Sárgakoronás bakcsó

Sárgakoronás bakcsó
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Ardeae;
Csoport:	Aequornithes;
Rend:	Gödényalakúak (Pelecaniformes);
Család:	Gémfélék (Ardeidae);
Alcsalád:	Gémformák (Ardeinae);
Nem:	Nyctanassa; Stejneger, 1887
Faj:	N. violaceus;
Tudományos név
	Nyctanassa violacea; (Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Sárgakoronás bakcsó témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgakoronás bakcsó témájú médiaállományokat és Sárgakoronás bakcsó témájú kategóriát.

A sárgakoronás bakcsó (Nyctanassa violacea) a madarak (Aves) osztályának a gödényalakúak (Pelecaniformes) rendjébe, ezen belül a gémfélék (Ardeidae) családjába és a gémformák (Ardeinae) alcsaládjába tartozó faj.

Nemének a típusfaja és egyben az egyetlen életben maradt faja is. E madárnem másik faja, a Nyctanassa carcinocatactes a 17. században halhatott ki, az európaiak megérkezésével a Bermuda-szigetekre.

Egyes rendszerezések a Nycticorax nembe sorolják Nycticorax violaceus néven.

Előfordulása[szerkesztés]

Észak-Amerikától Közép-Amerikán keresztül, Dél-Amerikáig honos.

Tavakon, mocsarakban valamint tengerpartok mentén él.

Alfajai[szerkesztés]

Nyctanassa violacea bancrofti
Nyctanassa violacea caliginis
Nyctanassa violacea cayennensis
Nyctanassa violacea gravirostris
Nyctanassa violacea pauper
Nyctanassa violacea violacea

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 55–61 centiméter, testtömege 625 gramm. Zömök, közepes nagyságú gém, rövid lábai sárgászöldek. A felnőtt egyedek tollazata palaszürke, fekete fejükön feltűnő pofafolt látható, fejtetőjük fehér. A költési időszakban néhány meghosszabbodott fehér toll díszíti a fejüket. A fiatal madarak tollazata barna foltos.

Életmódja[szerkesztés]

A gémfélék többségétől eltérően a halak nem nagy szerepet játszanak táplálkozásában. Erős csőrével elsősorban kemény páncélú rákokat zsákmányol. Étrendjét békák és más víziállatok egészítik ki. Főleg éjszaka vadászik, a többi gémféléhez hasonlóan lesben állva a víz szélén.

Szaporodása[szerkesztés]

Fészkét fák vagy bokrok tetejére rakja. Telepesen költő faj. Fészekalja 3–5 tojásból áll.

Források[szerkesztés]

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. szeptember 10.)
Birding.hu - magyar neve

További információk[szerkesztés]

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap