Tetovo
| Tetovo (Тетово) | |||
 | |||
| Tetovo látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Észak-Macedónia | ||
| Régió | Polog | ||
| Község | Tetovo község | ||
| Jogállás | város | ||
| Irányítószám | 1200 | ||
| Körzethívószám | +389 044 | ||
| Testvérvárosok | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 63 176 fő (2021. szept. 5.)[1] | ||
| – elővárosokkal | 52915 fő | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 468 m | ||
| Terület | 1068 km² | ||
| Időzóna | CET (UTC+1) CEST (UTC+2) | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 42° 00′ 37″, k. h. 20° 58′ 17″Koordináták: é. sz. 42° 00′ 37″, k. h. 20° 58′ 17″ | |||
 | |||
| Tetovo weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tetovo témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Tetovo (macedónul Тетово [Tetovo], albánul Tetova vagy Tetovë, törökül Kalkandelen) város Észak-Macedónia északnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb városa. A Šar-hegység lábainál, a Pena folyó két partján fekszik, az azonos nevű község székhelye.
A községhez (járáshoz) tartozó települések[szerkesztés]
Tetovo város, valamint Bozovce, Brodec, Dzsepcsiste, Falise, Garje, Golema Recsica, Gyermo, Jedoarce, Lavce, Liszec, Mala Recsica, Otunye, Poroj, Sipkovica, Szaratyino, Szelce, Szetole, Vejce és Vesala falvak.
Történelme[szerkesztés]
A város környékén végzett régészeti kutatásoknak köszönhetően tudjuk, hogy a területen már időszámításunk előtt 2200 és 1200 közt is éltek, a bronzkor idején. A legrégebbről származó lelet egy a Mükéné korából származó kard, melyet a városon kívül találtak meg. Ma e lelet a Macedón Nemzeti Múzeumban van kiállítva a fővárosban, Szkopjéban.
Az ókorban a város görög neve Oaineon, latinul Oaeneum volt. A város első lakói közt találjuk a peneszta illír törzset, mely Oaeneum, Draudachus (Gosztivar), Uscana (Kicsevo vagy Debar) régióit népesítette be.[2] A peneszták törzse által lakott vidékek stratégiai fontossággal bírtak: Illíria felől Makedónia az Oaeneum-Draudacum-Uscana-Styberra útvonalon volt legkönnyebben megközelíthető.
Napjainkban[szerkesztés]
Gazdasági szempontból Tetovo az ország egyik legdinamikusabban fejlődő városa. Számos nemzetközi vállalat működik itt, mint például az Ecolog International, a Renova és a Zikoprom. A magánvállalkozások érdeklődésének ellenére a várost a központi kormányzat elhanyagolja, emiatt városszétfolyástól szenved. Az építési szabályok engedékenysége és hiányosságai miatt számos épületet építenek fel a későbbi lakók tetszőlegesen kijelölt helyeken, mint például gyalogutak mentén, parkokban.
A városban található az ország harmadik legnagyobb egyeteme – Szkopje és Bitola után –, a Délkelet-Európai Egyetem. Másik egyeteme a Tetovói Állami Egyetem.[3] Több, mint húszezren szereztek itt eddig felsőfokú képzettséget.
Tetovóban a legnagyobb a bűnelkövetési ráta az egész országban a főváros, Szkopje után. 2009 első felében 1229 bűntényre derült fény.
Népesség[szerkesztés]
A város népességének többsége albán, ez az Észak-Macedónián belül húzódó, kb. félhold alakú albán többségű régió nem hivatalos központja.[4][5] A város ad otthont számos albán politikai pártnak.
- 2002-ben 52 915 lakosa volt, melyből 28 897 fő albán (54,61%), 18 555 macedón (35,06%), 2 352 cigány, 1 878 török, 587 szerb, 156 bosnyák, 13 vlach, 477 egyéb.
- 2002-ben Tetovo községnek 86 580 lakosa volt, melyből 60 880 fő albán (70,3%), 20 053 macedón (23,2%), 2 357 cigány, 1 882 török, 604 szerb, 156 bosnyák, 642 egyéb.
Nevezetességek[szerkesztés]
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Tetovo című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Testvérvárosai[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ https://www.citypopulation.de/de/northmacedonia/cities/, 2023. október 15.
- ↑ Ceka 2013 :285.
- ↑ Evans, Thammy. Macedonia. Bradt Travel Guides Ltd, IDC House, The Vale, Chalfront St Peter, Bucks SL9 9RZ, England: The Globe Pequot Press Inc, 238–239. o. (2012). ISBN 13: 978 1 84162 395 5. Hozzáférés ideje: 2013. február 26.
- ↑ Cook, Bernard A.. Europe since 1945: an encyclopedia. Taylor & Francis, 814–. o. (2001). ISBN 978-0-8153-4058-4
- ↑ Trankova, Dimana: Tito, Teto and Some Troubled Tourism Await You in Tetovo, Macedonia. Balkan Traveller, 2011. [2011. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 28.)
Források[szerkesztés]
- ↑ Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467
