Szerdahelyi Gábor (püspök)
| Szerdahelyi Gábor | |||||
| Besztercebánya püspöke | |||||
 | |||||
| Született | 1742. október 16. Nyitraszerdahely | ||||
| Elhunyt | 1813. október 5. (70 évesen) Besztercebánya | ||||
| Felekezet | római katolikus egyház | ||||
| Püspökségi ideje 1801 – 1813 | |||||
| Szerdahelyi Gábor a Catholic Hierarchy-n | |||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szerdahelyi Gábor témájú médiaállományokat. | |||||
Nyitraszerdahelyi Szerdahelyi Gábor, Zerdahelyi (Nyitraszerdahely, 1742. október 16. – Besztercebánya, 1813. október 5.) bölcseleti és teológiai doktor, besztercebányai püspök.
Élete[szerkesztés]
Szerdahelyi Imre és nagy-bossányi Bossány Anna fia. 1751-ben került a pozsonyi Szent Imre papnevelőházba, 1758-60-ban pedig a nagyszombati kollégiumban tanulta a bölcseletet, 1761-64-ben Rómában a teológiát és ugyanott 1765-ben pappá szentelték. 1766-ben Pesten volt segédlelkész, 1767-ben vadkerti plébános és alesperes; 1768-ban az esztergomi érseki helynökséghez titkárnak, majd irodaigazgatónak, 1771. február 11-én esztergomi kanonoknak neveztetett ki. 1772-ben nyerte el a poroszlói apátságot és megbízták a Szent Istvánról nevezett papnevelő kormányzásával.
1774-ben a káptalani javak igazgatását ruházták rá; ugyanez évben lett a Hétszemélyes Tábla tagja és curzolai címzetes püspök. 1780-ban váci nagypréposttá, püspöki helyettessé nevezték ki és 1781-ben titopolisi püspökké szentelték fel. Végül 1800. augusztus 16-án a király besztercebányai püspökké nevezte ki.
Közel 60 000 forintnyi költséggel felépíttette a garamszentkereszti templomot; egy másik templomot Koszorin építtetett; Nyitraszerdahelyen már váci nagyprépost korában emeltetett templomot. Ő vetette meg alapját a szentkereszti püspöki könyvtárnak.
Művei[szerkesztés]
- Oratio ad Suam Majestatem Caesareo-Regiam in comitiva amplae Deputationis... dicta Viennae Die 5-ta Sept. A. 1795... Pestini, 1795
- Summa pastoralis officii ex institutione parochi, olim praeconis verbi Dei P. Pauli Segneri S. J. extracta, ac ad usus cleri dioecesis Neosoliensis recusa et textibus scripturae sententiis p. p. ecclesiasticisque constitutionibus adaucta et illustrata, Vacii, 1801
- Statuta ecclesiastica Dioec. Neosol. Neosolii, 1802
- Ceremoniae Missae solemnis. Uo. 1805
- Sermo... occasione adapesti neo-erecti seminarii cleri junioris, habitus Neosolii VIII. Dec. A. 1807. Uo.
- Sermo occasione consecr. Ecclesiae S. Crucis Neosol. Schemnicii, 1811
Katona szerint országgyűlési beszédeit (1790-91. és 1795), úgyszintén De Tolerantia Christiana és De bonis ecclesiasticis c. műveit névtelenül adta ki. Levelezéseit, melyek a besztercebányai könyvtárban vannak, Ipolyi Arnold szándékozott kiadni.
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914. On-line elérés
További információk[szerkesztés]
- Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014.
- Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8
- Zelliger Alajos: Egyházi írók csarnoka. Esztergom főegyházmegyei papság irodalmi munkássága. Nagyszombat, Szerző, IV, 1893
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
| Előde: Berchtholdt Ferenc |
|
Utóda: Makay Antal |
