Szökés (bűntett)
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
A szökés (más néven dezertálás) a katonai bűncselekményeken belül a szolgálati bűncselekmények csoportjába tartozó bűntett, az az eset, amikor egy szolgálatban lévő katona önkényesen elhagyja szolgálati helyét vagy ott egyáltalán nem jelenik meg, illetve katonai szolgálatait önkényesen abbahagyja.
Hatályos magyar szabályozás[szerkesztés]
A hatályos magyar Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. törvény) 434. §-a szól a szökésről: Aki abból a célból, hogy katonai szolgálatának teljesítése alól végleg kivonja magát, szolgálati helyét önkényesen elhagyja, vagy attól távol marad, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[1]
A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a szökést
a) fegyveresen,
b) csoportosan,
c) fontos szolgálat teljesítése közben vagy a szolgálat felhasználásával,
d) személy elleni erőszak alkalmazásával vagy
e) külföldre
követik el.[2]
Öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon külföldre szökik, illetve aki a szökést háború idején vagy megelőző védelmi helyzetben követi el.[3]
Aki a (2) bekezdésben meghatározott szökésre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig, a (3) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[4]
Korlátlanul enyhíthető a szökés elkövetőjének büntetése, ha a hatóságnál harminc napon belül önként jelentkezik. A határidőbe a szökés napja nem számít bele.[5]
A korábbi magyar törvényi szabályzás[szerkesztés]
Az 1978. évi IV. törvény 343. §-a szerint
Aki abból a célból, hogy katonai szolgálatának teljesítése alól kivonja magát, szolgálati helyét önkényesen elhagyja vagy attól távol marad, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[6]
A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a szökést
a) fegyveresen,
b) csoportosan,
c) fontos szolgálat teljesítése közben vagy a szolgálat felhasználásával,
d) személy elleni erőszak alkalmazásával
követik el.[7]
5 évtől 15 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki külföldre szökik.[8] 10 évtől 15 évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő, aki a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon külföldre szökik, vagy a szökést háború idején követi el.[9]
Aki a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott szökésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt egy évtől öt évig, háború idején öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[10] A szökés elkövetőjének a büntetése korlátlanul enyhíthető, ha a hatóságnál önként jelentkezik.[11]
Források[szerkesztés]
- 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 434. §
- 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 343. §
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 2012. évi C. törvény 434. § (1) bek.
- ↑ 2012. évi C. törvény 434. § (2) bek.
- ↑ 2012. évi C. törvény 434. § (3) bek.
- ↑ 2012. évi C. törvény 434. § (4) bek.
- ↑ 2012. évi C. törvény 434. § (5) bek.
- ↑ 1978. évi IV. törvény 343. § (1) bek.
- ↑ 1978. évi IV. törvény 343. § (2) bek.
- ↑ 1978. évi IV. törvény 343. § (3) bek.
- ↑ 1978. évi IV. törvény 343. § (4) bek.
- ↑ 1978. évi IV. törvény 343. § (5) bek.
- ↑ 1978. évi IV. törvény 343. § (7) bek.