Világosi vár
| Világosi vár | |
 | |
| Ország |  Románia |
| Mai település | Világos |
| Tszf. magasság | 420 m |
| Épült | 13. század |
| LMI-kód | AR-II-a-A-00650 |
| Elhelyezkedése | |
 Világosi vár
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 46° 16′, k. h. 21° 39′Koordináták: é. sz. 46° 16′, k. h. 21° 39′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Világosi vár témájú médiaállományokat. | |
A világosi vár műemlék Romániában, Arad megyében. A romániai műemlékek jegyzékében az AR-II-a-A-00650 sorszámon szerepel.
Története[szerkesztés]
[1]Egyes feltételezések szerint a vár már a 12. században létezett, de első írásos említése csak 1324-ből maradt fenn. 1390-ben Zsigmond király Sárói László temesi ispánnak adományozta, a következő évben azonban más birtokokért cserébe visszavette.
1439-ben Albert király a várat és a hozzá tartozó 145 várost, falut és pusztát Brankovics György szerb despotának adta Nándorfehérvár ellenében. 1440-ben I. Ulászló elkobozta a várat Brankovics hűtlensége miatt, és 1441-ben Maróthy László aradi főispánnak adta. A vár azonban továbbra is Brankovics kezén volt, és csak 1444-ben adta át Hunyadi Jánosnak. Hunyadi halála után a várat fiai, László és Mátyás örökölték, de Mátyás átengedte Szilágyi Mihálynak. 1458-ban a már királyként uralkodó Mátyás elfogatta Szilágyi Mihályt, és saját várába záratta.[2] Szilágyinak 1459-ben sikerült megszöknie; utóbb Mátyás megenyhült iránta, és visszaadta birtokait. Szilágyi halála után özvegye, Báthori Margit lett az örökös.
1514-ben Dózsa György serege foglalta el, majd Szapolyai János kezére került. Ő 1526-ban Czibak Imre váradi püspöknek adta. 1566-ban a törökök szállták meg, és csak 1595-ben sikerült Báthory Zsigmondnak visszaszereznie. Az 1600-as évek elején ismét török uralom alá került. 1606-ban Petneházy István jenei kapitány csellel próbálta Bocskai Istvánnak megszerezni, de kudarcot vallott. 1608-ban Bethlen Gábor Petneházynak adományozta a még mindig török uralta várat, akinek csak 1614-ben sikerült birtokon belül kerülnie. 1615-ben a zsoldosokból álló őrség az elmaradt zsoldfizetés miatt a lippai pasának adta át a várat. 1693-ban Sigbert Heister tábornok szabadította fel, de ekkor a vár már igen leromlott állapotban volt.
1755-ben Bohus Imre vásárolta meg a várat, amelynek köveit kastélyának építésére használta fel. Az 1784-es parasztfelkeléskor a hatalom ágyúval leromboltatta a vár maradékát, hogy az ne nyújthasson menedéket a felkelőknek.
A vár alatti Szőllősi mezőn tette le 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr a fegyvert I. Miklós orosz cár előtt.
Leírása[szerkesztés]
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ Szabolcs, Molnár: Világos vára (magyar nyelven). Térj haza, vándor!, 2023. július 1. (Hozzáférés: 2023. július 1.)
- ↑ Vörösmarty Mihály verset írt erről: Szilágyi a világosi várban.
Források[szerkesztés]
- Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok. (hely nélkül): Panoráma. 1990. 38–41. o. ISBN 963 243 388 2
- Lista monumentelor istorice: Județul Arad. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- Világosi vár. www.ekeban.ro. Bánsági Kárpát Egyesület (Hozzáférés: 2015. szeptember 5.)
.svg){kind=small}
