Tibeszti
| Tibeszti-hegység | |
 | |
| Az Emi Koussi az űrből | |
| Magasság | 3415 m[1] |
| Hely |  Csád,  Líbia |
| Legmagasabb pont | Emi Koussi (3415 m) |
| Terület | 100 000 km2 |
| Hosszúság | 380 km |
| Szélesség | 350 km |
| Elhelyezkedése | |
 Tibeszti-hegység
Pozíció Csád térképén
| |
 é. sz. 20° 47′, k. h. 18° 03′Koordináták: é. sz. 20° 47′, k. h. 18° 03′ | |
 | |
| Térkép | |
 | |
| A hegység domborzata | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tibeszti-hegység témájú médiaállományokat. | |
A Tibeszti-hegység egy inaktív vulkánokból álló hegység a Szahara központi részén, Csád Bourkou-Ennedi-Tibeszti Régiójában. Északi nyúlványai átérnek Líbiába.
A Csád északi részén egészen a Líbiával vitatott határterületig húzódó hegyvidék mintegy 100 000 km²-en terül el.[2] (Kicsit nagyobb Magyarországnál.) A Szaharából kiemelkedő hegység vastag vulkáni képződményekkel takart, őskori kristályos talapzat felboltozódásával keletkezett. A Tibeszti vulkanizmusa a kontinentális forró pontok jellegzetes példája. Itt találjuk a Szahara legmagasabb csúcsait,[3] melyek közül jó néhány meghaladja a 3000 méteres magasságot. Az Emi Koussi (3415 m, kiejtve: emi-kuszi) – egyben Csád legmagasabb pontja – egy 14 km átmérőjű és kb. 1300 méter mély robbanásos kaldera szélén áll.[3] További magas hegycsúcsok: Kegueur Terbi (3376 m), Tarso Taro (3325 m), a potenciálisan aktív Pic Tousside (3265 m) vulkán és a Soborom (3100 m). A hegyvidéken valamivel nedvesebb az éghajlat, mint a környező száraz sivatagban. Éves csapadékmennyisége 10–60 mm,[4] de a legtöbb helyen kevesebb mint 20 mm/év.[5]
A hegységben többfelé (Mathendous, Zouar) ősi sziklarajzok találhatók, melyek főleg az i. e. 5. - 3. évezredből származnak. A sziklafestmények és rajzok azt tanúsítják, hogy valamikor itt, az afrikai szavannákra jellemző antilopok, zsiráfok, elefántok és más állatok éltek. A hegység lábánál levő üledékben pedig krokodilok maradványait fedezték fel. A Tibeszti néhány nagy folyója elég bővizű volt ahhoz. hogy elérje a Nílust vagy a Nigert, míg mások a mai Szahara távoli medencéibe folytak.
A terület régóta otthont ad a tubu népnek, mely már az i. e. 5. században kereskedelmi kapcsolatban állt Karthágóval.[6]
A térség legnagyobb települése Bardai, egy kis oázisváros 1500 lakossal.
-
A hegység Bardai-tól keletre -
Az Emi Koussi krátere -
Ősi sziklarajzok a hegység líbiai részén
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://volcano.si.edu/volcano.cfm?vn=225021
- ↑ Permenter, Jason L.; Oppenheimer, Clive (2007). Volcanoes of the Tibesti massif (Chad, northern Africa
- ↑ a b Probáld Ferenc: Afrika és a Közel-Kelet földrajza
- ↑ Hughes, R.H.; Hughes, J.S. (1992). "Chad". A Directory of African Wetlands.
- ↑ Row-Zwil. Éditions Atlas. 1979. Grande Encyclopédie de la Montagne
- ↑ Archivált másolat. [2012. május 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 20.)
Források[szerkesztés]
- Roger Few: Vadregényes tájakon. Földünk még létező vadonjai (Magyar Könyvklub, 1995)
