Téry Ödön (turistamozgalom-szervező)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Téry Ödön
Született1856. július 4.[1]
Óbéba
Elhunyt1917. szeptember 11. (61 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaorvos,
természetjáró,
hegymászó
A Wikimédia Commons tartalmaz Téry Ödön témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Téry Ödön (Óbéba, Temes vármegye, 1856. július 4.Budapest, 1917. szeptember 11.) orvos, a magyar turistamozgalom egyik megalapítója.

Életpályája[szerkesztés]

Apja Téry József (18131879), báró Sina tiszttartója,[3] anyja Szilva Jozefa (18201901) volt.[4] Édesapja a "Josephus Rikker" név alatt született és az óbébai uradalomban volt tiszttartó. Fiát még Edmundus Félix Antonius Wilhelmus Rikker néven anyakönyveztette, nevét csak később 1862-ben magyarosíttatta Téryre. 1865-ben a család Budapestre költözött, tanulmányait a VII. osztályig a krisztinavárosi elemi iskolában végezte, majd az 187374-es tanévben beiratkozott az egyetem orvosi karára mint rendkívüli hallgató. A nyolcadik félév alatt eleget tett katonai kötelezettségeinek is. 1876. november 7-én a krisztinavárosi plébánián feleségül vette másodunokatestvérét, Mészáros Emíliát, dr. Mészáros Ferenc vallás- és közoktatásügyi miniszteri tanácsos és Brozenbach Anna leányát.[5] Téry Ödön orvosi diplomáját 1879. április 5-én nyerte el.

1880 szeptemberében a Selmecbánya közelében lévő Stefultóra került, és ott bányászorvosi állást vállalt. Megalapította a Magyarországi Kárpát-egyesület Szittnya-Osztályát, 1882-ben pedig a pénzügyminiszter támogatásával a berlini egészségügyi kiállításra küldték ki, ahol tanulmányozta a bányászatot, kohászatot és a dohányfeldolgozási ipart érdeklő egészségügyi berendezéseket, majd ennek eredményéről terjedelmes jelentésben számolt be.

Az 1883-84. évi himlőjárvány idején nyújtott rendkívüli önfeláldozó teljesítményének elismeréseképpen 100 Ft jutalmat nyert a bányaigazgatóságtól. Azonban anyagi körülményeinek kedvezőtlensége miatt arra kényszerült, hogy máshol próbáljon meg boldogulni. 1884. február 23-án visszaköltözött Budapestre, ahol a közegészségügyi igazgatásban helyezkedett el, mint tanácsos.

1890. június 17-én kinevezték közegészségügyi felügyelővé. 1903. márciusában elnyerte a miniszteri osztálytanácsosi címet, 1906. március 14-én pedig közegészségügyi főfelügyelő lett. Ebben a minőségében dolgozott 1912. július 1-ig mint osztályvezető, mikor is a közegészségügyi szolgálat újraszervezése során e munkaköréből felmentették, majd a járványok és a háborús egészségügyi intézkedések körében foglalkoztatták tovább.

Téry Ödön emlékműve Dobogókőn

Számos dunántúli fogolytábort vizsgált felül 1916. telén, mely során súlyosan meghűlt, innentől folyamatosan betegeskedett. Mellőzése és két katonáskodó fiáért való aggódása is hozzájárult szervezetének további gyengüléséhez. Asztmája miatt egyre gyakrabban kényszerült ágyban maradni, végül 1916 novemberében a teljes hivatali szolgálati idejének letöltésekor kénytelen volt nyugdíjaztatását kérni. Ekkor nevezték ki miniszteri tanácsossá.

A világháború okozta izgalmak 1917 nyarára alaposan megtörték egészségét, dacára a gróf Esterházy Jánosné nyitraújlaki kastélyában töltött üdülésének, már nem tudta visszakapni régi erejét. Hazatértekor, augusztus 16-án ágynak esett, majd szeptember 11-én hunyta le szemeit örökre.

Házassága és leszármazottjai[szerkesztés]

Feleségül vette Pesten 1876. november 7-én Mészáros Emília Erzsébet (Mór, 1855. augusztus 4.) kisasszonyt, akinek a szülei dr. Mészáros Ferenc (18251878), magyar királyi vallás- és közoktatás miniszter tanácsos,[6] és nemes Brosenbach Anna (18351893) voltak.[7] Téry Ödön és Mészáros Emília frigyéből született:

A turistamozgalom szervezőjeként[szerkesztés]

Élete során intenzíven foglalatoskodott a magyarországi turistamozgalom szervezésével. Kezdetben a Pilist és a Börzsönyt járta be, majd a tátrai hegyekben túrázott. Több csúcsot a Magas-Tátrában ő mászott meg először. Az ő nevéhez fűződik az első dobogó-kői menedékház alapítása.

Emlékezete[szerkesztés]

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben (9/2-1-41/42)

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]