Szentgotthárdi járás
| Szentgotthárdi járás | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Vármegye | Vas vármegye |
| Járási székhely | Szentgotthárd |
| Települések száma | 16 |
| városok | 1 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 14 273 fő (2022. okt. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 60 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 255,04 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Térkép | |
 | |
| A Szentgotthárdi járás elhelyezkedése Magyarországon | |
A Szentgotthárdi járás Vas vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Szentgotthárd. Területe 255,04 km², népessége 15 180 fő, népsűrűsége pedig 60 fő/km² volt 2013 elején. 2013. július 15-én egy város (Szentgotthárd) és 15 község tartozott hozzá.
A Szentgotthárdi járás a járások 1983-as megszüntetése előtt is létezett, 1969-ig.
Fekvése[szerkesztés]
Legfontosabb folyója a Rába, ennek mentén fekszik a Szombathely-Grác vasútvonal.
Települései[szerkesztés]
| Település | Rang (2013. július 15.) |
Közös hivatal | Kistérség (2013. január 1.) |
Népesség (2013. január 1.) |
Terület (km²) |
|---|---|---|---|---|---|
| Szentgotthárd | járásszékhely város | Szentgotthárd | Szentgotthárdi | 8 787 |
67,73
|
| Alsószölnök | község | Alsószölnök | Szentgotthárdi | 373 |
10,02
|
| Apátistvánfalva | község | Szentgotthárd | Szentgotthárdi | 370 |
12,86
|
| Csörötnek | község | Csörötnek | Szentgotthárdi | 902 |
20,53
|
| Felsőszölnök | község | Alsószölnök | Szentgotthárdi | 584 |
23,56
|
| Gasztony | község | Rátót | Szentgotthárdi | 445 |
14,27
|
| Kétvölgy | község | Alsószölnök | Szentgotthárdi | 97 |
6,28
|
| Kondorfa | község | Csörötnek | Őriszentpéteri | 514 |
21,61
|
| Magyarlak | község | Csörötnek | Szentgotthárdi | 790 |
7,62
|
| Nemesmedves | község | Rátót | Szentgotthárdi | 27 |
4,74
|
| Orfalu | község | Alsószölnök | Szentgotthárdi | 65 |
6,94
|
| Rábagyarmat | község | Rátót | Szentgotthárdi | 806 |
16,79
|
| Rátót | község | Rátót | Szentgotthárdi | 306 |
7,27
|
| Rönök | község | Rátót | Szentgotthárdi | 417 |
17,22
|
| Szakonyfalu | község | Alsószölnök | Szentgotthárdi | 360 |
11,19
|
| Vasszentmihály | község | Rátót | Szentgotthárdi | 337 |
6,41
|
Története[szerkesztés]
A trianoni békeszerződés előtt keletről a Körmendi járás, délkeletről Zala vármegye, délről a Muraszombati járás, nyugatról Stájerország és északról a Németújvári járás határolta. Trianon után nyugaton és északon Burgenland, délen pedig Jugoszlávia lett a szomszédja.
A trianoni békeszerződés Ausztria, Szlovénia és Magyarország között osztotta fel a járást. Mivel ugyanekkor a Muraszombati járás három község (Gödörháza, Magyarszombatfa és Velemér) kivételével a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz került, ezért Magyarországon a két járást összevonták Szentgotthárd–muraszombati járás néven. A Szentgotthárdi járás Ausztriához csatolt részéből az új Gyanafalvi járás alakult.
1941-ben, amikor a Délvidék egy részét Magyarország visszafoglalta, a korábbi Muraszombati járás kissé megváltozott határok között újraalakult. Ekkor a Szentgotthárdi járás is visszakapta eredeti nevét, és megőrizte azt az országhatároknak a háborút követő visszaállítása után is.
A Szentgotthárdi járás 1969. július 1-jén szűnt meg, amikor teljes területét a Körmendi járáshoz csatolták.
Történeti adatai[szerkesztés]
Területe 1910 körül mintegy 694 km², népessége 55 ezer fő volt.
Közvetlenül megszűnése előtt, 1969-ben területe mintegy 389 km², népessége 22 ezer fő volt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. november 12.)
Források[szerkesztés]
- A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.)
- Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2013., KSH