Szerkesztő:Pasztilla/Archív 2010 02

Kerpely Antal

Szia! Azért valahogy csak el lehet érni, nem :)? Az a kérdésem, hogy mi indokolta a Kerpely Antal egyértelműsítését Kerpely Antal (kohómérnök, 1837–1907)-re. Tudomásom szerint más Kerpely Antal nincs, nincs miért megkülönböztetni ezt az egyet.  … szalax ^vita 2010. február 28., 18:04 (CET)

De van, lásd ifj. Kerpely Antal. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. február 28., 18:09 (CET)

Vá: rosszredir

(ügyrendi kérdés: válaszolni azért szabad itt?)

Igen, sajna rátapintottál a szarva közt a tölgyire: a Tgr által ígért csodakütyük egyike fog majd egyszer ezzel varázsolni, és akkor jaj de szép lesz. Addig biggyesztgetjük. ;) Bennó^fogadó 2010. február 28., 23:06 (CET)

Szia! Ha jól értem a helyzetet, akkor bocsásd meg, hogy közzéteszem itt tapasztalaim.

Ha jó robotot használsz (a misspellinges; esetleg a fájl szerkesztésével át kell írni, hogy a rosszredir vagy a rosszredir-auto sablonon/kategórián dolgozzon), akkor a futásnál ki lehet választani, hogy [rossz alak]] --> [jó alak]] változtatásokat csináljon (azt hiszem az r0 opciót kell mindig választani).

Az auto része mondjuk azért álom, mert csak a linkekben javít és mert a kategóriában egy csomó olyan szócikk van, ami nem automatikusan javítható. Az egyik allapomon (helyesírási kocsmafalról belinkelve) van egy lista a kategória által javasolt összes javításról, amelyeket egy helyesírási ellenőrzés után át lehetne ültetni egy olyan automatikus javítócsomagba (user-fixes.py), mint amiket Bináris szokott állandóan használni.

Üdv, --Dami ^vita 2010. március 1., 00:05 (CET)

Pezsgőbontás

A jó mulatságra & férfimunkára!

re átnevezés

Passzív rezisztAncia → Passzív rezisztEncia. – Hkoala 2010. március 1., 22:06 (CET)

Kérdés

Mester, azért remélem ezt még látod [1], első lendülettel visszavontam, mert júzerallapod (magánterület), aztán visszacsináltam, mert nem vagyok penge a témában. Jó ez most így, vagy nem, vagy hagyjam a francba? Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2010. március 5., 21:52 (CET)

Florica, Florinda

Bár nem olvasod, azért megemlíteném, hogy a Florica átnevezésével és a kategóriái törlésével egy egész keresztnevet törölték a Wikipédiából (bár azért ettől még nem omlott össze az enciklopédia ), még ha csak átirányítás volt is az "anyanévre". Ezért létrehoztam a Florica (keresztnév) lapot, ugyanazokkal a kategóriákkal, mint amikkel az eredeti Florica cikk volt ellátva (ugyanis az adott kategóriában, pl. Latin eredetű keresztnevek, benne kell lennie az összes latin eredetű névnek, függetlenül attól, hogy saját cikke van, vagy csak átirányítás, mert attól az még latin eredetű keresztnév.) Viszont köszi, hogy a Florindát a Flóráról a Flóra (keresztnév)-re irányítottad, mert azt én rontottam el. – Perfectmiss^{ide írj!} 2010. március 6., 13:41 (CET)

Defsort újra

Hello Mester!

Kb. 1 hónapja azt mondtad, hogy pár napon belül kirámolod, és ha még sem tennél így, akkor jöhetek reklamálni. ;) Szóval: nem lehetne végre élesíteni? :) Köszi, – OrsolyaVirág^HardCandy 2010. március 8., 00:02 (CET)

K betű

Küldtem két mailt. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. március 9., 22:51 (CET)

Gugli

Úgy tűnik, hogy megvan az egyik kérdésünkre a válasz nevezéktanilag: azért sumákolt az illető gazember, mert úgy fest, a redirelt oldalakat korábbi állításával ellentétben a gugli éppolyan jól megtalálja, mint a nem redirelteket. Elvégeztem számos próbát, és függetlenül attól, hogy melyik az elsődleges cím, a gugli minden változatot megtalál, és nagyjából azonos helyezésként listáz. Ha jól vettem észre, számít viszont, hogy mi van az első sorban, szerepel-e ott is félkövérként az alternatív név (például ortográfia vs. helyesírás).

Ez azért nagyon jó hír, mert az egész lidércnyomástól megszabadulhatunk, ki van ütve a legfontosabb méregfog: teljesen mindegy, hogy mi az elsődleges cím a megtalálás szempontjából, csak arra kell ügyelni, hogy a keresésben előfjordulható összes alakról legyen redir, a címadásnál pedig lehetünk valódi enciklopédikusabb szerkesztési szempontokra (egységesség, listázhatóság, információtartalom, autentikusság, hivalatosság stb. stb.) tekintettel. Bennó^fogadó 2010. március 16., 18:30 (CET)

Vasútállomások

Szia! Remélem még elérhető vagy itt számomra! :)

A vasútállomások/pályaudvarok kategóriarész eléggé zavaros, ebben kérnék segítséget. Pályaudvar vagy vasútállomás legyen a kategória neve? És már megint az -i képzős részekkel van a baj! Van már megint xy vasútállomásai és xy-i pályaudvarok.

Erről kérnék egy véleményt és javaslatot. – B.Zsolt ^vita 2010. március 19., 16:26 (CET)

Kosztarab

Te, nekem megvan a fényképezőgépemen a 2009-es KK-bejegyzése, miért nem szóltál? Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. március 20., 18:43 (CET)

elavult sablon

Kérdésedre válaszolva, mert nem {{navbox}}^(?) alapú, azért tette rá Boro az elavult sablont. Jól teszi, mert így legalább kigyűjtődik egy kategóriába az összes olyan sablon, amit át kell alakítani egységes navbox alapúra, könnyebb így a megtalálásuk. – Timish sablongyár ^üzenőfal 2010. március 20., 20:46 (CET)

Pardon a zavarodásért, indokolnom kellett volna, csak tömegmelónál az már túl sok. ~ Boro 2010. március 20., 20:51 (CET)

Mikó Imre (politikus)

Szia! Nagyon jó lett a cikk! Szeretném megkérdezni, hogy kivihetném-e kiemeltre? Vállalod az eljárást? Szajci ^reci 2010. március 21., 19:20 (CET)

Válaszolj kérlek. Szajci ^reci 2010. március 23., 06:47 (CET)

Keleti Front -->Keleti Front (Első világháború)

Ilyen egyszerűen jó ez? A Király Géppisztoly cikkben 194x dátumok vannak, ott is ez történt, nem kéne még egy kör?

– Duhos ^vita 2010. március 24., 20:38 (CET)

Pasztillla

Pasztilla, ez így nincs rendjén, hogy azt mondjuk vitatott, amikor mindenki úgy tekinti, hogy nem volt igaz. Göncz László muravidéki magyar történész is ezt mondja. Doncsecz^vita 2010. április 2., 12:18 (CEST)

Akkor te nem tudod, mit jelent és mi a stílusregisztere az igaztalan kifejezésnek, és hogy mi a különbség aközött, ha valaki/valami igaztalan/igazságtalan vagy nem igaz. Aki igaztalan, az rosszindulatúan bántó dolgokat cselekszik, célzatosan vádaskodik vagy hazudozik. Ha ez történetesen igaz is volna Mikolára, egy enciklopédiában akkor sincs helye az igaztalan kifejezés használatának, mert elsősorban is érzelmi töltettel rendelkező szó, jelzi elfogultságunkat, ha valakire azt mondjuk, igaztalan, máris vele szemben foglaltunk állást. A vitatott jelzővel viszont világosan jelezhetjük egyfelől lexikonszerkesztőktől megkívánt objektív tartózkodásunkat, másfelől a tényt is, hogy messze nem mindenki gondolja úgy. Merőben értelmetlen dolognak látom, hogy érzelmi alapon nyúlsz ezekhez a tartalmakhoz. Az én apai dédapám is vend volt, de lexikonszerkesztőként magasról teszek rá, hogy Mikola vagy bárki más mit gondolt vagy érzett másképp azokról a dolgokról, amelyekről én is gondolok vagy érzek valamit. Antiszemitákról, kreacionistákról, Enver Hoxhákról és más az én szubjektív szemszögömből undormány emberekről is kötelességünk objektívan írni. Pasztilla 2010. április 2., 12:33 (CEST)

Dákorománok

Szia! Talán szerencsésebb lett volna előbb a vitalapon, vagy a szerk.vitalapon rendezni a kérdést. Egyfelől, mert nincs tévedés, másfelől - ahogyan azt nemrégiben épp valamelyik kocsmafalon tárgyalták - a szerk.összefoglaló nem az üzengetés helye. A dákoromán folytonosság elmélete alapvetően nem a dák-román azonosságról szól! Annak bizonyítására találták ki, hogy a dákok a rómaiakon keresztül folytonosak a Kárpát-medencében. A románok daco-romană kifejezése dák-rómaiként fordítandó, nem dák-románként. Úgyhogy légy oly bátyám és revideáld az álláspontodat. Forrás: Vékony Gábor - Dákok, rómaiak, románok, Akadémiai Kiadó, 1989. L András^→ 2010. április 2., 12:39 (CEST)

Na, pontosan erről van szó a vitalapom tetején. Ebben az esetben is megtette volna egy rövid szerkesztési összefoglaló, ugyanis evidenciáról van szó, de nem, fél órát kell eltöltenünk a semmi agyonmagyarázásával. Ha nem bánod, erre még válaszolok, aztán visszatérnék a lap teteji kék dobozhoz, mert pontosan az efféle lárpurlár agymenésektől próbálnám távoltartani magam.

Te – nem tudom, szólíthatlak-e bátyámnak én is – dák–római kontinuitásra javítottad a szócikkben a dákoromán kontinuitást, ami nonszensz, ugyanis a dákoktól a rómaiakig vezető kontinuitást jelez a kifejezésed, holott erről szó nincs, a rómaiak eredetét senki nem vezeti vissza a dákokra. Ezzel ellentétben arról van szó, amit én is „üzengettem” a szerkösszefoglalóban, csak mégsem olvastad el, mert itt fent leírtad ugyanazt, hogy tudniillik valamiféle feltételezett dák-római–román vagy romanizáltdák–román kontinuitásról van szó (és dák–román azonosságot pedig végképp senki nem emlegetett, ezt egészen felesleges volt felkiáltójellel számon kérni). A daco-roman vagy daco-romană egyébként valóban dák-rómait jelentene, és használják is a romanizált dákok leírására (dákorómaiak), a szépséghiba ott van, hogy ez az egész románul continuitatea daco-română (azaz dákoromán és nem dákorómai), ezért is lett még annak idején dákoromán kontinuitásnak fordítva. Ha úgy tetszik, a rómaiak ki lettek hagyva a kifejezésből, ami nem olyan nagy csoda, kontinuitások emlegetésekor az eredet és a végpont említtetik meg, a közbenső állomások nem (pl. gallofrancia kontinuitás, nem gall–római–frank–francia kontinuitás;). Nincs mit revideálnom, a dák–római kontinuitás mint kifejezés hülyeség, ilyet Vékony sem írhatott le. Pasztilla 2010. április 2., 14:19 (CEST)

Megértettem

Természetesen vettem a lapot, hogy nem akarsz velem (sem?) kommunikálni. Ezért az üzenet elolvasása után (helyett) töröld ki ezt is. Csak annyit szeretnék mondani, hogy nem tudom ugyan, miért ez a változás, de nagyon sajnálom, hogy így alakult. Én mindig érdeklődéssel olvastam a megjegyzéseidet, és vszeg tanultam is belőlük. Ez teljes elzárkózás nem biztos, hogy célravezető, de Te tudod... L András^→ 2010. április 2., 14:46 (CEST)

Témádba vágó kérdés

Itt, kivételesen olyan, amit talán szívesen válaszolsz meg.

Amúgy a jelek szerint az akadémiai fejlesztőprojekt elérte a KÖMAL figyelmét. :) [2] Bennó^fogadó 2010. április 3., 01:03 (CEST)

Tóth Lászlók

Szia Pasztilló! Nem annyira jó az őriszentpéteri Tóth László, mint grafikus, mert inkább az Őrségről festett olaj és akvarell festményeit emelik ki. Találj légyszi ki valami mást. Nagyon köszönöm a helyesírási javításokat - nagy kötőjel - most már megjegyzem reméllem!! :)))– Teroses ^vita 2010. április 5., 10:09 (CEST)

Jó, rendben: eggyenlőre maradjon grafikus, amíg nem veszem fel vele a kapcsolatot és nem derül ki más a tevékenységéről (elég kevés szól róla interneten). (Látom be akarsz kerülni a Karthauzi rend szócikk neves személyiségei közé.:))) – Teroses ^vita 2010. április 5., 11:30 (CEST)

Pásztor Emil

Szia! El tudod küldeni nekem Pásztor Emil kék könyves bejegyzését? Sikeresen kihagytam. Köszi előre is! Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. április 5., 16:53 (CEST)

Khm... (Plusz: Wikipédia:Kategóriajavaslatok#Kategória:Magyar politikusok) Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. április 10., 16:34 (CEST)

Királynéi nevek

Peadar járt el wikikonform módon, bár nem volt erről teljes körű megegyezés, a többség mégis támogatni látszott, hogy az uralkodófeleségek esetén a családnevet vagy királyi hercegnők esetén az országnévből alkotott melléknevet felvegyük a nomenklatúrába. Az én eredeti javaslatom az volt, hogy csak akkor különböztessünk meg így királynékat, ha két azonos nevűt kellene (mondjuk két fiktív Erzsébet királynét, akik közül az egyik osztrák főhercegnő, a másik Wittelsbach, és akkor így nézne ki: Erzsébet bergengóc királyné (Ausztriai) és Erzsébet bergengóc királyné (Wittelsbach) vagy mittomén, de a népségnek jobban tetszett a Peadar-féle megoldás. Bennó^fogadó 2010. április 10., 20:59 (CEST)

Komáromy András zárójelei

Én nem bánom a szögletes zárójelet, csak éppen itt a Wikipédiában az 1 darab szögletes zárójelet a külső webes linkeknél használjuk, így megtévesztő lehet, valaki még hibás külső linknek nézheti, ezért cseréltem ki a hagyományosra. – Perfectmiss^{ide írj!} 2010. április 15., 17:08 (CEST)

Ko, a matekos

Üdv! A következő a probléma: emberünk pinjines neve Ke Zhao, ami semmiképp nem lesz Ko Chao. Vagy pinjinesen hagyjuk, vagy magyarosra állítjuk át Ko Csao formában. Mellesleg a pinjin/magyaros váltogatóval szeretném hamarosan nyugdíjazni az átírási irányelvet, de arról egyelőre nincs konklúzió, hogy a pinjin vagy a magyaros legyen a cikk címe (a másik meg nyilván redir lesz). Az átnevezés után akartam neked indokolni, de láttam a lap tetején a behajtani tilost. Üdv, Mami^rendelő 2010. április 21., 18:59 (CEST)

Ja, van kívánságműsor is, hátha téged érdekel, eddig nem sokan telefonáltak. Mami^rendelő 2010. április 21., 19:08 (CEST)

Emil

Reakciódra válasz vár a postaládádban. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. április 26., 23:14 (CEST)

A magyar nyelv értelmező szótára

Még böjt előtt mondtad, hogyaszongya „gyaktassalak” A magyar nyelv értelmező szótára ügyében, amely ma ismét törlésre került (nem az ügy, hanem a cikk), mert nincs e honban oly férfiú (vagy honleány) aki rendesen megírná, s így a dolog újra meg újra a vandálok prédája lesz. – Malatinszky ^vita 2010. április 28., 02:25 (CEST)

Pikéthy Gusztáv és Pigeti Ágost fantomalakjai

Egy uraságod fogára való falat: Vita:Pikéthy Gusztáv. Két honvédtábornokunk, kicsit más életrajz, azonos név? Bennó^fogadó 2010. április 28., 14:46 (CEST)

MTA

Szia! Modernizálták az MTA honlapját, majd nézd meg! Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. április 29., 20:51 (CEST)

Wikitulaj

Nem gondoltam hogy itt te vagy a tulaj :) Pont TE?Dencey ^vita 2010. április 30., 13:06 (CEST)

Könyörülj rajtunk

És minden elveid ellenére mégis csak nézz mán be a barátságos Wikipédia:Kocsmafal (helyesírás)#Chabad lubavics szakaszba, van ott egy delikát elnevezési ügy, csupa jóbarát, sehol egy ellenség. :) Bennó^fogadó 2010. április 30., 22:18 (CEST)

