Szovjet holdprogram
Az amerikai Apollo-programmal egyidőben zajlott a Szovjetunió holdprogramja, amelynek keretében ugyancsak űrhajósok repültek volna a Holdra. A program titokban zajlott, sikertelensége miatt a Szovjetunió sohasem ismerte be, hogy megpróbált volna embert küldeni a Holdra.
Az indításokhoz tervezett N1 hordozórakétát nem sikerült tökéletesre fejleszteni, így ezek nem repülhettek űrhajósokkal. A szovjet holdprogram az 1960-as években kezdődött és 1974-ben fejeződött be, miután az amerikaiak megnyerték a holdversenyt. Ezután a Szovjetunió tovább folytatta űrállomás-programját (Szaljut-program, Mir-program) és inkább a hosszú távú űrrepülésekre koncentrált.
Charles Simonyi közlése szerint: "A Szojuz képes megközelíteni a Holdat, hiszen eredetileg erre tervezték. Így elképzelhetőnek tartom, hogy űrturisták a közeljövőben eljuthatnak égi kísérőnk közelébe"[1]
Képgaléria[szerkesztés]
-
Az amerikai és a szovjet holdűrhajó méret-összehasonlítása
-
Az LK holdkomp leszállása
-
A szovjet LK leszállóegység fiktív újraindítása
-
A szovjet és az amerikai leszállógép méreteinek összehasonlítása
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- A szovjet emberes holdprogram
- Spiegel Online: Wie das Mondprogramm der Sowjets scheiterte
- espacial.org: El Complejo Espacial Lunar N1-L3: aspectos generales