Szent Alberik
| Szent Alberik | |
 | |
| Születése | |
| 11. század Burgundia | |
| Halála | |
| 1109. január 26. Cîteaux-i ciszterci apátság | |
| Tisztelete | |
| Ünnepnapja | január 26. |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Alberik témájú médiaállományokat. | |
Szent Alberik OCist (?, ? - ?, 1109. január 26.) francia ciszterci szerzetes és apát, a ciszterci rend egyik alapítója.
Élete[szerkesztés]
Gyermekkoráról nem áll rendelkezésre adat. Alberik remeteként élt Franciaországban, Collan közelében az erdőben, akit - öt más remetével együtt - Molesme-i Szent Róbert meghívott, hogy egy új monostort hozzanak létre Szent Benedek regulája alapján. Róbert ezeket a remetéket 1075-ben a Molesme-i erdőkbe vezette, ahol egy vallási közösséget alapított, a Molesme-i apátságot. Róbert annak első apátjaként, míg Alberik priorként szolgált. Amint a közösség híre növekedett, ajándékokat kapott és a jólét vonzotta új szerzetesek mind lazábban tartották be a regulát. A Molesme-i közösség megosztott lett és szembekerült Róberttel és Alberikkel. Róbert kétszer hagyta el a monostort, hogy remeteként éljen és a pápa utasítására kétszer tért vissza a közösségébe. Róbert egyik távolléte alatt a testvérek bebörtönözték Alberiket.
Társával, Harding Szent Istvánnal 1093-ban elhagyta a monostort és remeteként éltek. Langres püspökének utasítására visszatért azonban a monostorba, és kísérletet tett a monostor reformjára - sikertelenül.
A szigorúbb csoport 1098-ban végül elhagyta Molesme-et és március 21-n megalapították a Citeaux-i monostort. Kezdetben Róbert Citeaux apátjaként, míg Alberik priorként szolgált. Később a Molesme-i szerzetesek megkérték Róbertet, hogy térjen vissza hozzájuk, és megesküdtek, hogy a bencés regulát betartják. 1100-ban Róbert elhagyta Citeaux-t és Alberik lett az új apát.
Alberik szerette volna elérni a rend törvényes megalapítását. II. Paszkál pápa 1100 körül Desiderium quod kezdetű bullájával engedélyezte ezt. 1102. november 19-n eérte, hogy a pápa engedélyezze a Molesme-től való függetlenséget és hogy a kolostor pápai védelem alatt álljon. Alberik úgy döntött, hogy a monostor épületét egy kilométerrel északabbra helyezi és megkezdte az első apátsági templom építését, melyet kevesebb mint hat évvel később felszenteltek.
A legenda szerint miközben imádkozott megjelent előtte Szűz Mária és a fehér csuklyás öltözet viselésére utasította a rend tagjait, ami a ciszterciek jellegzetes viselete. Az ábrázolásokon Alberik jellegzetes attribútuma is ez lett.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Alberic of Citeaux című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Alberich von Cîteaux című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
Magyar katolikus lexikon. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat.
