Törpe tatu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Törpe tatu
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Vendégízületesek (Xenarthra)
Rend: Páncélos vendégízületesek (Cingulata)
Család: Övesállatok (Dasypodidae)
Alcsalád: Euphractinae
Nem: Zaedyus
(Ameghino, 1889)
Faj: Z. pichiy
Tudományos név
Zaedyus pichiy
(Desmarest, 1804)
Szinonimák
  • Zaedypus Lydekker, 1890
  • Zaedius Lydekker, 1894
  • Zaedius Krumbiegel, 1940
  • Dasypus minutus Desmarest, 1822
  • Loricatus pichiy Desmarest, 1804
  • Zaedyus cilliatus J. A. Allen, 1901
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Törpe tatu témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Törpe tatu témájú médiaállományokat és Törpe tatu témájú kategóriát.

A törpe tatu vagy pichi (Zaedyus pichiy) az emlősök (Mammalia) osztályának a páncélos vendégízületesek (Cingulata) rendjébe, ezen belül az övesállatok (Dasypodidae) családjába tartozó Zaedyus nem egyetlen faja.

Előfordulása[szerkesztés]

Argentína és Chile száraz és gyepes területein honos.

Alfajai[szerkesztés]

  • Zaedyus pichiy pichiy
  • Zaedyus pichiy caurinus

Megjelenése[szerkesztés]

Feje és testének hossza 26–33 centiméter, farka 10–14 centiméter. Testsúlya 1–2 kilogramm. Páncélja barna, hasa és farka alja krémszínű. Fejének tetején is találhatóak páncél lemezek, orra hosszú és fülei kicsik.

Életmódja[szerkesztés]

Kisebb alagutat ás magának, ahol tartózkodik a nap folyamán, éjjel tovább keresi táplálékát. A hidegebb területeken télen hibernál. Tápláléka rovarokból, férgekből és kisebb gerincesekből áll, mint például gyíkok és kisebb rágcsálók. Esetenként gombákat is eszik.

Szaporodása[szerkesztés]

60 napos vemhesség után, a nőstény 1–3, rendszerint 2 kölyköt hozz a világra. Körülbelül 6 hét után válnak el szüleiktől és 9–12 hónapos korban válnak ivaréretté. A legnagyobb életkor 9 éves volt emberi gondozásban.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Zwerggürteltier című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]