Szenahtenré Jahmesz
| Szenahtenré Jahmesz | ||||||||||||
| Uralkodása | i. e. 1550 körül | |||||||||||
| Prenomen |
Szenahtenré | |||||||||||
| Nomen |
Jahmesz A Hold gyermeke | |||||||||||
| Apja | VII. Antef (?) | |||||||||||
| Főfelesége | Tetiseri | |||||||||||
| Gyermekei | ♂ Szekenenré Ta-aa ♀ Ahhotep ♂ Kamosze (?) ♀ Inhapi ♀ Szitdzsehuti | |||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szenahtenré Jahmesz témájú médiaállományokat. | ||||||||||||
Szenahtenré Jahmesz az ókori egyiptomi XVII. dinasztia fáraója, a XVIII. dinasztia ősapja. A XVII. dinasztia utolsó előtti fáraójának, Szekenenrének az apja; a XVIII. dinasztia első fáraójának, I. Jahmesznek a nagyapja.[1] Utódai uralma alatt folyt a hükszoszok kiűzése Egyiptomból.
Valószínűleg rokonságban állt a XVII. dinasztia korábbi királyaival; VII. Antef fia vagy testvére, és II. Szobekemszaf testvére lehetett.[2] Közvetett bizonyítékok azonosítják őt a XVIII. dinasztia ősanyja, Tetiseri királyné férjeként. A dinasztia első fáraója, I. Jahmesz egy abüdoszi feliratán Tetiserit Jahmesz anyja anyjának, apja anyjának és nagy királyi hitvesnek nevezi; a királyok közt két nemzedékkel visszaszámolva eljutunk Szenahtenréhez, akinek nevét megtalálni az istenített kora újbirodalmi uralkodók nevei közt.[3] Kim Ryholt dán egyiptológus megjegyzi, hogy „mivel Szenahtenrét megemlítik a Nyugat urai közt Szekenenrével és Kamoszéval együtt, valószínűleg Jahmesz családjának tagja lehetett, és azonos Tetiseri egyébként azonosítatlan férjével.”[4]
Tetiseritől legalább két gyermeke született, utódja, Szekenenré és annak főfelesége, Ahhotep. Ahhotepen kívül Szekenenré két másik felesége, Ahmesz-Inhapi és Szitdzsehuti is viseli a „Király leánya” címet (Szitdzsehuti a „Király testvére” címet is), így feltehetőleg ők is Szenahtenré gyermekei voltak.[5] Lehetséges, hogy Szenahtenré és Tetiseri fiatalabbik fia volt Kamosze fáraó, aki Szekenenrét követte a trónon, bár őt más elméletek Szekenenré idősebbik fiának tartják.[6]
Korábbi elméletek[szerkesztés]
Sokáig nem kerültek elő korabeli források, melyek említik, csak jóval későbbről, az Újbirodalom idejéből volt ismert, például a karnaki királylistán (III. Thotmesz idejéből) és két thébai sírban.[7][8] Emiatt feltételezték, hogy uralkodása rövid lehetett, legfeljebb egy évig tartott. Az információhiány miatt több más, azóta megdőlt elmélet is született róla, többek közt az, hogy valójában azonos Szekenenrével.[9] Emellett teljes neve sem volt tisztázott; 2012 előtti forrásokban személyneveként (nomen) többnyire a Ta-aa szerepel, ami fia nomene is volt; ez az Abbott-papirusz alapján volt így, ahol két uralkodót említenek ezzel a névvel. Claude Vandersleyen már 1983-ban elvetette ezt a nézetet, de így is elterjedt maradt.