Bennóka, majd ha meszet ettem. Közel három hónap bebizonyította, hogy egyfelől dehogyis kellek én bármiféle szerkesztési megbeszélésekhez, másfelől sokkal több és hasznosabb dolgot csinálok, ha nem figyelek arra a sok baromságra, ami a szerkesztői folyosókon zajlik. Másfelől szerintem a lubavicsis válaszod csodásan tökéletes, mit adjak én ahhoz hozzá? Pasztilla 2010. május 1., 21:21 (CEST)

Az egyáltalán nem igaz, hogy ne hiányoznál, mert pl. a helyes KF nélküled gyászba van borulva, a hanzsulat messze nem a régi. :( Bennó^iroda 2010. május 28., 00:48 (CEST)

re GG

Szia! Jelenlegi állapotában a cikk "csak" a 447. helyet foglalja el a leghosszabb lapok között. Ha még húszezer byte-tal bővíted, akkor a mérete kb. a Harry Potter - Marina Ivanovna Cvetajeva intervallumban lesz; szerintem egyik sem túl hosszú. De ha rövidíteni akarod, akkor a műveinek a listáját ki lehetne rakni külön cikkbe. – Hkoala 2010. május 1., 21:37 (CEST)

Szűzanyám! Nem ismertem ezt a listát, köszönet érte. Akkor nyugodt vagyok (viszont akkor miért kellett szétdarabolni az akadémikuslistát?) Akkor inkább nem akarom rövidíteni Pasztilla 2010. május 1., 21:45 (CEST)

Gondoltam, hogy nem fogod akarni – Hkoala 2010. május 1., 22:14 (CEST)

Ettől, azaz hosszú lapok listájától független bármi meglátás a hosszúság kontraproduktivitásáról? Mert szép, szép, de vajon cél-e, hogy két perc alatt elolvasható és emészthető összefoglalások helyett gigatanulmányokat gyártsunk? (Bár végül is bevezetőt még mindig lehet zanzásítani.) Pasztilla 2010. május 1., 22:19 (CEST)

Meglátás?? Olyasmit a koalák nem esznek. Szerintem a Gárdonyiról szóló cikket az olvassa el a) akit érdekel a téma b) akinek iskolai dolgozathoz muszáj valamit összeszednie. Előbbiek szívesen olvassák a hosszút is, utóbbiaknak muszáj lesz és nem válik kárukra – Hkoala 2010. május 1., 22:58 (CEST)

Hét végén rendszerint résen állok, ezért láttam, hogy még javában bővíted :) Attól tartok, nem igazán fogok tudni semmi konstruktívat hozzátenni, már most is felette van az én szintemnek.Értékelés: nem tudom, te mit nézel, én azt látom, hogy az átlagos jegy (zöld) folyamatosan emelkedik. Nehogy félbehagyd! – Hkoala 2010. május 4., 19:18 (CEST)

Zöld?! Újra kell néznem, nekem valami ereszkedő piros rémlik. Pasztilla 2010. május 4., 22:38 (CEST)

Levelet küldtem. K.

Tyú, megyek és nézem, mi miatt nem akarsz nyilvánosan pellengérre állítani. Pasztilla 2010. május 7., 20:12 (CEST)

Inkább a magam ostobaságát titkolom K.

Jaj, ne légy ilyen érzékeny! Az egyes kritériumoknál 16-17 db értékelés van összesen, ezekből egy-egy darab egyes vagy kettes. A cikk már így is messze a wikiátlag felett van és punktum. – Hkoala 2010. május 10., 16:11 (CEST)

Na jó, neked hiszek... Pasztilla 2010. május 10., 20:50 (CEST)

Ééééédesek vagytok... Bennó^fogadó 2010. május 10., 21:37 (CEST)

Tulajdonképpen mi nálad ez az önveszélyes tempó, hogy mindenáron ki akarod húzni a gyufát? Pasztilla 2010. május 10., 22:31 (CEST)

Szombaton vagy vasárnap átnézem, most csak egy gyors kérdés: azt lehet tudni, ki nevezte először egri remetének? – Hkoala 2010. június 11., 05:56 (CEST)

Előre is köszönöm. Nem emlékszem ilyen jellegű adatra a könyvekből, szerintem névtelen újságírói találmány, de már életében elterjedt. Pasztilla 2010. június 11., 08:23 (CEST)

Szűzanyám, öt óra ötvenhat perc??? Pasztilla 2010. június 11., 08:26 (CEST)

Majd meglátod te is, ha megöregszel... – Hkoala 2010. június 11., 16:41 (CEST)

Szia, Pasztilla, átnéztem. Itt a (nagyon szubjektív) lista arról, hogy mi zavar a cikkben, illetve beírtam néhány kérdést is.

• majd 1862 februárjában a Fejér vármegyei Gárdonyba költözött az akkor már egygyermekes házaspár - nekem furcsa az alany a mondat végén, de másoknál is láttam, hogy így használják.
  • P: Igen, ezt az előzőekben is írtad, több helyütt beraktam a mondat elejére. Alapvetően ez nem hiba, az alapsorrend ugyan alany + ige + igebővítmény, ez azonban csupán az alanyhangsúlyos helyzet, hangsúlyeltolódásaink szerint variálhatjuk a szórendet.
• A csecsemőt az agárdpusztai Szent Anna-kápolnában – ahogy a többi Ziegler gyereket – anyjuk római katolikus vallására keresztelték. - A többi gyermeket kihagynám, nem értem, miért lényeges.
  • P: Akkor majd beleírom: azért fontos, mert a 19. századról van szó, az apa evangélikus volt, a családok közötti megegyezés eredménye lett, hogy Ziegler kötelezte magát: összes gyermekét a katolicizmusnak adja. Akkoriban és később is ez fontos kérdés volt, Illyés Gyula szülei például ezért váltak el, mert a mama bele lett kényszrítve egy hasonló felekezeti színezetű egyezségbe.
    • K: Ezt tudom; de GG szempontjából miért lényeges, hogy a többit is?
      • P: Hát, izé. GG szempontjából nyilván nem annyira fontos, de a családi háttér megértéséhez ad némi többletet. Lehet, hogy oda kellene akkor betenni, ahol az evangélikus és katolikus hagyományban felnőtt Gárdonyiról esik szó...
        • K: Talán valóban jobb helyen lenne.
• ősei hagyományaival szakítva a tanítóvá válás mellett döntött - Ő döntött így vagy a családi tanács? Abban a korszakban nem jellemző, hogy a kamasz döntött a pályaválasztás felől.
  • P: Ez a "tanítóvá válás mellett döntött" valóban nem jó, javítani fogom. Mesterember nem akart lenni, de azt sem tudta, hogy mi akar lenni, nem akartő tanító sem lenni. A szülők, de főleg az apa modern embernek számított abban az értelemben, hogy nem tartotta drillben a gyermekeit (márpedig az leszel, ami dédapád is volt), hanem figyelt rájuk: kis vézna gyerek, sokat olvas, betették hát Sárospatakra, majd a pesti ref. gimibe. Eger ettől függetlenül úgy jött, hogy oda kapott érseki ösztöndíjat.
• Ha szerette a pesti diákéletet, úgy annál nehezebben viselte - szokatlan a "ha... úgy annál" párosítás.
  • P: Pedig ez elég klasszikus szerkezet, de komolyan, ma is gyakran találkozni vele (és szerintem szép is). Ha úgy tetszik, veheted helyenként klasszicizáló stílem és nyelvezetem elburjánzásának.
• Répássy megérte volt tanítványa irodalmi csillagzatának felemelkedését, s élete legnagyobb gyalázatának nevezte korábbi szavait. - Ezt zárójelbe vagy lábjegyzetbe tenném.
  • P: De hát miért, ezek a kis színesek a legjobbak. Még a zárójelen gondolkodom.
    • K: Egy szóval nem mondtam, hogy hagyd ki! Csak azért mondtam a zárójelet illetve a lábjegyzetet, mert megszakítja az előtte és utána következő mondat egységét.
      • P: Áhá, értem már. Gondolkodom. Sajnálnám lábjegyzetbe űzni.
• még mielőtt átléphette volna a tisztes időskor küszöbét, ötvenkilenc esztendősen - csak tiszta gonoszkodásból kérdem, pontosan hány éves kornál található az időskor küszöbe, és ki illetve hol definiálta?
  • P: Jogos, a tisztes időskornak nincs küszöbe, az ember biológiai időskora a 61. életévvel kezdődik. De jogos, kiszedem.
    • K:Tényleg csak gonoszkodás volt, csak elfelejtettem mosolyt rakni a végére.
• míg a századforduló környékén született, Az én falum ciklusába tartozó novellákból áradt az idill - szerintem az idill nem árad
  • P: Ezt fejtsd ki, léci. Tuti, hogy az idill áradhat (pl. [3]).
    • K: Már az elején írtam, hogy a megjegyzések nagyon szubjektívek. Az én elképzelésem szerint az áradás dinamikus (pl. árvíz), az idill nem az.
      • P: Pontosan ahogy tetszik mondani: maga az áradás dinamikus. Dinamikusan áradhat szinte bármi, de szívesen átírom sugárzikra vagy bármi effélére.
        • K: Ha én írnám, akkor az idill betöltene vagy belengene valamit, esetleg elterülne - de ne hallgass ide, mert te írod
• Shakespeare költözése című jelenetét - nem linkelném be külön Shakespeare-t, vagy az egész címet, vagy semmit.
  • P: Jó.
• tiltakozólevélben utasította vissza - a tiltakozólevél azért van egybeírva, mert valami speciális műfaj?
  • P: Nem, hanem azért, mert jelöletlen összetétel, nem a levél tiltakozik (az volna tiltakozó levél), hanem az írója tiltakozik a levél által (lásd még fürdőszoba, kutatóintézet stb.).
• Nemzetközi elismertségét tanúsítja - Előzőleg csak A bor idegen nyelvű fordításairól van szó, így ennek a mondatnak részben hiányolom az előzményeit. (A "Legismertebb művét, az Egri csillagokat napjainkig mintegy húsz nyelvre fordították le." csak később következik.)
  • P: Ja igen, hát a kettő kettő külön dolog. Itt a pro forma életébeni elismerésekről van szó (társasági tagságok, ilyenek), nem a műveinek – döntően halála utáni – ismertségéről. De lehet, hogy félreértelek.
    • K: Miből származott a nemzetközi elismerése, ha nem abból, hogy olvasták a műveit?
      • P: Vegyük akkor kettőbe az elismertséget és az ismertséget: elismerést (kézzel foghatót) életében a Dante-fordítás hozott, ismertséget (nem kézzel foghatót) a művei és jóval később. A bort valóban lefordították még életében, ez azonban még nem tette nemzetközileg ismertté, további művei a második világháború után jelentek meg sorra, ez hozta el a nemzetközi ismertséget számára. Igazából ebből kiindulva a mondatban az a rossz, hogy azt sugallja, mintha GG életében nemzetközileg is elismert lett volna, holott nem volt az.
• Felhasznált forrás: az első háromnak miért nincs "kódja"?
  • P: Mer még nem nyomtam végig, de csinálom.

Az ízlésemnek túl költői stílust (pl. fiatalon sírba hullás) nem írkáltam ki újra, elfogadom, hogy ez így együtt kerek. Külön öröm látni és olvasni, ahogy a kapcsolódó cikkeket is megírtad illetve feljavítottad. – Hkoala 2010. június 12., 10:40 (CEST)

Először is köszönöm! A fentiekbe ékelem a válaszaimat. Pasztilla 2010. június 12., 10:44 (CEST)

Szívesen, máskor is, de a fentiekből is látszik, hogy elég rossz a százalékos találati arány - tényleg erre van szükséged? – Hkoala 2010. június 12., 11:30 (CEST)

Tényleg erre, minden számít, cél a maximum! Pasztilla 2010. június 12., 11:41 (CEST)

MTA

Holnap közgyűlés. Kiderül, hogy kik lesznek az újak. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. május 2., 23:20 (CEST)

Ja, akartam is rá készülni azzal, hogy a listákba kommentben betöltöm a jelölteket minden adatukkal, hogy holnap már csak gyorsan kihúzkodni kelljen a meg nem választott arcokat meg a maradék kommentjeleket, de a világ leghosszabb akadémikus-szócikkével voltam sűrűen elfoglalva Pasztilla 2010. május 2., 23:24 (CEST)

Szabó Jánost azt hiszem nem kell már beírnod... Tényleg, a közgyűlés délelőtti része vajon nyilvános (mármint úgy értve, hogy be lehet menni rá)? Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. május 2., 23:41 (CEST)

Amennyire tudom, a délelőtti előadásos rész az, bárki mehet, aki el akar zsibbadni. (Nesze, fikázás ) Aztán majd kitessékelnek. Pasztilla 2010. május 3., 10:28 (CEST)

Végül nem mentem (csak Pálinkás köszöntője és Benkő Samu előadása lett volna délelőtt), majd az interdiszciplinárosos napra, illetve a IX. osztály ülésére benézek. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. május 3., 12:44 (CEST)

A Népszabadság újabb félig-meddig MTA-fikázó olvasói levele: http://nol.hu/lap/forum/20100503-a_kozhaszontalansag_akademiaja Az azért érdekelne engem, hogy miért nem lehet egy vitasorozatot tartani erről. Több haszna lenne, mint öncélú MTA-védéseknek, ill. -fikázásoknak. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. május 3., 00:57 (CEST)

Kiegészítettem a listát. Tudod frissíteni az általad karbantartott statisztikákat? Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. május 4., 00:05 (CEST)

Nem pont most hirtelen, de természetesen tervezem (a héten valamikor). Úgy nézem, le kell gyártani pár egyértelműsítő lapot még, hogy csak az legyen kék, ami tényleg kék. Pasztilla 2010. május 4., 08:28 (CEST)

Kérdés: miért Nagy Ferenc István, amikor Nagy Ferencként publikál? Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. május 5., 20:26 (CEST)

Válasz: Mert ez a neve. De most komolyan. (Teljesnév-fan vagyok.) Különben Nagy Ferenc néven van másik biológus is, a kettőt összemosni nem szerencsés. Igaz, Nagy Ferenc István néven meg van egy költő, de egyelőre egyikről sincs szócikk, ezért elégedtem meg ennyivel. Pasztilla 2010. május 5., 20:30 (CEST)

Vagy lehet Nagy Ferenc (mikrobiológus). Bánja a tököm, ez most a legfontosabb. Pasztilla 2010. május 5., 20:32 (CEST)

Kezdem baromira unni, hogy már kérdezni sem lehet anélkül, hogy ex cathedra stílusban sértődöttséggel reagálsz. Nem valami nyakas hülyegyerekkel állsz szemben... Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. május 5., 20:55 (CEST)

Ha kezded baromira unni, akkor lépj, ne kérdezz, zárj ki a gondolataid közül. Én meg hadd ne magyarázkodjak már. Pasztilla 2010. május 5., 21:02 (CEST)

Bocsánat, hogy érdekel a véleményed. Elnézést, hogy nem tartalak akkora hülyének, mint ahogy szeretnéd láttatni magad. Elnézést, hogy értelmes és okos embernek tartalak. Ezen ez sem fog változtatni. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. május 5., 21:07 (CEST)

Hagyjuk már ezt abba, mondom hogy nem akarok magyarázkodni: ismerlek már annyira, hogy tudjam, a szigorúan strukturált tőmondatos kommunikációd a pillanatnyi ingerültségedet jelzi, ahogy ebben az esetben is ingerült lettél a Nagy Ferenc-es változtatásomtól. Én meg ettől lettem ingerült, mert pont erre a javításra oda sem figyeltem olyan nagyon. Pasztilla 2010. május 5., 21:24 (CEST)

Ebben most pont tévedtél, ugyanis hajlottam arra, hogy átvegyem, pont a sok Nagy Ferenc miatt, csak valóban érdekelt az indoklás is mögötte. Amúgy most is hajlok rá. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. május 5., 21:27 (CEST)

Pedig, ha még ennyi magyarázkodást megengedsz: a kirobbanó igazságtalanság a második ingerültségi fokozatod, előtte már ingerültnek kell lenned ahhoz, hogy olyat mondj, mint a baromira unás meg az ex catedra, mert szeretném én azt tudni, hogy mikor voltam én veled ex catedra akár életben, akár írásban, amit olyan nagyon kell unnod.

De tényleg hagyjuk. Inkább azt mondd meg, jól látom-e a listabővítésből, hogy lett 30 levelező, 38 rendes, 22 külső és 35 tiszteleti tag. Pasztilla 2010. május 5., 21:38 (CEST)

30 levelező stimmel (Tóth Miklósról jövőre döntenek), 39 rendes tag, 22 külső és 35 tiszteleti. Megnézem, hogy kit hagytam ki a rendeseknél. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. május 5., 22:07 (CEST)

Megvan. Görömbei András kiamradt. Javítva. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. május 5., 22:11 (CEST)

Vagy én hagytam ki valakit az Excelből. Íme, a névsor: Antus Sándor, Bálint Csanád, Bayer József (politológus), Bedő Zoltán, Bélyácz Iván, Domokos Gábor (építészmérnök), Erdei Anna, Füredi Zoltán, Gergely Pál, Hamza Gábor, Hargittai Magdolna, Honti László, Kertész András, Klinghammer István, Kovács L. Gábor, Kőmíves Tamás, Kurutzné Kovács Márta, Lakatos István (vegyészmérnök), Mandl József, Mátyás Csaba, Nyomárkay István, Orosz László (genetikus), Paládi-Kovács Attila, Pálfy Péter Pál, Pintz János, Pukánszky Béla (vegyészmérnök), Rácz Zoltán, Romsics Ignác, Roósz András, Sarkadi Balázs, Solti László, Szabó Gábor (fizikus), Székely Vladimír, Török László (régész), Tulassay Zsolt, Vigh László, Vincze Imre (fizikus), Vörös Attila. Pasztilla 2010. május 5., 22:13 (CEST)

Megvan, Görömbei. Pasztilla 2010. május 5., 22:15 (CEST)

Nem, ez az én saram. Görömbei Andrást lehagytam, mint ahogy észre is vetted. Saját listámon a legtetején volt és kimaradt valahogy. Azóta már beírtam. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. május 5., 22:16 (CEST)

Ja, akkor már a javított listát néztem meg most, mert épp jelenteni akartam, hogy én hagytam ki az Excelből. No, akkor megvan. Pasztilla 2010. május 5., 22:17 (CEST)

A kidolgozottsági statisztika némiképp visszaesett, de nem jelentősen: összakadémikusok 47,41%, magyar akadémikusok 60,84%, élők 77,47%, 21. századiak 56,55%. A nem magyaroké viszont 13,11%-ra nőtt hirtelen A holtak meg a korábbi századiak nyilván nincsenek érintve. Pasztilla 2010. május 5., 22:25 (CEST)

És míg áprilist 1427 akadémikus-életrajzzal zártuk, most hirtelen van 1439 akadémikus-szócikkünk Pasztilla 2010. május 5., 22:30 (CEST)

Amúgy jövőre bővülhet még egy akadémikussal az MTA. Tóth Miklós entomológusról nem döntöttek. Épp fegyelmi van ellene, mert a Levegő Munkacsoport balhézott egyet. Lásd: a Népszabi kapcsolódó cikkét. Érdekesek a kommentek is. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. május 5., 22:38 (CEST)

Ex cathedra? Mintha itten engem emlegettek volna. Kéretik amúgy hával írni, mert a kathidzó görög leülni, lecsüccsenni ige rejlik mögötte. Jé, érdekes, hogy ehhez képest nem szokás ülni a katedrán, mindenesetre eredetileg trónemelvény meg ilyesmi.

Tessék mondani, kezicsókolom, a Zay Sámuelt viszont nem választották meg mennyei tiszteleti tagnak? Bennó^fogadó 2010. május 5., 21:42 (CEST)

Várgyá má te. Pasztilla 2010. május 5., 22:25 (CEST)

Halkan

..és kisbetűkkel kérdem: jövő hét, esetleg? Kihelyezett albanisztikai konferencia egy csehóban? :) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2010. május 2., 23:25 (CEST)

Ha a jövő hét már ez a hét, az nem jó, de tűzzük ki mondjuk a jövő hétfőt. Miccósz? Pasztilla 2010. május 3., 10:28 (CEST)

Ott a helyem bárhol :) Telefonozok pénteken, kifogásokat nem fogadok el, iszákolunk és wikimegváltó ötleteinket tárgyaljuk ki (a fenét, inkább a pincérnő seggének formáját, már ha a témaválasztás rajtam múlik :)) Data Destroyer^{Mi fáj, gyere mesélj...} 2010. május 3., 14:01 (CEST)

Önző gazemberek... Egyébként, Egyetértés ügyben arra gondolok, hogy legkevesebb vagy 25 ilyen nevű sportegyesület van-volt, tehát lehet, hogy értelmes volna létrehozni az "Egyetértés (sportegyesület)" lapot, amely szintén egy egyértelműsítő volna, és itt csak azokat sorolnánk fel... Mit Te szólsz? – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. május 7., 17:06 (CEST)

Ja, magam is észrevettem a botos egyértelműsítésekkor, hogy lehet még pár, de mivel a rákospalotairól sem hallottam egészen máma 16:58-ig, nem feltétlenül vállalnám fel az egyértelműsítő lap létrehozását. Pasztilla 2010. május 7., 17:22 (CEST)

új akadémikus

Kovács András (művészettörténész) - szétszedhető, bővíthető, javítható, amíg a készlet tart. – Hkoala 2010. május 7., 21:50 (CEST)

Juhéééé!!! Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. május 7., 21:55 (CEST)

Kérdésedre felelve...

Szia! Itt felvetettél egy kérdést, megválaszolom. A singspiel kifejezés napjainkban eléggé meghonosodott, szakági lexikonok is külön címszó alatt hozzák. A német nyelvterületeken meghonosodott 17-18. századi vígoperák műfaji megnevezésére használják (pld. Mozart: Szöktetés a szerájból), amelyeknek alapvető jellegzetessége, hogy sok bennük a próza. A daljáték (pld. Háry János) egy sokkal egyszerűbb mű, népszerű dallamok szövevénye, egy sokkal igénytelenebb műfaj. Tévedés volt létrehozni szerintem a redirt a daljátékról a singspielre, belátom. Szerintem a helyzetet úgy lehetne feloldani, hogy írunk egy rendes cikket a daljátékról is, és a singspielt meghagyjuk operai műfajnak. Miccólsz?– Istvánka ^posta 2010. május 10., 07:41 (CEST)

Csá! A kérdésem feltevése után a szócikket is elolvastam rendesen és sejtettem, hogy valami ilyesmi lesz a megoldás. Ami a redirt és a daljáték szócikk megírását illeti, egyetértek, én is a János vitéz felől jutottam el a szócikkhez, és ez volna a jó megoldás, azzal, hogy azért egy szócikk teteji egyért2 elküldi a Singspielhez az olvasót, ha mégis az érdekelné, és nem a "kommersz" daljáték. Pasztilla 2010. május 10., 09:14 (CEST)

Jól van. Akkor megírom a szócikket, még a héten kerítek rá időt. Üdv– Istvánka ^posta 2010. május 10., 09:18 (CEST)

Andrássy

Haragudni nem haragszom, mert nincs miért, ugyanakkor nagyon nem értem. Nem értem, hogy mitől jobb a vessző és a rövidített kormegjelölés, mint a zárójeles egyértelműsítés (ami egyébként tényleges elnevezési gyakorlat és a szerkesztést is segíti). L András^pankuš→ 2010. május 15., 19:42 (CEST)

Igazad van, nem jobb, hiszen úgy kellene egyértelműsíteni, ahogy szoktuk személyeknél, hogy a hivatás van zárójeles egyértelműsítésben, az állapotjelölő névelőzék meg ki van hagyva a címszóból. Ez esetben mégis annyival jobb, hogy szimmetriában van az Andrássy Gyula, ifj. elnevezésével. Tényleges elnevezési gyakorlatnak a zárójelbe pakolt idősebb/ifjabb jelzőket messzemenően nem nevezném, inkább létező, de elszigetelt gyakorlatnak nevezném, ráadásul elég groteszkül is hat, hogy van mondjuk 100 (matematikus) (biológus) (politikus), és köztük egy (idősebb). Pasztilla 2010. május 15., 19:46 (CEST)

És mi lenne, ha az ifjabbat is átneveznénk? Egyébként van nekünk Agrippina (idősebb) és Antonia (ifjabb) is, meg még néhány... L András^pankuš→ 2010. május 15., 20:39 (CEST)

Persze, az volna a legobb, de nekem most arra nincs kapacitásom. Néhány = max. 50 = elszigetelt gyakorlat. Pasztilla 2010. május 15., 20:49 (CEST)

Akkor – ha nincs ellenvetésed – mindkettőjüket megcsinálom majd záros határidőn belül. L András^pankuš→ 2010. május 15., 21:05 (CEST)

Ha tecceni fog, mér volna? Nem is az átnevezés miatt említettem a kapacitást, hanem a hivatkozásjavítások miatt. Pasztilla 2010. május 15., 21:20 (CEST)

L Andrásnak: Ennek a kérdésnek már többször nekiszaladtunk, legutóbb itt: Wikipédia:Szavazás/Javaslatok/Idősebb, ifjabb előtag használata életrajzi szócikkek címében (hivatkozik az előzményekre is, többek között Pasztilla egy allapjára). Tekintettel arra, hogy a cikkek elnevezési szokásaihoz mindenki ért vagy legalábbis érteni vél, nagy vihart jósolok, ha csak úgy belevágsz az átnevezésekbe – Hkoala 2010. május 15., 21:39 (CEST)

Re: Gárdonyi-vandál

Igazán nincs mit. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. május 15., 22:47 (CEST)

Ehh, túl rég olvastam utoljára azt az irányelvet... Köszönöm, hogy szóltál, így fogom csinálni. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. május 16., 15:47 (CEST)

nem szükséges

Ne kérj folyton elnézést, nyugodtan javíthatsz az allapjaimon. – Hkoala 2010. május 16., 12:43 (CEST)

Hintzék teljesen rendben vannak így, köszönöm, hogy végigjavítottad. – Hkoala 2010. május 16., 13:52 (CEST)

York Minster

Szia! Helyesírási segítséget szeretnék kérni tőled. A szócikknek nincs még magyar megfelelője, és gondban vagyok, hogyan is kéne átírni, mert egy szócikkemben kéne. York Székesegyház, Yorki Székesegyház, esetleg yorki? A google-ban magyar oldalakon sok találat van "York Minster katedrális"ként is, de hát a google nem feltétlenül jó. - RepliCarter ^Wormhole 2010. május 18., 22:55 (CEST)

A tuti a yorki katedrális/székesegyház (nem tudom hirtelen, melyiket szokjuk inkább). A minster speciális angliai fogalom, olyan monasterium-katedrálist jelöl, azaz olyan székesegyházt, ami körül kolostor működött a speciális angliai szokás szerint (lásd a Katedrális című népszerű mívet ilyenekért), s a püspök egyben annak apátja is volt, a székesegyházi szolgálatért, a liturgia folytonosságáért és az egyházmegye központjának adminisztrálásáért pedig a kolostor volt felelős. Ez a minster (lásd pl. Westminster). Bennó^fogadó 2010. május 18., 23:14 (CEST)

Jártam ott és vannak is anyagaim hozzá, és történetesen ennek a székesegyháznak a neve valóban Minster, ahogy magyarul is előfordul, hogy alapvetően köznévi alak a templom nevévé nemesül, például vannak ugye az öregtemplomok, de vannak olyanok, amelyeknek ez is a nevük: Öregtemplom. Akár a Minster-székesegyház, akár a yorki székesegyház jó megoldásnak tűnik. RepliCarter, gondolom, a Commonson bőven van kép róla, de ha innen kell valami, szólj és feltöltöm. Pasztilla 2010. május 19., 08:45 (CEST)

Köszi a segítséget minden hozzászólónak. A kép nem kell, mert nem a székesegyházról írok, csak említésszinten kerül elő egy másik szócikkben, de köszi azért. - RepliCarter ^Wormhole 2010. május 19., 15:41 (CEST)

Nagyon szép képek!!! - RepliCarter ^Wormhole 2010. május 19., 19:39 (CEST)

Képverseny díjátadója

Szia! A lefutott képverseny díjátadó helyszíne és időpontja: A Wikimédia Magyarország Egyesület közgyűlése, a MTESZ székházában (Bp., II. Fő utca 68., 2. em 211), 14:30 órakor. Várunk szeretettel! Üdv, Cassandro Ħelyi vita 2010. május 22., 13:07 (CEST)

Csá! Milyen képverseny és máma félháromkor? Pasztilla 2010. május 22., 13:09 (CEST)

Szia! Jövő hét szombat (május 29.); a tavalyi képverseny, ahol az egyik kategóriában második lett a pályaműved és ezt szeretnénk egy díjátadó keretében elismerni. Üdv, --Dami ^vita 2010. május 22., 14:02 (CEST)

Hű, köszönöm, én ezt már bőszen el is felejtettem szerintem már akkor, most hallok először második helyezésről. :-) Egyébként nem túl sanszos, hogy el tudnék menni :-( Pasztilla 2010. május 22., 15:05 (CEST)

Affene, pedig akkor szándékoztam visszaadni a nálam maradt kék könyv 3. kötetét... Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. május 22., 15:26 (CEST)

Rá se ránts, ahogy a jelenlegi wikizési tempómat elnézem, egész évben Gárdonyival leszek elfoglalva. Pasztilla 2010. május 23., 17:56 (CEST)

Prózai műfajok

Szia! Az enwiki novelette meghatározása egyszerűen rossz, a szakmában azt szokás a kisregényre használni, a novella ugyanígy ritkább. De mivel a novellánál fejti ki a kisregényt, azt célszerű interwikisíteni a magyar kisregényhez. Az angol a magyar értelemben vett novellára és elbeszélésre nem ismer külön terminust, mindegyik short story vagy egyszerűen story. Az oroszban viszont a rasszkaz és a poveszty megfelel az elbeszélésnek és a kisregénynek. – Pagony^foxhole 2010. május 22., 13:39 (CEST)

Akkor a kérdés az, hogy magyarul melyik szócikk maradjon interwiki nélkül? Pasztilla 2010. május 22., 13:41 (CEST)

Leginkább a novella. Bár ahhoz is lehet társítani szerintem az interwikis "elbeszéléseket". – Pagony^foxhole 2010. május 22., 13:47 (CEST)

Az Erzählung-családra gondolsz? Mert én azt inkább társítottam volna az elbeszélésekhez, de aztán inkább mégsem, mert sokkal inkább a narrációról mint közlési módról látszanak szólni. Pasztilla 2010. május 23., 17:57 (CEST)

Járványtan/Epidemiológia

Talán észrevetted, hogy létezik külön járványtan és epidemiológia szócikk. Mi a különbség a kettő között? Tudomásom szerint van. A kérdés inkább az, hogy van-e akkora különbség, hogy két szócikk legyen belőle? Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. május 24., 14:47 (CEST)

Hát én ehhez nem igazán értek, de eddigi találkozásaim alkalmával nem értesültem a kettő közötti különbségről, szerintem egy és ugyanaz, csak az egyik magyarul van, a másik meg nemzetközi szó. Pasztilla 2010. május 24., 15:55 (CEST)

A Biológiai lexikon szerint ugyanaz. A Mezőgazdasági lexikon érdekes, majdhogynem hihetetlen distinkciót alkalmaz: járványtan minden, epidemiológia az emberi és a növényi járványtan, epizootológia az állati járványtan. A Magyar nagylexikon is ugyanazon jelentéstartalommal kezeli a két kifejezést azzal a kitétellel, hogy a járványtant széles körben alkalmazzák. Az OSZK tezaurusza szerint is szinonimák. Pasztilla 2010. május 24., 15:59 (CEST)

A legegyszerűbb megoldásnak a járványtan címszó szerepeltetése kínálkozik, olyan forrást nem találok, amely szerint ez ne fedné le a járványtudomány minden területét. Pasztilla 2010. május 24., 16:18 (CEST)

Bennó azóta már el is intézte. A kért cikkeket hamarosan küldöm! Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. május 27., 23:36 (CEST)

Oké, köszi. Pasztilla 2010. május 31., 10:22 (CEST)

Kettős vezetéknevek és a kiskötő

Mit te szólsz ehhez? Bennó^iroda 2010. május 27., 23:32 (CEST)

Nem te szólsz-e? Bennó^iroda 2010. június 6., 21:21 (CEST)

nem-nem

Szia, Pasztilla! A szicíliai Ragusáról volt szó, nem Raguzáról. – Hkoala 2010. május 29., 21:38 (CEST)

Olyan nagyon azért nem kell, én Siracusával kevertem – Hkoala 2010. május 29., 21:39 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után) Közben már rájöttem, és három napig nem merek gondolni semmire sem, annyira szégyellem magam. Pasztilla 2010. május 29., 21:41 (CEST)

De kell. Pasztilla 2010. május 29., 21:41 (CEST)

Három nap az túlzás, legyen három perc és már letelt – Hkoala 2010. május 29., 21:59 (CEST)

Kattintós forrásmegjelölés Harvard módra

Ez alighanem érdekelni fog téged: Szerkesztővita:Karmela#Forrásmegjelölés. Rákattinthatsz a jegyzet szakasz harvardos rövidítéseire, és akkor odaugrasz az illető forrás bőszavúbb megadásához.

