Thomas Stafford

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Thomas Stafford

Született1930. szeptember 17.[1][2][3][4]
Weatherford
Elhunyt2024. március 18. (93 évesen)[5]
Satellite Beach
Iskolái
  • U.S. Air Force Test Pilot School
  • United States Naval Academy
RendfokozatAir Force lieutenant general
Űrben töltött idő30 462 perc
Repülések
Kitüntetései
  • Distinguished Flying Cross
  • Elnöki Szabadság-érdemrend
  • Air Force Distinguished Service Medal
  • Harmon Trophy
  • Congressional Space Medal of Honor
  • Medal "For Merit in Space Exploration"
  • National Aviation Hall of Fame
  • United States Astronaut Hall of Fame
  • Barátságért Érdemrend
  • NASA Distinguished Service Medal
  • NASA Outstanding Leadership Medal
  • NASA Distinguished Public Service Medal
  • NASA Exceptional Service Medal
  • Commendation Medal
  • Allan D. Emil Memorial Award
  • Wright Brothers Memorial Trophy

aláírása
aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Thomas Stafford témájú médiaállományokat.

Thomas Patten Stafford (Weatherford, Oklahoma, 1930. szeptember 17.2024. március 18.) amerikai űrhajós.

1962-ben a második amerikai csoport tagjaként kezdte meg az űrhajóskiképzést.

Repülések[szerkesztés]

(zárójelben a repülés időszaka)

Gemini–3[szerkesztés]

Az első többszemélyes amerikai űrhajó, a Gemini–3 tartalék pilótája volt Stafford 1965. márciusában.

Gemini–6A[szerkesztés]

Stafford a Gemini–6A pilótája, társa Walter Schirra parancsnok volt. Az űrhajó küldetése eredetileg az első dokkolás lett volna a világűrben, azonban az Agena céltárgy (GATV-5002) 1965. október 25-én a fellövést követő hatodik percben megsemmisült. Eközben a Gemini legénysége már az űrhajóban beöltözve várta a saját fellövését.

A módosított terv szerint a – Gemini–6-ról időközben Gemini–6A-ra átnevezett – küldetésnek találkoznia kellett a világűrben a Gemini–7-tel. A teljes utazás 25 óra 51 perc 24 másodpercig tartott. A két Gemini kabin 30 centiméterre közelítette meg legjobban egymást.

Gemini–9A[szerkesztés]

A Gemini–9A eredeti legénységének (Charles Bassett és Elliot See) 1966. február 28-i halála után a tartalék legénység – Thomas Stafford parancsnok és Eugene Cernan pilóta – repült.

A küldetés célja az Agena dokkolási rakétafokozatot helyettesítő ATDA céltárggyal való összekapcsolódás. Ez a művelet sikertelen maradt, mert az űrrandevú közben a legénység észrevette, hogy az ATDA-ról nem vált le teljesen a dokkolószerkezetet az indítás alatt védő burkolat. Ezt követően Cernan végrehajtotta a második amerikai űrsétát.

Apollo–7[szerkesztés]

Stafford az első emberes Apollo-küldetés (a tragikus sorsú Apollo–1-et leszámítva), az Apollo–7 tartalék parancsnoka.

Apollo–10[szerkesztés]

Az Apollo–10 volt az Apollo-program második Holdat elérő küldetése. A legénység (Thomas Stafford parancsnok, John Young parancsnokimodul-pilóta és Eugene Cernan holdkomppilóta) 8 napos küldetésben kipróbálta az Apollo-holdkompot. Stafford és Cernan a kompban 15 kilométerre közelítette meg a Hold felszínét.

Apollo-ASTP[szerkesztés]

A Szojuz–Apollo-program a világ első nemzetközi kísérleti űrállomása volt, amikor az Apollo-ASTP (más jelöléssel: Apollo-18) összekapcsolódott a szovjet Szojuz-19 űrhajóval 1975. júliusában. Az amerikai legénység parancsnoka Thomas Stafford, a parancsnoki modul pilótája Vance Brand, a dokkolómodul pilótája pedig Donald Slayton.

Stafford 1979-ben szerelt le a NASA űrhajóskötelékéből és a légierőtől. Szülővárosának, Weatherfordnak repülőtere az ő nevét viseli.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 16.)
  2. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Thomas Stafford, NASA astronaut who led Apollo-Soyuz joint mission, dies at 93. (Hozzáférés: 2024. március 18.)

Források[szerkesztés]