Szent Anna-székesegyház (Debrecen)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent Anna-székesegyház
VallásKeresztény
FelekezetRómai katolikus
EgyházmegyeDebrecen-Nyíregyházi egyházmegye
Püspök(ök)Palánki Ferenc
Építési adatok
Építése1721-1746
Rekonstrukciók évei1834
StílusBarokk (copf)
TervezőjeGiovanni Battista Carlone
Átépítésekor
Povolny Ferenc
ÉpíttetőjeGróf Csáky Imre
Felszentelés1746
Alapadatok
Magassága55 m
Elérhetőség
TelepülésDebrecen
Koordinátáké. sz. 47° 31′ 37″, k. h. 21° 37′ 48″
Hely4024 Debrecen, Szent Anna utca 15
Elhelyezkedése
Szent Anna-székesegyház (Debrecen belvárosa)
Szent Anna-székesegyház
Szent Anna-székesegyház
Pozíció Debrecen belvárosa térképén
é. sz. 47° 31′ 37″, k. h. 21° 37′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 37″, k. h. 21° 37′ 48″
Térkép
A Szent Anna-székesegyház weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Anna-székesegyház témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A debreceni Szent Anna-székesegyház a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye széktemploma, plébániatemplom. A katedrális 1993-ig csak plébániatemplomként működött, abban az évben ugyanis II. János Pál pápa székesegyházi rangra emelte a Debrecen-Nyíregyházi egyházmegye megalapításával. A barokk stílusú templom 1746-ra készült el, 1834-re copf stílusban épült át. Társszékesegyháza a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya társszékesegyház.

Története[szerkesztés]

Az 1693-ban kiadott Lipót-diploma alapján az 1715. évi országgyűlés a CVIII. törvénycikkel Debrecent szabad királyi városi rangra emelte, de ennek törvényesítését a katolikusok visszaengedéséhez, számukra templomhely „kimutatásához” kötötte a törvényhozás. A Szent Anna-templom és rendház építése a rekatolizációt elvállaló piarista (más forrás szerint ferences[1]) szerzetesek részére a nagyváradi püspök, egyben bihari főispán, gróf Csáky Imre költségén 1721-ben kezdődött. Csáky reprezentatív templommal kívánta példázni a „kálvinista Róma” előtt a katolikusok erejét. A tervek készítésével, az építés vezetésével a milánói születésű Giovanni Battista Carlonét bízta meg. A templomot Szűz Mária édesanyja, Szent Anna tiszteletére szentelték fel 1746-ban. Carlone nyugodt homlokzatú, torony nélküli barokk temploma 1811-ben megrongálódott a tűzvészben, s ezért 1834-ben felkérték az Egerből Debrecenbe költözött építőmestert, Povolny Ferencet, hogy a templomot újítsa meg és tornyokat építsen hozzá. A Szent Anna-templom Povolny tervei alapján nyerte el végleges homlokzati kiképzését, kapta meg sisakos, copf stílusú tornyait. Homlokzatán megmaradtak a Carlone család tagjai faragta, szenteket ábrázoló mészkőszobrok, melyek az oromfal csúcsán és erkélysor gyámján állottak.

Leírása[szerkesztés]

Külseje[szerkesztés]

Belseje[szerkesztés]

A puha mészkőből készült szobrokat, melyek erősen megkoptak, az 1928-ban végzett helyreállítási munkák során távolították el a homlokzatról, amikor azon két mellékbejáratot nyitottak, s teljes hosszában kiszélesítették lépcsős teraszát. Ekkor készültek a díszes kapuk és az utcai kovácsoltvas kerítések is. Homlokzatán ma három szobor látható. A kapuk melletti falfülkében jobbra Szent Imre herceg, balra Szent István dúsan redőzött ruhában,lendületes tartással. A középső fülkeszobor a Szűzanyát ábrázolja a gyermek Jézussal. A szobrok készítője ismeretlen, valószínűleg barokk mester. A főbejárat felett az alapító Csáky Imre címere látható.

Galéria[szerkesztés]


Irodalom[szerkesztés]

Kovács Gergelyné: Debrecen, Panoráma Kiadó, Budapest, 1981, ISBN 963-243-207-X

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szent Anna-székesegyház Debrecen. [2012. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 28.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]