903-ban az újonnan megnyílt Király Színházhoz szerződött, s haláláig itt volt dirigens, hangszerelő. Utóbbi minőségében ő segítette színpadra Kacsóh Pongrác János vitézét, amit kb. háromszázszor vezényelt. 1928 és 1930 között Szegedre szerződött, de utána visszatért a Király Színházba. 1904. január 31-én Szegeden feleségül vette Kulinyi Mária szegedi színésznőt, Kulinyi Márton és Bíró Anna színészek leányát.[2]
1922. január 31-én mutatták be a Városi Színházban A hamburgi menyasszony c. operettjét, ami már ekkor sem nélkülözte az irredenta felhangokat, de az I. felvonás fináléja, benne a „Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország”-refrénnel csak jóval Vincze halála után vált népszerű dallá. A hazafias érzelmek felkeltésére való felhasználásban nem jelentett akadályt a szerzők (szövegíró: Kulinyi Ernő) zsidó származása (és nem mentette meg Kulinyit a holokauszttól).
Egyetlen, 1924. március 29-én bemutatott operai kísérlete, Az erősebb c. egyfelvonásos zenedráma(!) sikertelen és megkésett próbálkozás volt a népszínműzene magasabb szintre emelésére.[3] A szerzemény öt hét alatt hat előadást ért meg, majd végleg eltűnt a repertoárról.[4]
Művei mára feledésbe merültek, noha Vincze a zeneileg jól képzett operettszerzők közé tartozott. Életében néhány darabja eljutott külföldi színpadokra is, A hamburgi menyasszonyt 1939-ig többször felújította a Városi Színház.
Számos gramofonfelvétel őrzi játékát, amin különböző műfajokban zongorakísérőként működik közre.[5]
Művei[szerkesztés]
- Tilos a csók (operett három felvonásban, Király Színház, 1909. október 8.)
- Limonádé ezredes (énekes vígjáték három felvonásban, Király Színház, 1912. szeptember 5.)
- Léni néni (énekes bohózat három felvonásban, Magyar Színház, 1914. május 2.)
- A cigány grófné (operett három felvonásban, Király Színház, 1920. március 13.)
- A hamburgi menyasszony (operett három felvonásban, Városi Színház, 1922. január 31.)
- A gárdista (regényes operett három felvonásban, Városi Színház, 1923. február 15.)
- Az erősebb (zenedráma egy felvonásban, Magyar Királyi Operaház, 1924. március 29.)
- Anna-bál (operett három felvonásban, Volkmann Róbert művei felhasználásával, Király Színház, 1925. szeptember 30.)
- Miami (pasticcio Jacobi Viktor műveiből, Fővárosi Operettszínház, 1925. november 27.)
- Aranyhattyú (operett három felvonásban, Király Színház, 1927. január 15.)
- Kiss és Kis (operett három felvonásban, Városi Színház, 1927. január 22.)
- Az aranyszőrű bárány (Szeged, 1929. november 15.)
- Huszárfogás (operett három felvonásban, Fővárosi Operettszínház, 1930. április 4.)
- Jobb mint otthon (Nyári Operett Színház, 1930)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 86460/1891. Névváltoztatási kimutatások 1891. év 10. oldal 7. sor
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a szegedi állami házassági akv. 65/1904. folyószáma alatt.
- ↑ A budapesti Operaház 100 éve. Szerk. Staud Géza. Budapest, 1984. Zeneműkiadó. 225. l. ISBN 9633305241
- ↑ A hetvenötéves Magyar Állami Operaház. 1884–1959. Budapest, 1959. Magyar Állami Operaház. 170. l.
- ↑ Gramofon online
Források[szerkesztés]
- Brockhaus–Riemann zenei lexikon. Szerk. Boronkay Antal 3. köt. Budapest, 1985. Zeneműkiadó ISBN 963-330-540-3
- Gál György Sándor–Somogyi Vilmos: Operettek könyve. Az operett regényes története. 4. jav. bőv. kiad. Budapest, 1976. Zeneműkiadó. 567–568. l. ISBN 9633301378
- Molnár Klára: A Népopera – Városi Színház. 1911–1951. Budapest, 1998. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet. helytelen ISBN kód: 963900051X
- Szabó Miklós: Milyen vagy, Magyarország?... = História VI. évf. (1984) 4. sz.
- Magyar Színművészeti Lexikon