Karmela^üzenőlap 2010. május 30., 00:52 (CEST)

A téma átvándorolt ide: Harvard - egy hallatlanul jó forrásolás az enWikiről csórva Biztosan érdekel! Karmela^üzenőlap 2010. május 30., 18:09 (CEST)

Alkalomadtán meg fogom nézni, de most a napokban távol leszek. Pasztilla 2010. május 31., 10:22 (CEST)

forrássablon

Szia, Pasztilla! Ha majd egyszer megint sablonozhatnékod lesz, felvennéd a listára Borovszky Samu Szatmár vármegyéjét? (Rengeteg település cikkében szerepel.) – Hkoala 2010. május 30., 16:15 (CEST)

Felvésve. Pasztilla 2010. május 31., 10:22 (CEST)

Köszönöm, majd néhanapján rákérdekezk – Hkoala 2010. május 31., 15:53 (CEST)

Kategória:Kifogásolt azonnali törlésre jelölések

Nézz be légy oly jóságos a fenti kategóriába, három lap üdül benne régóta, ha jól értem, átnevezted az Olafokat, és ez 12ad-nek nem tetszik, előttem viszont bizarrnak tűnik, hogy törölnünk kéne a sima, számozás nélküli Olafot. Nem bírom átlátni a dolgot, mi van itten? Bennó^iroda 2010. május 30., 16:15 (CEST)

Ez az én vétkem, kérem. 12akd átsorszámozott néhány svéd uralkodót oly módon, hogy cikkeik tartalmát új lapokra másolta át, majd a kiürített lapokat azonnalira pakolta. Indoka minderre az volt, hogy a mitológiai uralkodók között is akadtak Olafok s Anundok, azok is fölvésendők a svéd királylistára. Ezt az eljárást óvtam meg én történeti és praktikus okokból, majd a biztonság kedvéért segélykérést intéztem a Középkorműhelyhez, végül úgy elfelejtettem az ügyet, ahogy van. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. május 30., 16:29 (CEST)

A lónak is négy... Ebben az esetben, ha te átlátod, volnál szíves kibogozni az ügyet? Bennó^iroda 2010. május 30., 18:15 (CEST)

Rajta vagyok, órák kérdése az egész. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. május 30., 18:21 (CEST)

Kösz a megmentést, mert halvány sejtelmem nem volt, miről van szó. Még évekkel ezelőtt piszkálgattam valamelyik Olaf szócikkét, de az nem hathatott el idáig. Pasztilla 2010. május 31., 10:22 (CEST)

Én is köszönöm az intézkedést a gánce mispóche nevében. Bennó^iroda 2010. június 2., 17:48 (CEST)

Igazán nincs mit. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. június 5., 22:32 (CEST)

nemzeti összetartozás napja

Elbiontalanodék. Köll ez elé a határozott névelő vagy nem köll?! [4] Olyan ez mint az anyák napja, vagy olyan, mint Az Amerikai Egyesült Államok elnöke? Mrt hát ugye nemzeti összefogásból sok van, de itten csak egyre gondolnak. ;) Bennó^iroda 2010. június 2., 17:45 (CEST)

Nem köll. Ezt nem vettem észre, bocs. Pasztilla 2010. június 5., 22:24 (CEST)

Csokinyaki

Köszi a javításokat! Egy kérdés: defsortban a cs miért van külön (c~s), de az ny miért nincs? Elhiszem, hogy így van, csak szeretném megérteni. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. június 5., 22:14 (CEST)

Azért, mert a cs és a zs második tagja az s, amely után még van néhány betű az ábécében, valós tehát a veszély, hogy a tilde mellőzésével a cs betűkapcsolatot tartalmazó szó megelőzné a ct/cu/cv/cz betűkapcsolatokat, holott az nem jó, hisz a cs-nek külön betűrendi hely jár. A gy/ly/ny/ty esetében ez a veszély sokkal kisebb, hisz ezek csak a meglehetősen elenyésző számú gz/lz/nz/tz kapcsolatokat előzik meg, ezért úgy szerepel a WP:KAT-ban, hogy inkább a jóval ritkábban előforduló gz/lz/nz/tz kapcsolatokat buheráljuk meg, ne a tömegesen előforduló kettős mássalhangzókat (a magzattal van példa a WP:KAT-on, ha jól emlékszem). A megoldás és a helyzet faramuci és túlszofisztikált, már túl későn – a dolog kitalálása és több tízezer defsort elhelyezése után – kezdtem kapiskálni, hogy elegendő lett volna a kettős bettűket egy első tag + tilde képlettel kiváltani, azaz cs → c~, ny → n~, de nincs erőm a változtatásra, így ma döntően a c~s és a ny szerepel. Pasztilla 2010. június 5., 22:22 (CEST)

Juteszembe, mit kaptam volna múlt szombaton? Már a kék könyvön kívül Pasztilla 2010. június 5., 23:27 (CEST)

Többek között egy szép oklevélkét, de ha küldesz egy postacímet mailben, meg is kapod, más dolgokkal együtt. A kék könyv csak személyesen. Ma végre megtaláltam a fotógépem kábelét, így holnap jön a két kért KK-szócikk (az egyiknél van változás 2000-hez képest). Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. június 5., 23:41 (CEST)

Írószövetség

Jó reggelt kívánok! Icipicit belepiszkáltam a cikkbe, nagyon hiányzott nekem az elnökök listájáról Kalász Márton. (2004 környül alóla futott ki a szervezet.) Vasy Géza csak 2007-ben jött. Üdv, Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. június 6., 09:58 (CEST)

Természetes és köszönöm. Az ÚMIL és az írószövetségi honlap is Pomogátsig vezette a névsort, ma meg Vasy van, ezen futott félre a dolog. Pasztilla 2010. június 6., 12:39 (CEST)

Koszonet. Elhavazodtam kicsit, de mihelyt bele tudok melyedni egy kicsit, probalom boviteni. A legjobbakat, – Korovioff ^vita 2010. június 6., 21:19 (CEST)

Kösz, hogy szóltál, nem vettem észre! Szia December ^vita 2010. június 7., 12:11 (CEST)

Nagyon alapos a cikked, gratulálok hozzá. Sokkal jobb volt, mint az én töredékeim. Egy-két bekezdést beletoldottam, meg javítottam itt-ott. Hanem figyelj: nincs kedved a három forrásodat belefűzni a cikkbe <ref>-ként? Most, hoyg kiegészítettem a cikket (meg később is, ha még bárki bővíti), nem lehet tudni, hogy melyik forrás melyik állításhoz tartozik, csak a ref-ekkel jelölteknél. December ^vita 2010. június 7., 12:43 (CEST)

Hát, ez alapvetően elvi (értsd: lustasági) kérdés nálam. Ha valamire nagyon rámegyek, akkor is csak bekezdésenként refezgetek (Gárdonyi Géza, Cité-sziget), akkor is csak azért, mert a könnyen elérhető általános forrásokon túlmenően más forrástípusokat is használok. Ebben az esetben két lexikonszócikk a forrás, nem különösebben látom értelmét a mondatszintű forrásolásnak, egyébként sem vagyok híve annak, hogy tanulmányszerűen mondatról mondatra utalózzunk minden egyes állítást egy lexikonban, ez két külön műfaj, de pszt! Pasztilla 2010. június 7., 12:57 (CEST)

Viszont az Új magyar irodalmi lexikon szerint Boross, és nem Barabás lett az első főtitkár. Pasztilla 2010. június 7., 12:59 (CEST)

A bekezdésenkénti már jó, csak ha az egyik bekezdésbe belekerül egy másik valami is (mondattól a félbekezdésnyi szövegig), akkor már a bekezdés előtte és utána lévő részét is érdemes jelölni, hiszen attól kezdve nem tudni mi honnan származik. Itt viszont nem két, hanem már négy forrás van, ezeknél már érdemes jelezgetni, hogy melyik bekezdés, vagy bekezdésen belüli rész melyikből való. Ha csak két forrás lenne, rálegyintenék én is (bár akkor is kérdés, mi van, ha még utána valaki bővítgeti pár forrással). December ^vita 2010. június 7., 13:05 (CEST)

Sajnos ebben a forrásban nem írják Borosst, de attól még simán lehet, hogy ő volt az első. Esetleg ha a kezed ügyében van az Úmil, megnéznéd, hogy Boross nem az 1945 januári létrehozás, és 1945 júliusi alakuló közgyűlés közt eltelt fél évben töltött-e be tisztséget? Én is körülnézek addig. December ^vita 2010. június 7., 13:16 (CEST)

Akkor elnök volt, a júliusi közgyűlésen főtitkár lett, Barabás csak 1946-ban váltotta le e tisztről. Pasztilla 2010. június 7., 14:45 (CEST)

re román betűk

Szia, Pasztilla! Az ismereteim elég szétszórtak, de leírom, amit tudok a dologról, hátha a te fejedben összeáll a kép.

• A munkahelyi gépemen az "új" román betűk helyett egy-egy négyzet van, az itthonin rendesen látom.
• A rowikin elfogadtak egy projektet, hogy lecseréljék a cedillával (?) ellátott betűket a vesszővel írtakra (?) - bocs, nem ismerem a terminológiát. Ha megnézed a projekt lap alján az ütemezést, már a cikkek 75%-át átnevezték; az interwiki botok meg nyilván mennek utánuk.
• A műszaki kocsmafalon már volt korábban egy megbeszélés a témában, amiből annyit fogtam fel, hogy Auguste érti és támogatja a változtatást. Lehet, hogy őt kellene megkérdezned?
• Amit viszont nem tudok, hogy ezek után mi a teendője a mezeijúzernek (nekem), illetve a huwikin át kell-e állítani a szerkesztőablak alatti román betűkészletet. Üdv – Hkoala 2010. június 7., 19:12 (CEST)

Hát, nem különösebben értem, a romántudásom túl felszínes ahhoz, hogy teljesen értsem az oldalt, annyi mindenesetre bizonyos, hogy a román helyesírási szabályokból levezetett indokolást nem látok ott (sem a diacritice corecte címszó, sem a mi kocsmafali vitánk alatt sem), csak annyit veszek ki, hogy ez egy technikai miacsuda volna, és kell. A mi román ábécé szócikkünkben látom a legkonkrétabbakat erről, de az az egész rész diszkreditálta magát a szememben, mert ékezetekként írt ezekről a mellékjelekről, és akármi legyek, ha Petru Maior román nyelvkönyve nem 1825-nél korábbi. Pasztilla 2010. június 7., 22:10 (CEST)

A rowiki román ábécé szócikke még gyehenábban néz ki, mint a mienk. Pasztilla 2010. június 7., 22:11 (CEST)

Ennek nem örülnünk kéne? Bennó^iroda 2010. június 7., 22:26 (CEST)

Én kozmopolita vagyok, ilyen olcsó wikisovén demagógiával nem hülyítel meg. Még a volapük wikinek is szurkolok. Pasztilla 2010. június 7., 22:44 (CEST)

Kérem, rossz az, aki rosszra gondol! Én úgy értettem, hogy ezek szerint nem vagyunk kínos lemaradásban. ;) Bennó^iroda 2010. június 7., 22:50 (CEST)

Oké, megtaláltam a Ş szócikkükben a Román Akadémia 2003-as döntéséhez vezető linket. Megnyugodtam. Köszönöm. Pasztilla 2010. június 7., 22:13 (CEST)

„Literele ş, Ş, ţ, Ţ trebuie scrise amândouă cu acelaşi semn diacritic dedesubt, şi anume cu un semn asemănător virgulei (situat la o mică distanţă sub literele corespunzătoare s, S, t, T), şi nu cu sedilă.”

Te még mostan románul is tudol?? Bennó^iroda 2010. június 7., 22:26 (CEST)

Éppen ez a trükköm, hogy semmilyen nyelven nem beszélek (párhuzam: semmihez nem értek igazán), de a felszínét soknak kapargatom (párhuzam: felszínes lexikális műveltségem van majd mindenből), és abból élek meg. Egyébként házasság útján szerzett jogon fél életem Romániában telik, szép is lenne, ha nem ragadt volna rám valami. Pasztilla 2010. június 7., 22:42 (CEST)

Gratulálok a sikeres nyomozáshoz! Anélkül, hogy a lényeghez hozzá tudnék tenni, a Lexiconul de la Buda két forrásban is 1825-ös, az egyik Szinnyei, a másik Dicţionar de literatura română. (coord. Dim. Păcurariu) Bucureşti: Univers. 1979. – Hkoala 2010. június 7., 22:28 (CEST)

Hmmm, akkor ez ügyben még nyomoznom kell, merthogy persze nem hiszek el semmit. Pasztilla 2010. június 7., 22:42 (CEST)

Na de várjál, Hkoala, félreértjük egymást, én nem a magyar–román–stb. Budai szótárról beszélek (azt nem is tudtam, hogy benne volt abban Maior bármilyen szinten is), hanem a román ábécét megújító törekvéseiről, amit a román ábécé szócikk említ. Annál is furcsább lenne, ha 1825-ben tett volna bármiféle javaslatot, mert ha minden igaz, akkor ő már halott volt. De utánanézek. Pasztilla 2010. június 7., 22:53 (CEST)

A Világirodalmi lexikon szerint 1819-es a latin nyelven írt Ortographia romana című műve, ha valahol, hát ebben javasolhatta a kajmós s és t betűket, de 1813-ban és ugyancsak 1819-ben írt a román nyelv eredetéről is. Aztán 1821-ben meghalt, bár a könyvkiadás korabeli körülményeinek ismeretében ettől még bőven részt vehetett a Budai lexikon szerkesztésében. Pasztilla 2010. június 7., 22:59 (CEST)

Én azért néztem utána a Budai szótárnak, mert a román ábécé cikk, amit kifogásoltál, arra hivatkozik; Petru Maior pedig egyik szerzője-szerkesztője volt. Arról viszont fogalmam sincs, hogy az ábécével melyik művében foglalkozott, és itt nem is tudok utánanézni. – Hkoala 2010. június 8., 19:50 (CEST)

A netes nyomozás eredménye szerint az 1819-es Orthographia romana sive latino-valachica-ban van benne a speciális betűk leírása. Sajnos, a legtöbb találat szerző és forrás nélküli például ez, de találtam egy olyant is, aminek a szerzője Marosvásárhelyen könyvtáros. – Hkoala 2010. június 8., 21:19 (CEST)

Vita:Liegnitzi csata

Tudsz erről valamit? Magabiztosan nekiláttam a kiderítésnek, de szórakoznak velünk, mert a Liegnitz elsőre legalább olyan gyakran fordul elő, mint a Leignitz... Arról a nüanszról nem is beszélve, hogy most akkor melyik névváltozat az ótentikus a mondott időben. :( Bennó^iroda 2010. június 8., 12:47 (CEST)

Há nem tudok róla semmit, de tekintettel arra, hogy a tatárjárás idejéről van szó, kevésbé tűnik autentikusnak a sejtésem szerint később kialakult német név használata, legyen bár Liegnitz vagy Leignitz. Szerintem ez az alapvetően német kapcsolatokkal rendelkező 19. századi történetírói hagyományunk része lehet, hogy Liegnitznek nevezünk egy települést, amely a mondott időben már régóta és még sokáig lengyel fennhatóság alatt állt... Szóval én a legnicai csata alakra szavaznék. Érdekes kérdés lehet még, hogy a plwikin említett lengyel Lignica név a régiségben meddig terjedt. Pasztilla 2010. június 8., 14:41 (CEST)

re bevezető

Tenéked magyarázzam a bevezetőírást? Én csak a következőt tudom kiizzadni: Az ésszerű és ízléses bevezetőhöz szerintem a következő alkatrészek kellenek: 1. név, születési adatok, meghatározás (ki ő) - egy mondat. 2. miért fontos nekünk - 2-3 mondat. 3. munkásságának rövid összefoglalása - 6-8 mondat. A Mikó Imréhez írt bevezetőd kb. így van felépítve, de javasolom studírozásra a Kurt Vonnegut szócikk bevezetőjét is Ha ehhez mérem, a Gárdonyiról szóló bevezetőben a "miért fontos" keveredik a pályafutásával, az egyénisége meg felesleges. A regényekhez nem írnám oda a keletkezési évet. – Hkoala 2010. június 12., 16:03 (CEST)

Ó, tekéntetes asszony, ha a bevezetőírásra volna képlet...! A súlypontok mindig másutt vannak. Ettől függetlenül a Mikó Imre-féle képletsugallatod határozottan segített átstrukturálni, és talán jobb is lesz úgy, bár még kotlok rajta, de harmadik szakasznak mindenképpen bent hagynám az alakjának ellentmondásosságát, remeteségét meg a többit, mert elég fontosnak érzem Gárdonyinál. A keletkezési évek jelölése pusztán a munkásságának tematikai dinamikáját jelzi. (Kurt Vonnegut-bevezetőt már átírták szerintem, mert jelen pillanatban egyes részeit ónezsenír letagadom.)

