Troms megye
| Troms megye | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Norvégia | ||
| Székhely | Tromsø | ||
| Alapítás éve | 1919 | ||
| Polgármester | Knut Werner Hansen | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 167 207 fő (2019. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 41 132,811135285 km² | ||
| Időzóna | UTC+01:00 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 69° 09′ 23″, k. h. 19° 24′ 07″Koordináták: é. sz. 69° 09′ 23″, k. h. 19° 24′ 07″ | |||
 | |||
| Troms megye weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Troms megye témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Troms Norvégia egyik megyéje (fylke) az ország északi részén, Észak-Norvégia földrajzi régióban.
Északkeleten Finnmark megye, délnyugaton Nordland megye határolja, tőle délre a svéd Norrbotten megye terül el, délkeleten pedig rövid szakaszon határos Finnország Lappföld tartományával is.
Nyugatra tőle az Norvég-tenger hullámzik.
A megye régebbi neve Tromsø amt.
Legnagyobb városa a megye középső északi részén elhelyezkedő, 63 596 lakosú (2004) Tromsø. Déli részének kereskedelmi központja Harstad. Fontos halászkikötő a kétemlített városon kívül Skjervøy is.
Neve[szerkesztés]
Nevét Tromsøya (óészaki Trums) szigetéről kapta. A név jelentése feledésbe merült.
Története[szerkesztés]
Jelenkor[szerkesztés]
2020. január 1-én egyesítették Finnmark megyével (az új megye neve Troms og Finnmark lett), azonban 2024. január elsején a két megye újra kettéválik.[2][3] 2022. június 15-én a norvég parlament döntése értelmében a korábban Nordland megyéhez tartozó Tjeldsund község Troms megye része lesz.[4][5]
Földrajza[szerkesztés]
Troms tengerpartja erősen tagolt. Nagy, hegyes szigetei jól védett parti hajózási útvonalakat alakítottak ki. Délről észak felé haladva a legnagyobb tromsi szigetek: Hinnøya északkeleti része (a déli rész már Nordlandhoz tartozik), Grytøy, Senja, Kvaløya, Ringvassøya, Reinøy, Vannøy és Arnøy. A szigetek közül néhány, mint Senja, sziklás külső parttal rendelkezik, tengerparti hegyormokkal, a belső felük azonban erdős dombokból, vízfolyásokból és megművelt területekből áll.
Számos fjord nyúlik be mélyen Troms szárazföldjébe. Délről kezdve a legnagyobbak: Vågsfjord, Andfjord (Nordlanddal közös), Malangen, Balsfjord, Ullsfjord, Lyngen és Kvænangen.
A megye belsejében a legnagyobb tó az Altevatnet.
Tromsban mindenfelé hegyeket, hegységeket látunk. A legnevezetesebb közülük a Lyngsalpene (Lyngeni Alpok), amely több kisebb gleccserrel rendelkezik és itt van a megye legmagasabb hegye, az 1833 méter magas Jiekkevarre is. Számos gleccser van Kvænangenben, köztük Øksfjordjøkelen, az utolsó gleccser a kontinentális Norvégiában, amely egyenesen a tengerbe bocsátott jéghegyeket (1900 környékéig. Az itteni Jøkelfjord ma is látványos vidék.
Troms legnagyobb folyója a Målselva (Målselv önkormányzat területén). Legnagyobb (nem a legmagasabb) vízesése a 600 méter hosszú, 20 méter magas Målselvfossen.
Községek[szerkesztés]
A megye területe 25 községre oszlik:
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Population and changes during the quarter (M) 1997K4 - 2019K2. (Hozzáférés: 2019. november 17.)
- ↑ Føleide, Anita: Vedtatt i Stortinget: Storfylkene skal splittes igjen, nå ønsker de ansatte ro og forutsigbarhet (nb-NO nyelven). NRK , 2022. június 14. (Hozzáférés: 2022. szeptember 20.)
- ↑ Lægland, Martin. „Vedum: Startet prosessen med oppløsning av Troms og Finnmark”, Verdens Gang, 2021. október 29. (Hozzáférés: 2021. október 29.)
- ↑ Troms og Finnmark splittes: Slik svarer Vedum om Alta, 2021. október 29.
- ↑ Bestemt i fylkestinget: Troms og Finnmark skilles. www.vg.no . (Hozzáférés: 2022. február 25.)
