Udvarhely vármegye
| Udvarhely vármegye | |||
| |||
| Ország | Magyar Királyság | ||
| Népesség | |||
| Népesség | ismeretlen | ||
| Nemzetiségek | magyarok | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 2938 km² | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Udvarhely vármegye térképe | |||
 | |||
| Udvarhely vármegye domborzati térképe | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Udvarhely vármegye témájú médiaállományokat. | |||
Udvarhely vármegye (románul: Comitatul Odorheiu) közigazgatási egység volt Magyarország erdélyi részében 1876 és 1918, majd 1940 és 1944 között. Jelenleg Románia része.
Földrajza[szerkesztés]
A vármegye területe nagyrészt hegység volt, amely délnyugat-északkelet irányba ereszkedett alá. Területén feküdt a Hargita hegység. A legfontosabb folyója a Nagy-Küküllő. Északról és keletről Csík vármegye, délről Háromszék és Nagy-Küküllő vármegyék, nyugatról pedig Maros-Torda és Kis-Küküllő vármegyék határolták.
Történelme[szerkesztés]
A vármegye 1876-ban alakult Udvarhelyszékből (korábban: Telegdiszék, benne Bardóc és Keresztúr fiúszékek). 1919-től gyakorlatilag, majd 1920-tól hivatalosan is Románia része, annak ellenére, hogy a lakosság 99%-a magyar nemzetiségű volt. A második bécsi döntés értelmében a terület nagyobbik része 1940–1944 között újra Magyarországhoz tartozott, ám ez később érvénytelenné vált, visszakerült Romániához. 1960-ban területét a romániai Hargita, Kovászna, Maros és Brassó megyék között osztották fel.
Lakosság[szerkesztés]
A vármegye összlakossága 1891-ben 110 132 személy volt, ebből:
A vármegye összlakossága 1910-ben 124 200 személy volt, ebből:
Közigazgatás[szerkesztés]
A vármegye az 1910-es években négy járásra volt felosztva:
- Homoródi járás, székhelye Oklánd
- Parajdi járás, székhelye Parajd
- Székelykeresztúri járás, székhelye Székelykeresztúr
- Udvarhelyi járás, székhelye Székelyudvarhely
Források[szerkesztés]
- Forró Albert 2009: Udvarhely vármegye kialakulása. Aeropolisz IX, 59-70.