Ó, nagyjóuram, ha volna képlet, talán még én is meg tudnám írni... – Hkoala 2010. június 12., 16:32 (CEST)

Így jobb? Még mindig van hiányérzetem. Pasztilla 2010. június 12., 17:05 (CEST)

Határozottan jobb. Esetleg ezt a mondatot a munkássága fejezetből nem lehetne bedolgozni? Irodalmi életműve egyfajta sajátos átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye, a vidéki népies és a városi polgárosult irodalom között. – Hkoala 2010. június 12., 17:10 (CEST)

Most már jó, köszönöm!!! Volt még egy bicsak a bevezetőben, a tematikai kalandozás említése tök messze volt a korszakai felsorolásától. Nnnnnna, asszem kész. (Illetve már csak a műveinek felsorolását kell egyszer rendbe szedni és még pár vonatkozó piros betűs szócikket megírni. Pasztilla 2010. június 12., 17:25 (CEST)

Gárdonyihoz

Értékelés megtörtént, ennél feljebb csak akkor lehet, ha odaszánod kiemelésre. + Apróság Gárdonyihoz: Arad és Vidéke. – Hkoala 2010. június 12., 22:52 (CEST)

Vaóóóó, királylány vagy, Gárdonyitól függetlenül is sok a wikihiány a sajtótörténet terén! Pasztilla 2010. június 13., 07:56 (CEST)

Nagyon csonk még... – Hkoala 2010. június 13., 08:02 (CEST)

Nagyon nehéz a sajtótermékekkel, még a speckó szakirodalom sem feltétlenül elég egy kerek cikkhez, azt vettem észre, hogy leginkább kézbe kell venni őket.

Más: Ez esetben hajlok a kiemelési eljárásra, a téma kiemelt fontossága miatt. Egy kérdés, lévén te ilyen kiemelési guru: jól sejtem, hogy kiemelés esetén át lesz cite-sablonozva az egész, máshogy nem lehet kiemelt? Pasztilla 2010. június 13., 08:16 (CEST)

Sajnos, betű szerint benne van a jelölő által ellenőrzendő tételek között. (Most már nem tenném be; a szándék eredetileg az volt, hogy a forrásolás egységes legyen.) HoremWeb és Raziel elég szigorúan veszik; érdemes lenne kiemelésre jelölés előtt egyeztetni velük. Esetleg a jelölő szövegben lehetne rövid indoklást írni, hogy miért maradjon így. Szóljál, ha akarod, hogy jelöljem. – Hkoala 2010. június 13., 08:31 (CEST)

Akkor inkább nem szeretném, bocs, inkább jól van ez a szócikk kiemeltség nélkül is. Szívesen veszem a tartalmi-szerkezeti kritikákat, javaslatokat, amitől valóban jobb lesz a szócikk, de az efféle semmihez semmit hozzá nem adó, csak az energiát vivő látszatjavításoktól eltekintenék. Pasztilla 2010. június 13., 08:37 (CEST)

Ezt most nem mondjátok komolyan? Inkább rendbehozom a citesablonokat. Akármilyen ótvarok, ha sablonos a megoldás, akkor később a javítás is egyszerűbb. Nehogymá ez komoly akadály legyen... :( Bennó^iroda 2010. június 13., 13:31 (CEST)

Csak én mondom, nem Koala. A magam részirül rühellem a cite-sablonokat, ez nem titok. Azt pedig, hogy ez a kiemelés elengedhetetlen részévé lett téve, egyenesen kockafejűségnek tartom. Koala fenti linkjén elhaladva látom, hogy melyek a kiemelés kritériumai (legyen helyesen írva, szimmetrikusan kidolgozva, arányosan megírva stb.), mind, mind jogos igények. A cite-paraméter kötelezővé tétele a jogos igények sorából kilóg: hitem szerint a Gárdonyi-cikkben most is rendesen meg van forrásolva, hogy mit honnan szedtem. Azt a kockafejűség netovábbjának tartom, hogy a forrásolás igénye csak akkor van kielégítve, ha sosem látott forráshivatkozási eredményt szülő sablonba kényszerítem. Nekem ilyen áron nem létszükségletem a kiemelés, fontos a visszajelzés, hogy tudjam, jó, amit írtam, vagy hogy rossz, amit írtam, de a lényeghez hozzá semmit nem adó vitákba kevésbé bocsátkoznék. Bele. Pasztilla 2010. június 13., 16:02 (CEST)

Mindig megnyugtat, ha a régiektől ilyeneket olvasok, pl. legutóbb Alenshától: "tejóég, mi ez a cite izé? :O én olyat csak akkor tudok, ha angol cikkből átmásolom" Szerintem is iszonyúan túlbonyolított a forrásolás technikája, de jó emberek segítenek , nekem is rengeteget segítettek a Cvetajevával. Ami a lényeg: tegnap este és ma elolvastam, és úgy gondolom, nincs ennél jobb cikk a wikipédiában! A következő napokban még sokat fogok tűnődni rajta, na és persze újra előveszem a műveit. Le a kalappal, gyönyörű, gratulálok! – Pagony^foxhole 2010. június 13., 16:16 (CEST)

úgy örülök, hogy már a fél wikipédia látta, hogy nem tudok citesablont használni... :D Alensha 2010. június 13., 18:17 (CEST)

Tőled ez különösen jól esik, nemcsak a Cevtajeva-szócikk ismeretében, hanem a szakmádra vonatkozó sötét és távolba tekintő sejtelmeim okán is, szóval nekem már ez is elég, pláne ha még jeleznéd is, hogy mi fals a szócikkben (mert enérzékem szerint is lehet még olyan bőven). Tényleg nagyon köszönöm. Pasztilla 2010. június 13., 16:23 (CEST)

Én semmi falsot nem látok a cikkben, tűnődésre az ad okot, hogy mennyi mindent nem tudtam róla, s ezek hogyan állnak, állhatnak össze a megítélésénél. Egyetlen észrevételem, de ez abszolúte szubjektív: mint ahogy Istvánka Csajkovszkijának esetében is jobbnak láttam a homoszexualitásról szóló alfejezetet organikusan beledolgozni magába az életrajzba – itt is egységesebb képet kaphatnék talán az életéről, ha a Magánélete rész szervesen beleépülne az életútja időrendi részébe. Annál is inkább, mert ott, az időrendben (ahhoz képest, hogy mennyire részletes) kicsit elnagyolva jönnek pl. a gyerekek, a házasság, a nők. Hiányérzetem támad – ami aztán kielégíttetik később a Magánéleténél, de talán jobb lenne együtt, egy tömbben az egész, nyilván részekre tagolva. Persze ezt most csak egy külső olvasó reflexiója, tényleg szubjektív. – Pagony^foxhole 2010. június 13., 17:28 (CEST)

Erről a következőket gondolom, persze szintén szubjektíve. Végső soron a szócikk egésze alakítja ki a képet és adja meg a választ a kérdéseinkre, a szerkesztő vagy miacsuda annyit tesz, hogy a szócikk szerkezetével hangsúlyozza ki a téma súlyponti elemeit. Lehet jogos igény a tisztán kronológiai vonalvezetés, akár még a magánéletre, a személyiségre és a szépírói munkásságra (!) vonatkozó adatok beépítésével is, de akkor szerintem ezek a súlyponti elemek elfakulnak az életút adatözönében. Gárdonyinál fontosnak tartottam és tartom a magánélet koncentrált leírását, ami persze nem jelenti azt, hogy utalásszerűen ne lehetne egyes magánéleti infókat az életútra vonatkozó fejezetben elhelyezni. Hasonló döntés eredményeként tagoltam szét a munkásságát műnemek szerint, holott csak önmagammal csesztem ki, mert az összes forrás kronológiai ívében szemléli az egész Gárdonyi-életutat (azaz minden, de minden együtt), vagyis minden olvasmányomat már fejben szét kellett bontanom a Wikipédia-szócikk tagolását leképezendő (ez is lehet fals persze). Nehéz kérdés ez, nem állítom, hogy ne lehetne igazságot tenni, de sajnálnám a magánéleti részletek széthintését a szócikkben. Pasztilla 2010. június 13., 21:30 (CEST)

Csak egy  Jó lenne a következő változtatás: lett volna a kiemelésen, semmiképp se  Szükséges változtatás:. – Pagony^foxhole 2010. június 13., 22:25 (CEST)

PS. Gilicze Gáborral együtt voltam Eötvös-kollégista gyakorlatilag percekkel azután, hogy megfejtette a naplót. – Pagony^foxhole 2010. június 13., 22:54 (CEST)

Az eredeti témához (citesablonok): tinéktek ezekben mind kétségtelenül nagyon igazatok van, csak azt az egy apróságot feleditek, ami mégis a gyakorlatban az ótvarborzadályos citesablonok használata mellett mázsás súllyal esik latba, hogy ti. ha sablont használunk, akkor van esélyünk rá, hogy egyszer a jövendőben egyszeri nagy lélegzetű módosítással szép, élvezhető, pofás és használható és gyümölcsöző formátumot tudunk kialakítani, ha viszont nem használjuk a sablont, akkor arra leszünk ítélve, hogy minden egyes aprólékos módosítást kézzel vagy bottal hajtsunk végre. Ha például megegyezünk abban, hogy mittomén pont helyett pontosvessző válasszon el valamely adatcsoportot a másikától, akkor nagyon nem mindegy, hogy ezt kézzel vagy bottal kell tízezerszám átírogatni, vagy pedig 1 sablont 1 karakter befektetésével módosítani.

Amíg így áll a helyzet, kérve kérnék minden értelmes embert, hogy béküljön meg a jelenleg még ótvar, de reményeink szerint egyszer rút kiskacsából világbűvölő hattyúvá változandó citesablonok használatával. Bennó^iroda 2010. június 13., 18:07 (CEST)

Én ezt a fajta előnyét a cite sablonnak értem, de rá nem vehető vagyok az általuk produkált forma használatára. Régről tudod, hogy ilyen kérdésekben sem értelmes, sem meggyőzhető nem vagyok. Tessék produkálni a csodát és világbűvölést, és az elsők között fogok térdre omlani. Nem bánom én egyébként a cite-sablon-imádatot, csak kötelező ne legyen már, könyörgök, komolyan viszketek még a gondolatuktól is, na meg még attól is, ha minden irodalmi hivatkozás külön jegyzetbe kerül és olyan rémesen szépen meg logikusan és sosemlátottan fognak kinézni a cikkeink mondatvégi jegyzetei.^{[3][5][11][8][2]} Pasztilla 2010. június 13., 21:30 (CEST)

Ezzel szinkronban te nem az adott mondat végén sűríted össze a sok refet, hanem a lenti források szakaszban, egy ref alatt adsz meg 2-3 könyvet. Ez mennyivel átláthatóbb/szebb? Peligro (vita) 2010. június 13., 21:37 (CEST)

Nem szépségről beszélek. Szöveggondozási gyakorlatról. Meg szerkesztői hagyományról. Amit én csinálok, azt ugyanis nem én csinálom, hanem egy egész szakma, ha kezedbe veszel egy publikációt, olyat nem látsz, hogy annyi jegyzet van egy mondat végén, ahány forrásra hivatkozik. Egyébként szerintem sokkal átláthatóbb, de ez szubjektív, vagy csak hozzászoktam. Pasztilla 2010. június 13., 21:43 (CEST)

Értve, de gyerekek, a két dolog nem függ össze. 1 a citesablonok alkalmazása, megint más az a gyakorlat, ami minden új hivatkozásnál új refet nyit akkor is, ha ugyanott van. Ez szerintem is kábulatos marhaság, nemcsakhogy nem szebb, de értelme sincs semmi. Ha egyszer ugyanott találom szükségesnek a hivatkozást, akkor azok el is férnek egy jegyzetben egymás mellett. Bennó^iroda 2010. június 14., 18:56 (CEST)

Definíció szerint valóban nem függenek össze, csak hab-a-tortán jelenségként említettem, amennyiben ugyanolyan sosem látott eredményt szülő megoldás, mint a jelenlegi cite-sablonok produktuma. Megfigyeléseim szerint a kettőhöz (cite + forrásonkénti ref) együtt ugyanaz a szerkesztői kör szokott ragaszkodni. Pasztilla 2010. június 15., 09:46 (CEST)

Jajj, megnéztem a regényeiről szóló cikkeket... nem karolnád fel ezeket is? Némelyik borz-alom. – Hkoala 2010. június 13., 08:57 (CEST)

Tudom, A láthatatlan emberen sírva is fakadtam, ha jól emlékszem, gyakorlatilag újraírást igényel. A tervben mindenesetre benne van. Pasztilla 2010. június 13., 09:01 (CEST)

Párizs–Nizza

Mit te szólsz ehhez? El lettem bizonytalanítva. Kétségtelen tény, hogy így hívják a versenyt, na de miért érzi úgy bárki, hogy ebben a szerkezetben a kerékpár olyan evidencia, ami simán lehagyható? Bennó^iroda 2010. június 13., 13:29 (CEST)

Messzemenően egyetértek, ez így nem jelent semmit. Ennyi erőből lehetne (a jóval közérthetőbb) Osztrák–Magyar vagy Budapest–Bécs vagy bármi. Egyébként pedig kapásból azt mondanám: ahol a jelzett alany nem része a címnek, az nem cím. Pasztilla 2010. június 13., 15:52 (CEST)

Azóta megoldódott, Peti610 elfogadta az érveket. Bennó^iroda 2010. június 14., 18:57 (CEST)

Szikulok és szikelok

Ebbe itten belekukkantanál? Zsíros falat. Mit kezd az etnográfia az ilyen esetekkel? Bennó^iroda 2010. június 14., 18:58 (CEST)

Nagyjából semmit, a néprajzosok írásgyakorlata merőben ösztönös, ráadásul a recens népcsoportok következetesen fonetikus írásmódja nem feltétlenül feszíthető rá elvi alapokon a mindenféle ókori törzsekre. Ha megállapíthatóan etnikai-nyelvi alapokon álló népről vagy népcsoportról van szó, nem látom az akadályát annak, hogy normatív alapokon állva az írásmódot a recens népekével azonosan, azaz fonetikusan-magyarítva határozzuk meg. A magyarítás gyakorlata rendkívül egyszerű szokott lenni, urak és hölgyek lecsapják a görög, latin stb. bővítményeket, a tövet fonetikusan írják le és aszongyák, hogy ez így van magyarul, kaphatja a magyar bővtményeket immár, pl. suevi → suev → szvév → szvévek, görögnél nyilván egyszerűbb, mert eleve fonetikus az írásmód, elég csak az eredeti bővítményt lecsapni: lelegész → leleg → lelegek. A kocsmafalon megidézett népnevet a fentiek szerint deriválva az -oi-t lecsapva a szikelek megoldáshoz jutunk, ami szintén használatban van. Ebben az egész megközelítésben barkácstechnikai jellegétől eltekintve az a rendkívül csábító, hogy nem kell minden egyes törzs írásmódját regulázni, mert ha felbukkannak egy új forrásban a fercopateri néven említett izék, akkor a fenti képlet alapján a végén magyarul ferkópátereknek fogjuk híni őket. Pasztilla 2010. június 15., 09:59 (CEST)

Köszmösz! Bennó^iroda 2010. június 16., 00:04 (CEST)

Köszönet

Köszönöm, hogy támogattad az adminná választásomat.

– Malatinszky ^vita 2010. június 15., 18:59 (CEST)

Há szívesen. (Mi a fenét kell ilyenkor mondani?) Pasztilla 2010. június 15., 19:00 (CEST)

Re:Forrásonkénti refek

Én nem emlékszem, hogy az elmúlt alkalommal (1) többször megkerestelek volna ezzel kapcsolatban. Múltkor azért nem válaszoltam, mert nem szeretem azt a Pasztillát, akivel nem értenek egyet. Nem ez volt az egyetlen alkalom, hogy ez meggátolt volna a veled való kontaktustól - de ez legyen az én bajom.

