Tiszadada

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszadada
Tiszadada címere
Tiszadada címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásTiszavasvári
Jogállásközség
PolgármesterMizser Zsolt (független)[1]
Irányítószám4455
Körzethívószám42
Népesség
Teljes népesség2016 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség45,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület48,75 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 02′, k. h. 21° 15′Koordináták: é. sz. 48° 02′, k. h. 21° 15′
Tiszadada (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Tiszadada
Tiszadada
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Tiszadada weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszadada témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tiszadada község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Tiszavasvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A vármegye nyugati széle közelében fekszik, a Tisza bal partján. A közvetlenül határos települések: észak felől Taktakenéz, Prügy és Taktabáj, északkelet felől Csobaj − mind a négy eddigi a Tisza túlpartján −, kelet felől Tiszalök, délkelet felől Tiszavasvári, délnyugat felől pedig Tiszadob.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3612-es út, ezen érhető el Tiszalök és Tiszadob felől is. Déli külterületei között áthalad még a 3631-es út is.

A hazai vasútvonalak közül a Ohat-Pusztakócs–Nyíregyháza-vasútvonal érinti, melynek egy megállója van itt, Tiszadada megállóhely a belterület déli szélén, aminek közúti elérését a 36 317-es számú mellékút biztosítja.

Története[szerkesztés]

A község területén talált régészeti leletek is bizonyítják, hogy már a Kr.e. IV. évezredben a neolitkorban is megélhetést nyújtott őseinknek, az itt talált, a Bükki kultúra idejéből való leletek tanusága szerint. Bizonyára az ezt követő korok emberei is megtelepedtek a dadai földön, de létezésüket, csak elszórtan talált régészeti leletek tárják elénk. A településtől délre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Tiszadada alighanem a szabolcsi várispánság birtoka volt. A község neve személynévi eredetű.

Első biztos említése 1254-ből még terra; birtokosától a Gut-Keled nemzetségbeli István bán szerezte meg és fia is bírta még 1300-ban.

A 14-15. században, a Báthoryak osztozkodásai során a család birtokában volt, de a 16. század közepén több kisnemes volt a földesura.

1551: Dorman Kristóf, 1563: Móré István, László és Ilona, 1570: Zay Ferenc. Ez utóbbi a tokaji várbirtokhoz csatolta, ezért a Szabolcs megyei összeírásokban nem is szerepel.

A század második felében a török hódoltatta meg. 1556-ban mintegy 270-280 lakója volt.

1588-ban Móré Istvánnak, Dely Ferencnek, Mágócsy Gáspárnak és Csomaközy Boldizsárnak 28 jobbágya lakott benne.

1618-ban kilenc földesura volt, legnagyobb részét Csomaközy András bírta (15 jobbágy). Az egész faluban összesen 72 jobbágycsalád lakott.

A 16. századi családok (Dorman, Dely, Móré, Tibay) utódai még a 17. században is birtokolták.

A 17. század folyamán egy részét valamelyik erdélyi fejedelem a Barakonyi családnak adta; Barakonyi Ferenc 1668-ban földesúri hajdúkat telepített birtokára. Ezek eredetileg is nemesek lehettek, vagy később szereztek armálist, mert 1707-ben a falut kuriálisnak mondták, s a földesuraktól, Gyulay Ferenctől, Csomaközy Boldizsártól és Móré Fülöp utódaitól több telket meg is szereztek.

A falu kétharmada a 18. században a kincstáré volt; harmadik harmadában nemes családok (Csihat, Fekete, Hadas, Balogh, Mészáros, Pethő és Széles) leszármazottai éltek.

A 18. század végén négy földesura volt, a 93 jobbágy- és zsellércsaládot a Patay, a Szepessy, a gr. Gyulay és a Szikszay család bírta. 1839 körül 2444 lakosa volt, és a fentiek mellett a Bónis, a Désy, a Lónyai, a Máriássy és a Zathureczky családok voltak földesurai.

Határába olvadt be Süldő, a 14. századig lakott falu, amelyet 1307-ben Rázommal határosnak mondanak, tehát a határ keleti részén terült el.

1325-ben a Balogsemjén nemzetség birtoka volt, és 1324-ben Szent Imre tiszteletére épült kápolna állott bent.

Tiszadada az Árpád-korban is lakott település volt, amelyről említést tesznek a Váradi regestrumban is.

A szabolcsi várispánság birtoka volt, az erre utaló legkorábbi dátum 1254. Birtokosától István bán szerezte meg, és fia is birtokolta még 1300-ban.

A 13. század második felében épült a keleti apszissal ellátott kerek hajójú templom Gut-Keled István bán vagy fia rendelkezésére.

A György lovagnak szentelt egyház István nevű papját 1332-35 között említi a pápai tizedjegyzék. Az ősi templomot 1944-ben, a visszavonuló német csapatok felrobbantották. A romok anyagának felhasználásával építették a jelenlegi új református templomot.

Tiszadada a 21. században igyekszik fejlődni, de igyekszik megőrizni is hagyományait, üdülőfalu jellegét. Jelenleg a lakosság nagy része mezőgazdaságból él.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Gedeon Árpád (független)[3]
  • 1994–1998: Gedeon Árpád (független)[4]
  • 1998–2002: Haraszin Gyula (független)[5]
  • 2002–2006: Haraszin Gyula (független)[6]
  • 2006–2010: Haraszin Gyula (független)[7]
  • 2010–2014: Mizser Zsolt (független)[8]
  • 2014–2019: Mizser Zsolt (független)[9]
  • 2019-től: Mizser Zsolt (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2317
2296
2247
2075
2016
2016
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,1%-a magyarnak, 15,1% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (12,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20,9%, református 37,2%, görögkatolikus 1,9%, felekezeten kívüli 13,5% (25,1% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 73,6%-a vallotta magát magyarnak, 10,6% cigánynak, 0,1% németnek, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (26,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 11,1% volt római katolikus, 19,8% református, 1,8% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,2% izraelita, 0,1% evangélikus, 16,5% felekezeten kívüli (48,5% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres emberek, akik itt éltek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Tiszadada települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Tiszadada települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Tiszadada települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. ↑ Tiszadada települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  6. ↑ Tiszadada települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  7. ↑ Tiszadada települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 4.)
  8. ↑ Tiszadada települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  9. ↑ Tiszadada települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  10. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. ↑ Tiszadada Helységnévtár
  12. ↑ Tiszadada Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tiszadada&oldid=26949321”