Sziderikus idő
A sziderikus idő egy olyan időskála, ami a Nap helyett az állócsillagokhoz viszonyított Föld forgásának ütemén alapszik. Mint időmérési fogalmat, a csillagászatban használják annak érdekében, hogy a távcsövet folyamatosan egy megadott irányba lehessen beállítani például egy adott csillag megfigyelése céljából.[1]
Egy adott földi megfigyelési pontból egy tetszőleges csillag minden éjszaka közel ugyanabban az irányban található, ha az időt sziderikus időben mérjük. Pontosabban mondva a sziderikus idő egy irányszöget határoz meg, ami a megfigyelő meridiánjától értendő az égi egyenlítő mentén. Értékét órában, percben és másodpercben adják meg, a földi időhöz hasonlóan.[2] Egy sziderikus nap kevesebb, mint 24 földi óra, mivel a 24 óra földi idő nem csak a Föld tengely körüli forgásának idejét tartalmazza, hanem a Nap körüli évi keringéséhez szükséges idő egy részét is (lásd az ábrán).
Az átlagos sziderikus nap hossza 23 óra, 56 perc, 4,0916 másodperc (=23,9344699 óra). A Föld esetén a nutáció miatt a tényleges sziderikus nap hossza nem állandó érték.
Az égitestek tengely körüli forgási idejét, vagy a központi csillaguk körüli keringési időt általában sziderikus időben adják meg.
Sziderikus idő és földi idő[szerkesztés]
A csillagok olyan irdatlan távolságban vannak, hogy a Föld Nap körüli keringéséből eredő irányszög változása elhanyagolható (ezért nevezzük őket állócsillagoknak - lásd még: parallaxis). Vagyis egy adott helyről egy sziderikus nap elteltével ugyanolyan szögben láthatók.
Precessziós hatás[szerkesztés]
A Föld forgása a tengelye körül nem egyszerű forgómozgás, mivel a Föld forgástengelyének iránya nem állandó. A forgástengely maga is forgó mozgást végez egy tengely körül, ami merőleges a Föld keringési síkjára. Ez a keringés nagyjából 25 800 év alatt zajlik le.
Meghatározása[szerkesztés]
A sziderikus idő (pontosabban a helyi látszólagos sziderikus idő) egy adott földrajzi hosszúságon bármely időpillanatban meghatározható úgy, mint a tavaszi napéjegyenlőség óraszöge; ennek számszerű értéke ugyanaz, mint egy tetszőleges égitest rektaszcenziója, ami éppen áthalad a helyi meridiánon.
A helyi sziderikus idő és a Greenwich-i sziderikus idő különbsége arányos a földrajzi hosszúsággal és keleti irányba haladva 15 fokonként 1 órával több, mint Greenwich-ben. A földi idő használatával szemben a sziderikus időnél nem használnak időzónákat, hanem a földrajzi hely pozíciójának pontosságával számítják ki a helyi sziderikus időt. (ha a földrajzi hosszúság csak percnyi pontossággal ismert, akkor a sziderikus idő pontossága is csak perces nagyságrendű lesz).
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- P. Kenneth Seidelmann, ed., Explanatory supplement to the Astronomical Almanac, (Mill Valley, Cal.: University Science Books, 1992)