Én feltettem egy érthető kérdést: mennyivel átláthatóbb, célszerűbb, te mindkétszer kb. azt válaszoltad: "hagyománya van". Elhiszem, hogy nyomtatva célszerű, engem jobban érdekel inkább a használhatósága itt, a Wikin. Peligro (vita) 2010. június 15., 22:15 (CEST)

Megfordítanám a kérdést: mi többletet ad a jegyezetenkénti ref, ami ellensúlyozná a rémséges csúnyaságát, ti. hogy egy-egy ártatlan szó mellett gyakran 4-5 jegyzetszám is van? Ha tényleg egyazon helyen kell hivatkozni háromfelé, az miért nem fér el 1 refben? Kinek és miben könnyíti meg a dolgát a szétválasztás? A jegyzetszámokból tudni fogod ránézésre, hogy melyik mire hivatkozik? Megadja specifikusabban, hogy melyik hivatkozás hova vonatkoztatandó? De miképpen, ha egymás mellett vannak? Így is, úgy is értelmeznem kell, amit olvasok. Egyszóval: mi neki az előnye, amiért el kéne nézni, hogy ronda a folyó szövegben a sokszoros jegyzetszám kitevőben? Bennó^iroda 2010. június 16., 00:04 (CEST)

Peligro: ne csináld, többször volt a forrásolással kapcsolatos kérdésed, most nem fogok difflinkeket keresni, de volt. Ami a használhatóságát illeti: egyszerűen továbbra sem értem, hogy merülhet fel a kérdés: az egy adott tartalmi egységekre vonatkozó irodalmi hivatkozások egyszeri közlésének a célszerűségén mit kell magyarázni. És mit kell azon indokolni, hogy ha öt jegyzet van a mondat végén, azok sem szekvenciális sorrendben, hanem így: [6][12][7][8][3], a logikátlansága mellett mitől célszerűbb az olvasóval ötször oda-vissza kattingatni? Pasztillát pedig egyáltalán nem kell szeretni, amiatt ne fájjon a te fejed. Pasztilla 2010. június 16., 08:12 (CEST)

Hidd el, én aztán nem nyaggatlak. Mikor megcsináltad a Mikó cikket, megkérdeztem, hogy olyan lesz-e a forrásolása, mint pl. a en:John Lennon cikknek, mert már akkor is érdekelt, hogy lehet majd olyet a huwikin csinálni. Aztán pár hónappal később megkérdeztem, hogy egy könyvforrást jól szándékszom-e beilleszteni (a véleményed érdekelt, mint aki ért hozzá) - de mivel elfoglalt voltál, inkább Bennótól kérdeztem meg (talán jobban is tettem). 3-4 napja beszéltünk a jelenlegi dologról, te pedig most kirobbansz (holott azóda hozzád sem szóltam), hogy már többször ezzel nyaggatlak. Erről egyszer beszéltem veled, ha az felidegesített, rendben, de ne játszd azt, hogy én évek óta ezzel nyaggatlak - egyszer kérdeztem meg, 3-4 napja, azóta sem többször. A többit te magad kreáltad hozzá. Ha nem érdekel, hát nem, te jöttél oda hozzám, én meg sem szólítottalak. Lezárhatjuk, szerintem egyikünk sem fog szenvedni a másik hiányától - majd Bennónál válaszolok neki. Peligro (vita) 2010. június 16., 08:33 (CEST)

Helyes. Pasztilla 2010. június 16., 08:55 (CEST)

Semmi gond. Értékelem a gesztust. Sajnálom ha én is túllőttem a célon. Peligro (vita) 2010. június 16., 17:26 (CEST)

Akkor most mind fordíthatjuk figyelmünket a Vungadunál följegyzett pasztillai allapra. Aki nem figyelte, az én vitalapomon is szerepel pár érdekes részlet Peligro tollából, amit esetleg majd át lehet vinni az allap vitájára. Adja a wikisten, hogy felvirradjon az épeszű, használható és áttekinthető citesablonok üdvös kora. ;) Bennó^iroda 2010. június 16., 19:57 (CEST)

előzmények

Szia! Időrendben ezeket az előzményeket találtam:

• A források bevett formázása
• Sablon:Könyv, avagy szabványosítsuk a hivatkozásokat
• Szerkesztő:Raziel/Laboratórium/Forráshivatkozások illetve ennek a vitalapja
• Ref sablon

Hátha tudod használni valamire. – Hkoala 2010. június 16., 19:52 (CEST)

Hogy a viharba ne, köszönöm! Pasztilla 2010. június 16., 20:48 (CEST)ű

Erről hálátlan módon megfeledkeztem: Szerkesztő:Hkoala/Fj – Hkoala 2010. június 16., 21:25 (CEST)

Meg erről is: Szerkesztő:Hkoala/Archívum2007A#ISBN – Hkoala 2010. június 16., 22:39 (CEST)

Valahol van még egy, amikor a szabványról és az ItK-ról vitatkoztunk, de az mintha most is kint lenne az egyéb KF-en? Bennó^iroda 2010. június 16., 21:11 (CEST)

Az a második linken van. (Már archívumban, de nem értem, hogy miért, amikor rajta a függőben jelzés.) – Hkoala 2010. június 16., 21:23 (CEST)

Hö. Talán valaki úgy érezte, hogy archívumba másolandó akkor is, ha függőben van. ;) A bot elvileg nem hagy figyelmen kívül ilyesmit. Bennó^iroda 2010. június 16., 21:25 (CEST)

rendezés

Kérlek, segíts ki: hogy kell kinéznie a Mălăeşti defsortjának: Malaesti vagy Ma~la~esti? – Hkoala 2010. június 16., 22:13 (CEST)

Malaesti. A mellékjeles betűk betűrendi helye megegyezik a mellékjel nélküliekével, egyedül a magyar betűrend olyan sajátosságait érvényesítjük a tildével, mint például az o/ó megelőzi az 9/ő-t, a c a cs-t stb. Pasztilla 2010. június 16., 22:19 (CEST)

Azzal a kitétellel, hogy ha két szó semmi másban nem különbözik, csak a mellékjelekben, akkor a mellékjeles betű sorolódik hátrébb, de mivel a szoftver ezt úgysem tudja követni, erről lemondhatunk a besoroláskor. Érdekelne, hogy mit csinál a MW-szoftver teljes egyezés esetén? Bennó^iroda 2010. június 16., 22:23 (CEST)

Ezzel nincs gond, mert ha ugyanaz a defsort, akkor a szoftver a szócikk címének ASCII-kódolása szerinti sorrendben rakja a kategórialapra. Ezért volt merőben felesleges a WP:KAT korábbi agyonszofisztikálása ez ügyben, amikor előírta, hogy az eger, egér, éger esetében Eger Ege,r E,ger a használandó kulcs. Felesleges, ugyanis ha mindhármon Eger van, illetve Eger város szócikkén ugye nincs defsort, akkor is Eger, egér, éger lesz a sorrend az é ASCII-helye miatt. Pasztilla 2010. június 16., 22:31 (CEST)

Heppá! Ezzel az infóval a WP:KAT-ot aztán kiegészítetted? Bennó^iroda 2010. június 19., 15:31 (CEST)

Mérget vettem volna rá, hogy ott van, de ezek szerint akkor csak azon az allapomon szerepelhet (vagy csak a fejemben), amit egyszer már tényleg végig kellene javítanom és amivel kapcsolatos nyúzásomat Orsolyavirág már hónapokkal ezelőtt feladta. Pasztilla 2010. június 19., 15:36 (CEST)

Pedig szokatlanul intelligens húzás az MW-szoftvertől, ami nagyban segítségünkre lehet. Bennó^iroda 2010. június 19., 15:39 (CEST)

Ja nem, még az allapomon is ott van ez az eger-égeres hülyeség. A WP:KAT-ból legalább ki van szedve. Pasztilla 2010. június 19., 15:42 (CEST)

felüdülésképpen

A nagy elméleti munka közepette, felüdülésképpen nincs kedved rápillantani a Farkas utcai református templom újonnan kibővített cikkére? Hálás lennék, de nem akarlak kizökkenteni a sokkal fontosabb dolgodból. – Hkoala 2010. június 19., 15:29 (CEST)

Mek fokom nészni, csak most szórványosan vagyok és akkor is a címleírásról való ismereteimet próbálom összerakni kicsit kompaktabbra, háhha egyszer valakinek kedve is támad ránézni és hozzászólni. Ehelyütt jegyezném meg, hogy az exceles wiki-tennivalólistám szerint kegyednek 2010. május 7. óta tartozom egy Kovács András-átnézéssel, tehát a türelemkszletet tessék keze ügyébe penderíteni. Pasztilla 2010. június 19., 15:40 (CEST)

Arról már meg is feledkeztem még szerencse, hogy a te listádon rajta van. – Hkoala 2010. június 19., 15:42 (CEST)

Maga nekem többet nem hánytorgathat fel költői és lírai fogalmazásmódot, amikor olyan gyönyörű szavakat használ, hogy zordon, amit utoljára Szomory Dezső írhatott le. Pasztilla 2010. június 19., 15:48 (CEST)

Nem én találtam ki, Kelemen Lajostól loptam Kegyelmed meg hol látta ezt? Nincs ideje, aztán mégis odanéz? – Hkoala 2010. június 19., 15:56 (CEST)

Höh! *önhitten körbenéz* Pasztilla 2010. június 19., 15:57 (CEST)

És különben is, milyen, ha nem zordon? – Hkoala 2010. június 19., 16:00 (CEST)

Nem, abszolút gyönyörű. Mai ember ezt zordnak mondja, ha egyáltalán, a zordon régies, irodalmi, költői, gyönyörű. Tudomásom szerint utoljára Lázár Ervin írta le, amikor megalkotta Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon felejthetetlen alakját. Pasztilla 2010. június 19., 16:04 (CEST)

Re:embertelen meló

Előfordulhat, bár az is csak becslés, mert már ott sem egyszerű kiszázalékolni. Peligro (vita) 2010. június 19., 21:49 (CEST)

Dudith András

Üdv! Segítségre szorulok a fentivel. Az ipse autentikus névformáját kéne megállapítani. Brit forrásom András Dudic néven hozza (sic), nyilván horvátosan akarta hozni, csak lemaradt a diakritik. Mármost a hibajegyzékbe felvettem, amiről értesítjük majd a t. szerzőt, de mit mondjak neki? Világos, hogy már megint a szokásos baj van, hogy ez a hang valami átmenet ott a ty és a cs között, és a korabeli helyesírások ezt hol így, hol amúgy oldották volt meg (elég sok a variánt). A katlex simán Dudicsnak nevezi a püspök urat, de számomra erősen kérdéses, hogy ezt vajon így csével le is írhatták-e a 16. században (inkább nem), meg az is kérdés, hogy érdekel-e ez minket. Bennó^iroda 2010. június 20., 00:38 (CEST)

baháj

Fentebb gondoltam egy merészet (lásd vitalap), de szeretném hallani a véleményedet, különösen ami a szó némiképp androgün jellegét illeti, szóval hogy gond nélkül használjuk főnévnek-melléknévnek, kicsit úgy, mint az iszlámot, az még hagyján, de olyat is mondunk, hogy bahájok, ami pedig a híveket jelenti (ad anal. *iszlámok?!), és ez már kicsit gond. Bennó^iroda 2010. június 20., 01:08 (CEST)

És íme, az igazak jutalma nem marad el, ezt tanáltam: The word "Bahá'í" (pronounced /bəˈhaɪ/) is used either as an adjective to refer to the Bahá'í Faith or as a term for a follower of Bahá'u'lláh. The word is not a noun meaning the religion as a whole. It is derived from the Arabic Bahá’, meaning "glory" or "splendour". The term "Bahaism" (or "Baha'ism") has been used in the past, but the correct name of the religion is Bahá'í Faith. Szóval a korrekt ném a baháj hit, és ebben a baháj jelző, nyugodjak meg, viszont főnévként nem használatos (bár megmondhatná valaki, hogy ha a szó maga egy arab főnév, akkor ezt a főnévi jellegét ugyan miért ne tarthatta volna meg némiképp legalább), az igaz híveket ellenben bátran bahájolhatjuk, mert rájuk szabad.[?] Bennó^iroda 2010. június 20., 01:11 (CEST)

Első körben is ezt én még így fonetikusan leírva, pláne j-vel még az életemben soha nem láttam (bahái alakot már igen), meg-e van-e tahát ez honosodva vagy mi ennek a forrása, mert hogy ejteni még magyarul sem hallottam j-vel? A témához természetesen nem értek, de a kérdéssel való szórványos érintkezéseim alapján nem emlékezem főnévi értékű használatára, még a legegyszerűbb megoldásnak a baháisták ígérkezik. Pasztilla 2010. június 20., 09:20 (CEST)

Az i-s változaton én is törtem a fejem, de itt nem ám honosodásról van szó, beestél a csapdába, hanem sima perzsa átírásról (amúgy az irány nyilvánvalóan a jésülés lenne a bahái forma esetében is, mert a hiátus miatt ez úgyse marad sokáig i. Az alapító nevével még nem tudtam megbirkózni. Bennó^iroda 2010. június 20., 13:08 (CEST)

De te mit írogatsz át perzsából, ez nem szentföldi vallási irányzat? Pasztilla 2010. június 20., 13:13 (CEST)

Dehogyis! Egy bizonyos Mírza Hoszein Ali Núri nevű kótyagos perzsa ipse felel a dologért a 19. század közepéről. Hogy Haifában van máma az egyetértés temploma vagymi, az részletkérdés. ;) Bennó^iroda 2010. június 20., 13:20 (CEST)

El vagyol tévedve. Nem azt kérdezem, hogy Baháullah perzsa-e, hanem hogy az ő nevéből perzsa nyelvi környezetben képezték-e az irányzat nevét. Az ipse alig élt Perzsaföldön, arabok és törökök vették körbe Bagdadban is, Isztambulban is meg a Szentföldön is. Pasztilla 2010. június 20., 13:26 (CEST)

Perzsa szóképzés-e a bahái? Pasztilla 2010. június 20., 13:28 (CEST)

Delikát kérdés. Per pillanat nagyon úgy tűnik, hogy igen (nincs benne olyan betű, ami egyértelműen perzsa lehetne csak). A bahái előfutára, Báb sirázi, és az alapítót is Perzsiában érte a kinyilatkoztatás. A jelek szerint, ha másért nem is, iránta való tiszteletből perzsa szónak van tekintve. Egyébként szerinted könnyebb dolgunk lenne, ha arabosan írjuk át? Bennó^iroda 2010. június 20., 13:32 (CEST)

Csak arra gondolok, hogy valamiért ennek az átírása eddigelé baháí volt (nem nálunk, máshol), amit én ebben a szent pillanatban csak az arab felől tudok megérteni. Annak meg valami okának csak kelletett lennie. A perzsából való átírás intuitívnak tűnik ebből a szemszögből. Pasztilla 2010. június 20., 14:10 (CEST)

Passz, itt jöjjön egy arabos. (Dudithomra egyel feljebb nem feleltél). :) Bennó^iroda 2010. június 21., 16:00 (CEST)

Azóta fejlemények a Vita:Bahái oldalon. Bennó^iroda 2010. június 25., 17:39 (CEST)

re megvonás

Szia! Egyelőre csak az ötletelés folyik a kiemelés megvonása ügyében, senki nem vette még kézbe a szervezést és a vélemények megoszlanak. Ha mindenképpen meg akarod vonatni, akkor most még végig tudod vinni. Ha a szerző jelöli a cikket, elég simán szokott menni. – Hkoala 2010. június 20., 12:22 (CEST)

Oké, majd összecsípem magam. Pasztilla 2010. június 20., 13:26 (CEST)

És köszönöm. Pasztilla 2010. június 20., 13:33 (CEST)

Nincs mit, és különben is. – Hkoala 2010. június 20., 13:58 (CEST)

Állomásnevek

Ezt láttad? Bennó^iroda 2010. június 21., 13:40 (CEST)

Ja, láttam. Nem feltétlenül gondolom, hogy az Újpest-Központ rossz megoldás. Egyfelől létezhet a meglévő szabályozás alapján olyan értelmezés, hogy ennek jelöletlen összetételnek kell lennie (Újpest-központ), vagy követnie illenék az alsó/felső utótagú vasútállomások írásmódját (Újpest központ), azonban az a jelenség sem hagyható figyelmen kívül, amit ugyan a szabályzat még nem követett le (hogyan is tette volna), ti. hogy a különböző közlekedési vonalak csomópontjait, végpontjait, állomásait stb. Tágabb környezet-Szűkebb pont módon képezik le, amit ugye kiválóan láttunk a repülőterek esetében is. De van ilyen bőven: 23-as busz vonalán Pesterzsébet-Városközpont, Fehérvár felé ott van Budafok-Belváros vasútállomás, másutt Dunaharaszti-Strand. Ezekben az összefüggésekben a városközpont, belváros, strand csak nagy jószívűséggel tekinthetőek tulajdonnévnek, szerintem tudomásul kell venni, hogy a hazai közlekedésszervezésnek van egy kikristályosódó, és nem is feltétlenül logikátlan megoldása ezeknek a helyzeteknek a kezelésére, ami ráadásul egybe is vág a repülőtér- és pályaudvarnevek szabályzatban rendezett írásmódjával. Pasztilla 2010. június 21., 15:56 (CEST)

És te láttad az utolsó baháis kérdésemet? Pasztilla 2010. június 21., 15:57 (CEST)

Nekem is a desztinációs érv jutott eszembe, csak ott akadtam meg, hogy a kapásból eszembe jutó példák mind releváns település- vagy településrészneveket tartalmaznak, de alighanem olyan kiterjesztett értelmezésről lehet szó, amit te mondasz, és ez az irány szerintem is pártolandó. Engedelmeddel idéznélek a KF-en (vagy összefoglalom). Bennó^iroda 2010. június 21., 15:59 (CEST)

konzílium

Szia, Pasztilla! Kapható vagy egy röpkonzultációra az Istvánka vitalapján? A kérdés a Farkas utca kapcsán merült fel. – Hkoala 2010. június 23., 21:28 (CEST)

Köszönöm! Jól feladtad a leckét, (sajnos) nekem is a munkaigényesebb változat a rokonszenvesebb – Hkoala 2010. június 23., 23:01 (CEST)

Csak neked...

...Daljáték . Többet most nem tudtam összehozni, az irodalmam költözés végett még mindig dobozolva. Üdv--Istvánka ^posta 2010. június 24., 12:58 (CEST)

Azt a betyár mindenit! Te sem pöcsölsz...! Le a kalappal! Pasztilla 2010. június 24., 13:02 (CEST)

Hát megszídódtam, muszáj volt valamit tenni --Istvánka ^posta 2010. június 24., 13:06 (CEST)

Újabb delikát falat

Vita:Iacob Heraclides moldvai fejedelem. Mács finom. Bennó^iroda 2010. június 24., 18:45 (CEST)

Hiteleshely

Tsodálkoszva látom eztet. Volt erről szó valahol annak idején? A vitalapján régebben szó volt róla, hogy egybe akarná írni az ember, de az OH. 814a egyértelműen külön hozza. Bennó^iroda 2010. június 25., 23:24 (CEST)

Mert az OH. egy hülye, bizonyosan nem hallott még kvaterkázás közben a jelentésváltozásról. Mint te is tudod, nem rémségesen autentikus helyekről van szó, hanem olyan intézményekről, ahol okleveleket állítottak ki, hitelesítettek és másoltak. Gondolom, a loca credibilia szerencsétlen fordításából fakad a magyar megnevezés, de hiteleshely akkor sem egyenlő hiteles hellyel. Pasztilla 2010. június 25., 23:30 (CEST)

Időközben találtam egy kocsmafali megbeszélést 2008 elejéről, amiben Adam78 fejtegeti, hogy miért elfogadható a hiteles hely írásmód a szerelmes levél mintájára (amit szerintem szintén egybe illene írni, de mindegy), a bökkenő az, hogy valószínűleg nem ismeri a szó értelmét, mert a 'hitelt nyújtó hely' értelmezésből indul ki. Pasztilla 2010. június 26., 12:09 (CEST)

User: Kit36a

Szia! Kérlek, hagyd már azt a szerencsétlen Kiss Tamás építészt az egyértelműsítőben a helyén. Bár még nem halt meg de többszörös Nívó-, Pro Urbe-, MTESZ-díjas, stb. és nyugdíjazásáig még min. főtanácsos is volt. Előre köszönöm: Kiss Tamás/Kit36a

Szia! Kérlek, nézd meg a szerkesztésemet újra. Az általam korábban kommentbe tett sort szedtem ki, nem a te újabb Kiss Tamás építész sorodat. Azért tettem egyébként korábban kommentbe, mert bár idehaza fel vagyok szerelkezve mindenféle lexikonokkal és kézikönyvekkel, de sem azokban, sem a neten nem találtam semmi kézzelfoghatót építész Kiss Tamásról, az meg ugye elvárás, hogy legyen nevezetes, akit akár csak egyértelműsítő lapra is beteszünk. Pasztilla 2010. június 25., 23:35 (CEST)

Mélyen egyetértek, de akkor felvésem valami kivétellistára. Bennó^iroda 2010. június 25., 23:55 (CEST)

Hm. Nem csúsztál el egy szakasszal? Pasztilla 2010. június 26., 09:16 (CEST)

Placsintár Puci

Szerkesztő:Cassandro/Placsintár Puci. <--- Emlékszel még? Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. június 26., 02:06 (CEST)

Fúúú, valami rémlik. Ígértem PP-életrajzot, mi? Pasztilla 2010. június 26., 09:18 (CEST)

Talált, süllyedt. Cassandro ^{Ħelyi vita} 2010. június 26., 10:57 (CEST)

re cseresznye

Persze. Jelöljem én vagy te akarod? – Hkoala 2010. június 26., 10:36 (CEST)

Időzítés: ha most kerül a várólistára, akkor számításaim szerint július 15-től négy hétig lesz a munkapadon. – Hkoala 2010. június 26., 11:18 (CEST)

Csinálnád te, ha nem gond? Mégis jobban érted az egész folyamatot. Aug. 5-étől nem leszek vagy két hétig. Mit jelent ez? Akár bele se vágjunk? Pasztilla 2010. június 26., 11:24 (CEST)

Az már nagyon a végén van a négy hétnek, addigra kiderül, aminek ki kell derülnie. Elindítottam, figyelni fogom. – Hkoala 2010. június 26., 11:44 (CEST)

Nagyon köszönöm, de félre ne érts, nem a munkát, a javításokat akarom megúszni, csak ha már úgyis magadra idézted Doktor Watson szellemét. Pasztilla 2010. június 26., 11:46 (CEST)

Nincs mit és különben is. – Hkoala 2010. június 26., 11:50 (CEST)

Látod, látod… Pasztilla 2010. június 26., 12:01 (CEST)

Izé, nem akarlak halálra idegesíteni, de nem pontosan értem ezt a várólista- és munkaasztaldolgot. Amíg várólistán van a dolog, addig hátradőlhetek, mert a kritikák és javaslatok csak a munkapadon fognak jönni?

K: Elvileg igen, gyakorlatilag időnként akadnak fegyelmezetlen egyének, akik nem bírják kivárni, és már a várólistán hozzászólnak.

P: Hájsaz mér baj? Hamarabb kiderül a piszokság, hamarabb javítom. Pasztilla 2010. június 26., 23:36 (CEST)

És tényleg izé, ne haragudj, hogy ekkora béna vagyok, de be tudnál szúrni egy szóközt a zárójel elé a Nevek és idegen szavak alfejezetben lévő magyarázószövegbe? Ide: „idegen(eredetű) szavakat”. Pasztilla 2010. június 26., 15:19 (CEST)

Megvan. – Hkoala 2010. június 26., 21:47 (CEST)

Re:Bohemian Rhapsody

Hali! A sablont Karmela fejlesztette, őt érdemes megkeresni technikai dolgokkal. Peligro (vita) 2010. június 26., 12:03 (CEST)

Az irodalomjegyzékben, a tétel elején sem ártana elhelyezni a kulcsot, az volna az elem, ami a jegyzetet az irodalomjegyzékkel összeköti. Ez csak nyomtatott szöveg olvasásánál hoz eredményt, de ha feltételezzük, hogy vannak, akik kinyomtatják a szöveget, és úgy olvassák, akkor nyilván lehet értelme. Szvsz a cite sablonok körüli reformkísérletek része lehetne, hogy a sablonnak ezentúl legyen egy "cím" vagy "horog" néven egy plusz mező, ami odabiggyeszti a forrás elejére a szöveget. Szvsz párhuzamosan használva a webes-linkelős és a forrás-melletti-kivastagítós módszer gyengíti egymást (főként azért, mert a kivastagítás feleslegesen vonja magára a tekinteteket, hiszen egy kattintással oda tudunk ugrani a kívánt forráshoz), egy olyan megoldás, hogy a vastagított "mutató" nyomtatva jelenjen meg csak, sokkal célszerűbb lenne. Peligro (vita) 2010. június 26., 14:27 (CEST)

A "p" hez: személy szerint nekem mindegy, hogy "p" vagy "o", de valahogy jelölni kell, mert van ott egy évszám is azért. Látom te a Gárdonyi Géza cikkben "o"-val jelölted. (Egyébként ott a "Kosztolányi 1912" mintha árvának tűnne, nincs a hivatkozáshoz forrás, lent csak Kosztolányi 1914 van.) Peligro (vita) 2010. június 26., 14:32 (CEST)

Ahhh, ez utóbbit kösz!

A többihez: Nem feltétlenül csak a kinyomtatott olvasásnál hoz eredményt (ott viszont feltétlenül), mert épp a Boh.Rhaps. szócikkben amikor az irodalomjegyzékhez vitt az ablak, nem volt egyértelmű, melyik sorhoz visz, meg kellett keresni, és akkor már mankó lehet a szemnek a kulcs újbóli szerepeltetése (egyébként is szokás, ahogy rövidítéseket feloldó listában megadod a rövidítést, nem csak a feloldást, úgy évszámkiemelős hivatkozásoknál is megadják a feloldott kulcsot). Azzal egyetértek, hogy a kivastagított kiemelés szar, de nem tudtam hirtelen jobbat (kéken világítva például szép lenne). A reformkísérletek egyébként ki vannak lőve, próbálkoztam egy ideig, de a magam szakállára nem akarok alternatív cite-sablont építeni.

Nem feltétlenül hiszem, hogy hivatkozásban is jelölni kell a p.-t vagy o.-t, sőt, általában nem jelölik (magyar könyvkiadásról beszélek), persze nyilván ez egy kicsit bennfenteskedő megoldás.

A szerkezet elméletileg bekékíti az ominózus sor hátterét (mint amikor a fő szövegből egy jegyzethez ugrasz, és az bekékül). Nálad nem? Peligro (vita) 2010. június 26., 14:41 (CEST)

Most újrapróbálgattam, de nem látok ilyet (ha működne, elégséges volna netes nézetben). Azt viszont észrevettem, hogy ötből háromszor az ablakban lévő legfelső sor, kétszer a második sor a meghivatkozott. Pasztilla 2010. június 26., 14:45 (CEST)

Mikor be lett üzemelve (2-3 hete) nekem is többször ki be kellett lépnem, meg Ctrl + F5-öt nyomogatnom, hogy frissüljön valami. Igen, úgy rangsoroltam a forrásokat, hogy a legfontosabb/leghasználtabbaktól lefelé, az első pár sokszor van idézve. Peligro (vita) 2010. június 26., 14:50 (CEST)

Értem, frissítgettem egy negyedórát, de még semmi. A sorrendet illetően: ez így elég szubjektív, pontosabban olyan objektív mércével meg nem ragadható szempont, mint mondjuk a betűrend vagy a kronológia. Pasztilla 2010. június 26., 15:11 (CEST)

Nem tudom próbáltad-e, próbálj meg kijelentkezni-visszajelentkezni párszor.

Megeszi a fene ha már ezen is vitatkozni kell Persze jó az ABC sorrend, az egész csoportosítás abból alakult ki, hogy próbáltam fontosság szerint rendszerezni a forrásokat: konkrétan a Queenről szóló könyvek, általában könyvek, weboldalak szöveges tartalommal (Allmusic, Rolling Stone, stb.), újságcikkek, csak adatokat tartalmazó weboldalak (pl. BPI). Nem akartam ezeket egybe keverni. Peligro (vita) 2010. június 26., 15:17 (CEST)

Ja, próbáltam, de nekem ez a frissítés sosem szokott olyan egyszerűen megoldódni, ahogy mindenféle kocsmafalakon másoktól olvasom.

Még szép, hogy mindenen vitatkozni kell, illetve mindent meg kell vitatni, mert csak akkor válasz a válasz a dolgokra. Pasztilla 2010. június 26., 15:21 (CEST)

Próbálj meg csak simán kilépni, és úgy megnézni, már úgy is mennie kéne. Peligro (vita) 2010. június 26., 15:24 (CEST)

Megnéztem az Uruguay–Dél-Korea-meccset, hozzá sem nyúltam a wikihez, és utána sikerült. Tetszik, folyt.köv. Pasztilla 2010. június 26., 21:55 (CEST)

Ne lődd le még a tervet, nincs veszve semmi. Vungadu ^{Lőjetek! Ide lőjetek!} 2010. június 26., 14:46 (CEST)

Akkor valaki rázzon ki a csüggedésemből alkalomadtán. Pasztilla 2010. június 26., 15:11 (CEST)

úgy látom, kirázódtál – Hkoala 2010. június 26., 23:16 (CEST)

Hja kérem, a jó tanácsot megszívlelve kiélem diktátori hajlamaimat, és leírom, mi a tuti frankó, aztán majd használom én egyedül. Pasztilla 2010. június 26., 23:41 (CEST)

Csepregi

Szia, Pasztilla! Akadt egy kis kibogoznivaló: gyanítom, hogy a Gyulai Pál (történetíró) szócikkben szereplő Csepregi Turkovics Mihály azonos lehet a két Csepregi Turkovitz Mihály közül valamelyikkel; na de melyikkel? – Hkoala 2010. június 26., 20:10 (CEST)

Bocs, nem látok a szemüvegemtől, már megvan; most már csak a tz avagy cs-t kellene tisztázni. – Hkoala 2010. június 26., 20:11 (CEST)

Nyilván szégyen-gyalázat, de én még erről a két úrról életemben nem hallottam. Cs betűvel bizonnyal nem írták a nevüket, mert tudomásom szerint a 17. században még a cs hangot is cz vagy tz betűpárral jelölték, ki-ki attól függően, hogy a c vagy a t lágyulásának érezte a cs-t. Nevezett urak tehát feltehetőleg Czepregi Turkovitz, esetleg Tzepregi Turkovitz alakban írhatták a nevüket. Mármost az utókor kíméletlenül viselkedett a cs hangértékű cz~tz-kkel és átírták, míg ellenben meghagyták a c hangértékű cz~tz-ket, merazolyan történelmi. Ebből kiindulva valaki valahol nyilván megfejtette, hogy ezek az urak [turkovic]-nak mondhatták magukat, ezért lett a kezdő cs és maradt a végső tz (Csepregi Turkovitz). Másvalakik másvalahol meg arra jöhettek rá, hogy igenis [turkovics]-nak mondták magukat, így a cs értékű tz ment a kukába (Csepregi Turkovics), mert az Új magyar életrajzi lexikon például ebben a formában hozza. Tehát nem tudom, bőszen spekulálok, de jól esett. Odafönn viszont mégvan egy rád váró kérdés. Pasztilla 2010. június 26., 21:14 (CEST)

Ja, a cs hangértékű ch és ts „természetesen” maradtak, mert nincsenek konfliktusban más hangérték-jelölésekkel, és akkor o'an historikusak. Pasztilla 2010. június 26., 21:17 (CEST)

1. Ezt igen okosan és élvezetesen elmagyaráztad, de ebből nem értettem meg, hogy itten a wikipédiában a Turkovics és Turkovitz közül vajh mellik a kévánatos
2. Hol odafönn?Mindjárt írom. – Hkoala 2010. június 26., 21:41 (CEST)

Mert nem tudom a választ Ehhez azért az illetők irodalmát ismerni kellene, mindenesetre a google.books-on mérvadó találatokban is figyelemre méltó a Csepregi Turkovics túlsúlya. Pasztilla 2010. június 26., 21:54 (CEST)

Ha ez segít: A két tz-s szócikk Szinnyei alapján született, a cs-s változat Gyulai Pál cikkében újabb forrású. – Hkoala 2010. június 26., 22:07 (CEST)

Csé, csé, csé. Pasztilla 2010. június 26., 23:03 (CEST)

Feketevágok

[5]. Csak hogy. Amúgy jó nyarat! :) Bennó^iroda 2010. július 3., 10:46 (CEST)

Bár nyaralnék. Hétvégére elutaztunk ugyan, de most egy überdolgos munkahét következik. Pasztilla 2010. július 4., 16:02 (CEST)

Ajhaj, márpediglen az időjárási viszonyok csak mérsékelten kedveznek az alkotási láznak. ;) Bennó^iroda 2010. július 4., 16:13 (CEST)

Miféle alkotás?! Munkahelyen csak izzadás folyik , abban meg igenis támogat az időjárás. Pasztilla 2010. július 4., 16:21 (CEST)

EGYÉRT-vita

Itt. Bennó^iroda 2010. július 4., 13:50 (CEST)

Névelő a bibliai könyvek elé

Lásd itt: Szerkesztővita:Bennó#(A) zsoltárok, előzményeit pedig itt: Vita:Az apostolok cselekedetei. Engem ez ledöntött a lábamrul, ráadásul, hogy nekünk nagy szerencsénk legyen, a gyakorlat abszolúte felemás. Bennó^iroda 2010. július 5., 10:59 (CEST)

Re: Gárdonyi Géza

Szívesen! Sokat tapasztalt könyvszerkesztők szerint hibátlan kiadvány nem létezik! :) Üdv  … szalax ^vita 2010. július 5., 19:50 (CEST)

fejedelmi tanács

Szia, Pasztilla! Szerinted fejedelmi tanács volt máshol is Erdélyen kívül? Azaz ha esetleg megpróbálnék egy kicsinyke cikket írni róla, kell egyértelműsíteni? – Hkoala 2010. július 5., 20:30 (CEST)

Szia! Így konkrétan nem tudok róla, de ez semmire nem hatalmaz fel senkit Tanácsadói testületféleségek minden uralkodó környezetében voltak, ha körülnéznénk a fejedelemségek háza környékén (akár Délkelet-Európában, de főleg a Német-római Birodalom tartományi fejedelemségei körül, nemtom, Prinzenratok, mondjuk), könnyen felbukkanhatnak tucatjával is ilyen fejedelmi tanácsok. Ha viszont minden fejedelmi tanács az erdélyire mutat, talán kár ezzel vesződni, nehezen tudom elképzelni, hogy az elkövetkező húsz évben akár csak egy belső hivatkozás is szülessen a hesseni fejedelmi tanácsra. Pasztilla 2010. július 5., 22:10 (CEST)

Köszönöm! Más téma, de közel ehhez: Az Erdélyi kancellárok listája 1690-ig van meg, tovább nincs anyagom. Amikor a Mikó-cikkhez az Erdély főméltóságai sablont készítetted, mintha elkezdted volna a kancellárokat is belerakni, vagy rosszul emlékszem? – Hkoala 2010. július 5., 22:16 (CEST)

Az 1690 utániakat, igen, de nagyon hiányosak a források, egészen egyszerűen semmi megbízhatót és koherenset nem találtam az 1740 utáni időkről. Ameddig jutottam, megtalálod a Sablon:Erdély főméltóságai (1690–1867) szerkesztési nézetében. Amit viszont nem értek, hogy hitem szerint írtam egy Erdélyi Udvari Kancellária című szócikket ugyanakkor, és most nem találom. Pasztilla 2010. július 5., 22:46 (CEST)

Ja, megvan, befejezetlen al(l)ap maradt, tessék használni: Szerkesztő:Pasztilla/Erdélyi Udvari Kancellária. Pasztilla 2010. július 5., 22:48 (CEST)

Miért allapon dugdosod? – Hkoala 2010. július 6., 08:35 (CEST)

Jóvanna, eszembe sem juthatott, hogy nem tudsz erről az allapomról. Mondanám, hogy mozgasd ki bátran névtérbe, de zavar, hogy a Trócsányit nem látom a források között, valahol a gépemen kell lennie egy teljesebb változatnak. 150.127.225.249 (vita) 2010. július 6., 15:52 (CEST) (Pasztilla voltam)

Azt hitted, hogy rendszeresen leltározom az allapjaidat? Nem partizánkodom bele, mert nincs itt semmi forrásom hozzá, de remélhetőleg megtalálod a bővebbet és kirakod. A kancellárokat ha kiírom a sablonból és be a listába, akkor vehetem Trócsányit forrásnak? – Hkoala 2010. július 6., 20:16 (CEST)

1740-ig igen, a későbbi kancellárokat az allapon lévő irodalomból tallóztam össze. Pasztilla 2010. július 7., 10:35 (CEST)

Rajnai Palotagrófság

Szerinted ez miér' nagy? Bennó^iroda 2010. július 9., 18:10 (CEST)

Az illető államalakulatról még nem hallottam, de ha volt ilyen, akkor azért, mert történelmi államalakulat, mint a Jaroszlavli Fejedelemség, a Badeni Nagyhercegség stb. Pasztilla 2010. július 10., 15:21 (CEST)

Áber pont ez a baj! A fenti azonos a pfalzi választófejedelemséggel, és ezen akadtam fenn. A Német-római Birodalmat alkotó fejedelemségeket önálló államalakulatként kezeljük? Bennó^iroda 2010. július 10., 16:51 (CEST)

Abszolúte! Nem pusztán közigazgatási egységekként, tartományokként kezeli ezeket az általam ismert történetírás. Viszont akkor miért nem Pfalzi Választófejedelemség alatt szerepel? (Bocs, hogy vakban lődözöm, majd egyszer meg is nézem a szócikket.) Pasztilla 2010. július 10., 17:14 (CEST)

Passz, valaki egyszer valamiért úgy döntött, hogy ez lesz az elsődleges, és a másik a redir. Lehet, hogy felül kéne vizsgálni a fejedelemségeket. Zárójel: ez az államalakulati kezelés csak a választófejedelemségekre vonatkozik, vagy az összes államalkotójára a birodalomnak? Bennó^iroda 2010. július 10., 17:20 (CEST)

Most hirtelen nem tudok neked definíciót csiholni az agyamból, de lásd a fenti két példámat, azaz ne ragadj le a német-rómaiaknál, hanem bátorságosan tágítsd látóköröd akár az orosz részfejedelemségek, az osztrák örökös tartományok, a reconquista utáni ibériai vagy a középkori francia grófságok és hercegségek stb. irányába. Ezek tudtommal mind nagybetűsek (Barcelonai Grófság, Rosztovi Fejedelemség, Normandiai Hercegség, Morva Őrgrófság stb.). Pasztilla 2010. július 10., 17:28 (CEST)

Lásd mondjuk az FNHSZ. 1.7-es pontját, ha úgy tetszik, ezek a névalakulatok bepasszinthatóak az államnevek kategóriájába (Normandia → per akkor Normandiai Hercegség; Morvaország → per akkor Morva Őrgrófság). Pasztilla 2010. július 10., 17:30 (CEST)

Re:Péchy

Bocsánat! Semmi baj nem volt vele, úgy látszik az ujjam külön életet él, és véletlenül rossz helyre kattintottam, de hogy lehettem erre képes, mikor elvileg csak a cikket lestem meg, a laptörténetet nem? Még jó, hogy figyeled! Még egyszer bocsánat! Peligro (vita) 2010. július 10., 17:11 (CEST)

Akkor jó, volt bennem egy kis félsz, amikor visszaállítottam a visszaállításodat, hogy esetleg bővítési terveid vannak és azt készíted elő a korábbi változat előtérbe tolásával. Pasztilla 2010. július 10., 17:14 (CEST)

Re: Albán irodalom

Nem, sajnos nincsenek nagy terveim, csak azért kellett hogy összevessem az Albán irodalom és Albán költők, írók listája cikkek listáit (előbbiből töröltem őket). További szép estét. – Deni ^vita 2010. július 10., 23:43 (CEST)

Passzív ellenállás

Szia! Válaszoltam a vitalapon (egyetértek veled), kimentettem a bekezdést, ha gondolod törölhető.Kmiki87 ^vita 2010. július 11., 00:00 (CEST)

cserkesz

Szia! Más forrás nincsen? Elég rossz, hogy más wikiket hagyunk benne, de nem bánom, maradjon akkor benne. Szajci ^pošta 2010. július 11., 07:16 (CEST)

Nos, ahogy gondolod, rád bízom :D Szajci ^pošta 2010. július 11., 10:33 (CEST)

Farkas utsza

Üdv! Először is köszi a javításokat! Másrészt szerintem nem pimaszság várólistás cikket kommentálni, de ha nem akarsz galibát Hkoalával, akkor észrevételeidet írhatod a vitalapomra . Üdv– Istvánka ^posta 2010. július 13., 12:27 (CEST)

Emlékezetem szerint nem azt mondtam, hogy pimaszság, csak azt, hogy nem szabályos, de szokás Amúgy Isten hozott a „Kolozsvár a miskolci wikiuralom ellen” projektbe A wikidézetben is szépen gyarapodnak a kolozsvári lapok. – Hkoala 2010. július 13., 13:15 (CEST)

Cse máj szpunéc voj??? Én már például tavaly is, mikor Miskolcon jártam, direkt és csakazértse fényképeztem le semmit, nehogy véletlenül feltöltsem a végén a Wikicommonsba. A Kolozsvár-hegemóniáért a háttérben, észrevétlenül, de annál keményebben dolgozó jómunkásember vagyok. Pasztilla 2010. július 13., 13:36 (CEST)

Nocsak, nocsak! Nagyon a bögyükben vagyunk itt valakiknek! Vigyázzatok, mindjárt megyek árulkodni Alenshának!  … szalax ^vita 2010. július 14., 18:04 (CEST)

Meséld már el, drága ember, mi nyomja úgy a lelkedet?

"#:::Én értem, Linkoman így szokta. Nem olvassa el, ami le van írva, inkább vakban megereszt pár pofátlanul cinikus megjegyzést (úsztok a boldogságban, hazafias népfront) egyenesen annak a hét embernek címezve, akik voltaképpen egyetértenek vele, csak ő erről a hírről lemaradt, mert nem olvasta el az első öt sort sem. Majd miután ezt mondjuk én szóvá teszem, akkor sem fogja tanújelét adni annak, hogy tévedett, ne adj Isten, hú, elnéztem, bocs, hanem a nagy linkomani eszményre hivatkozva meg fog sértődni és ki fogja kérni magának. Pasztilla 2010. július 13., 16:52 (CEST)"

Ha Te ezt "szóvá tevésnek" nevezed, akkor nyugodtan konzultálj a pszichológusoddal, vjh mitől tör ki benned időről-időre olyan elemi erővel a Linkoman-fóbia?

Humorérzékedről, drága Elefant, még nem volt módom meggyőződni.

De, úgy látszik, a számodra mindig idézőjelbe kell tennem az ironikus megjegyzéseket, hogy Te is értsd és ne hidd olyan mániákusan, hogy meg tudsz sérteni.

Ha egy picit lehiggadnál, ráébrednél, hogy csupán egy felemelő érzés rabja lettél: Heuréka! LINKOMAN FELÜLETES VOLT. LINKOMAN tévedett! Úgysem ismeri el...

Nos, én már túl vagyok rajtad és mindazokon, akiknek csak az a személyeskedés, amit én ironizálok, és alapértelmezésben másképp viselkednek, ha ugyanazt tőlem vagy mástól olvassák.

Sajna, Te is csak addig vagy kulturált és szeretetre méltó, amíg nem tőlem olvasol bármit, ami neked nem tetszik.

Sajnálom, hogy így esett.--Linkoman ^vita 2010. július 13., 17:40 (CEST)

Ehhh, azt nem láttam előre, hogy ide fogod tenni az önérzetedet, hejába, hejába. Pasztilla 2010. július 13., 19:58 (CEST)

Tamássy

Szia! Néztem az egyértelműsítőn a növénynemesítőt. Szerinted lehetne őt botanikus, vagy mezőgazdász vagy biológus néven kiterjeszteni? Ez a növénynemesítő valahogy nagyon szűk, nem hiszem, hogy csak ezzel foglalkozott életében. – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. július 13., 21:56 (CEST)

Abszolút egyetértek, akartam is, de végül a lustaság mellett szavaztam. A helyzet az, hogy az akadémikuslista T betűje mind a mai napig nem lett normalizálva, és Csurla az alapján alakította ki az egyértelműsítést, de igazából őt kertészmérnöknek vagy agrármérnöknek illene titulálnunk. Ha nem vagyok lusta, kertészmérnökre mozdítottam volna tovább. Pasztilla 2010. július 13., 22:09 (CEST)

Mivel egyelőre piros a link, ezért akkor mozdítom kertészmérnökre. – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. július 13., 22:14 (CEST)

Jaaa... :))) – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. július 13., 22:18 (CEST)

(Szerkesztési ütközés után)

Jaj, bocs, én közben megcsináltam... eszembe nem jutott, hogy neked osszam ki a munkát. Pasztilla 2010. július 13., 22:19 (CEST)

Jól tetted! :) Egyébként tudod, hogy úgyse bírnám magamba fojtani, ha már terhes volna az, amit csinálok vagy csináltatnak velem. :)) – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. július 13., 22:24 (CEST)

Akkor megígérem, hogy ha egyszer mégis megdolgoztatnálak, az semmilyen körülmények között ne legyen terhes, hanem csupa izgalom és kihívás. Pasztilla 2010. július 14., 18:46 (CEST)

Láthatalan ember

Nekem a problémám a következetességgel van. A Google is A-val hozza, a wikin is így szerepel, és a szócikkben több helyen is így jelenik meg. Ahogy a nóta mondja „vagy mindent, vagy semmit ..” Tambo ^vita 2010. július 16., 09:14 (CEST)

Egy megjegyzést tehetnél rá, amiben leírod a cím változását. Egyből megoldaná a problémát. Tambo ^vita 2010. július 16., 10:11 (CEST)

Lehet, hogy nekem kicsit nehéz a felfogásom. Valószínű ezzel nem vagyok egyedül. Régebben valóban ez volt a címe. Íme: Zeusz könyvek Teljesen igazad van, valóban leírtad abban a részben. El is olvastam az egész szócikket, mégis meglepett a kettősség. Én a helyedben tennék még rá egy megjegyzés sablont. Nem hinném, hogy túl nagy erőfeszítést igényelne. Mivel a cikk a Tied, úgy lesz jó, ahogy Te gondolod. Tambo ^vita 2010. július 16., 10:30 (CEST)

A szakasz felvezetésével mindent megtettél amit lehetett. (A könyvtárat zöldről kékre javítottam.) Azóta tanúként ezt már igazoltam is. Így tökéletes. Tambo ^vita 2010. július 16., 11:55 (CEST)

Re lista

Nem kell sietni. Ráér!

Menekülés az izzadságtócsákból

– Istvánka ^posta 2010. július 17., 18:24 (CEST)

Ohrida

Már kész is... De majd mondj már két szót, mert számomra ez az Ohrida valahogy eddig kimaradt... – Burumbátor ^{Speakers’ Corner} 2010. július 19., 17:07 (CEST)

Mármint miről két szót? Bolgárul így volt és van Ohrid. Erre gondolsz? Pasztilla 2010. július 19., 17:10 (CEST)

Re:botrány

De aztán azt mondtad, hogy látod. Tgr szerint IE-vel esély sincs rá, még az újjal se.

Ettől függetlenül ha tényleg 2002-es telepítésű a géped, az tényleg botrány... Peligro (vita) 2010. július 19., 17:20 (CEST)

Hát nekem azt mondtad. De lehet, hogy csak nagyon akartad látni. Peligro (vita) 2010. július 19., 19:01 (CEST)

re üdv

Köszönöm a szíves üdvözlést, levélben már előbben is jelentkeztem uraságodnál:) – Hkoala 2010. július 22., 21:24 (CEST)

Ehhh, a freemail egész nap agonizál, majd holnap megkapom talán. Pasztilla 2010. július 22., 21:29 (CEST)

Nem fontos, épp csak bejelentkeztem. – Hkoala 2010. július 22., 21:49 (CEST)

Omajjádok

Mit te gondolsz? Szerkesztővita:Bennó#Ali_kalifa. Bennó^iroda 2010. július 25., 12:13 (CEST)

Dátumok

Szia! Bocs, hogy ennyi munkát adtam a dátumok javításával. Csak megtanulom végre, hogy kell írni :) – Kriszta^vita 2010. július 25., 14:25 (CEST)

Meló

A dallamot és a szólamot szívesen megírom, a zenetudomány viszont kicsit nagy falatnak tűnik, nem biztos, hogy meg tudom írni. Ha esetleg elfeledném, még rugdoss. – Istvánka ^posta 2010. július 25., 20:35 (CEST)

re Duna

Szia! A Duna kategóriában szerepelt néhány Duna menti város, de nem az összes. A városok kategorizálásánál nem is használtuk eddig azt a kritériumot, hogy milyen folyó partján helyezkedik el. Ha esetleg ezt akarnánk, akkor persze más ilyen típusú kategorizálási szempontot is fel lehetne találni - egyszer volt is Karmelának egy vitaindítója a kocsmafalon, hogy a kategóriát lehet-e használni a témák kapcsolódásának jelzésére. Szóval ha végiggondolod, ez nem illeszkedik a jelenlegi kategorizálási rendszerünkbe, amin persze lehet változtatni, de akkor nem esetlegesen, néhány cikk esetében, hanem módszeresen kellene. Ezért azt a néhány bulgáriai várost + Wachaut kivettem a Duna kategóriájából. – Hkoala 2010. július 27., 15:11 (CEST)

Hmmm, hmmm, a városok azért némileg egyértelműbb esetnek tűnnek, mint egy kifejezetten a Duna mentéhez kötődő táj. Azaz perpillanat nem tudom konkretizálni a különbséget a továbbra is a kategóriában szereplő Dunakanyar, Duna-delta, Vaskapu-szoros és a kategóriából kikerült Wachau (a Duna ugyanolyan völgyszorosa, mint a Vaskapu) között. Pasztilla 2010. július 27., 15:56 (CEST)

Hmm, hmm, visszarakom – Hkoala 2010. július 27., 16:17 (CEST)

Hm, hm, meggyőzetve vagy konfliktuskerülve? Pasztilla 2010. július 27., 16:20 (CEST)

Saját hülyeségemet belátva. – Hkoala 2010. július 27., 16:23 (CEST)

Ejhej, helyben vagyunk, ilyenkor sír a szívem a Koala-sablon után, amely ma már az adminkukák mélyén enyészik. Pasztilla 2010. július 27., 16:29 (CEST)

Naa... – Hkoala 2010. július 27., 16:39 (CEST)

szombat, 10-e

Leszedhetnéd a vitalapod tetejéről, jól összezavartál vele, hogy milyen nap is van ma :) – Hkoala 2010. július 28., 17:44 (CEST)

:)

ja bocs, te voltál? tudod, hogy imádlak Alensha 2010. július 28., 22:29 (CEST)