[10] Ryholt megjegyezte, hogy Szenahtenré nomene inkább Sziamon lehetett, mint Ta-aa, mert ez egyike annak a két névnek, amit egy pecséten találtak egy Dirá Abu el-Naga-i sírban; a másikon Szekenenré neve állt. Feltételezték, hogy a Sziamon („Ámon fia”) itt inkább címként szerepel, mint névként, ebben az esetben elfoglalná a nomen helyét, mert a Ré fia címet követi. Leszámítva, hogy Kamosze időnként az Apóphisz elleni háború idején politikai okokból felcserélte nevét a „hatalmas uralkodó” jelzővel, a Ré fia jelzőt a második átmeneti kor idején mindig a nomen követte. Mivel a Sziamon ebben az időben és az Újbirodalom idején gyakori név volt, feltételezték, hogy névvel és nem jelzővel állunk szemben. Mivel a két pecsétet együtt találták és egyazon kéz munkájának tűnik, ugyanakkor készülhettek és kerülhettek a tisztségviselőhöz, akinek a sírjából előkerültek. Így Ryholt arra a következtetésre jutott, hogy Sziamon azonos lehet Szekenenrével, és mivel nem azonosítható utódjával, Kamoszéval, ezért valószínű, hogy Szenahtenrével azonos.[11]
2012 januárjában, illetve februárjában két XVII. dinasztia korabeli leletet találtak francia egyiptológusok Karnakban elásva. A templomi magtár ajtaján és egy mészkő ajtókeret töredékén szereplő feliratok Szenahtenré teljes nevét tartalmazzák, és ezek az egyetlen ismert, őt említő feliratok, melyek nem az uralkodása után készültek. Márciusban a CFEETK (Centre Franco-Égyptien d'Étude des Temples de Karnak) közzétette a feliratokat, melyek alapján a fáraó neve Jahmesz volt, ahogy unokájáé is.[12] A feliratok alapján ezeket a tárgyakat magának Szenahtenrének a parancsára készítették; a magtár ajtaját turai mészkőből, Ámon-Ré templomához – Tura a mai Kairó környéke, ez azt jelenti, hogy a fáraó az akkoriban a hükszoszok uralta területről hozatott mészkőt. Az ajtót később újrahasznosították, és egy későbbi épület alapjaiban találták meg a karnaki Ptah-templom mellett; feliratán a fáraó teljes titulatúrája szerepel (ḥr mrỉỉ m3ˁ.t nswt-bỉtỉ snḫt-n-rˁ z3 rˁ ỉˁḥ-ms).[13]
Titulatúrája[szerkesztés]
- A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
| Hórusz-név |
|
mrỉỉ-m3ˁ.t Merimaat „Maat kedveltje”[14] |
|||||||||||||||||
| Felső‑ és Alsó‑Egyiptom királya |
|
s-nḫt-n-rˁ Szenahtenré „Állandóvá vált, mint Ré”[15] |
|||||||||||||||||
| Ré fia |
|
ỉˁḥ-ms Jahmesz „Iah gyermeke” |
Források[szerkesztés]
- ↑ Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3, p.126
- ↑ Dodson–Hilton, op.cit., p.117
- ↑ Dodson–Hilton, op.cit., p.122-123
- ↑ Ryholt: pp.278-79
- ↑ Dodson–Hilton, op.cit., p.126
- ↑ Dodson–Hilton, op.cit., p.124
- ↑ Kim Ryholt: The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period. Copenhagen: Museum Tusculanum Press: Carsten Niebuhr Institute Publications, 1997. ISBN 87-7289-421-0 p.278
- ↑ Donald Redford: Pharaonic King-Lists, Annals, and Day-Books: A Contribution to the Study of the Egyptian Sense of History. SSEA Publication. Mississauga, Ontario: Benben Publications, 1986. 43, 48 [12]
- ↑ szerk.: Shaw, Ian: Az ókori Egyiptom története. Debrecen: Gold Book Kiadó. Fordította: Kmilcsik Ágnes (2004). ISBN 963-425-022-X, p.226
- ↑ Claude Vandersleyen: Un Seul Roi Taa sous la 17e Dynastie. In: Göttinger Miszellen Bd. 63, Göttingen 1983, ISSN 0344-385X, S. 67-70.
- ↑ Ryholt, op. cit., pp.279-80
- ↑ Sébastien Biston-Moulin, "Le roi Sénakht-en-Rê Ahmès de la XVIIe dynastie", ENIM 5, pp.61-71, 22 mars/march 2012
- ↑ S. Biston-Moulin, "Le roi Sénakht-en-Rê Ahmès de la XVIIe dynastie", ENIM (Egypte Nilotiques et Mediterraneenn) 5, p.62 - 22 mars/march 2012 [online: [1]
- ↑ Sébastien Biston-Moulin: Le roi Sénakht-en-Rê Ahmès de la XVIIe dynastie, ENiM 5, 2012, p. 61-71, online
- ↑ Peter Clayton, Chronicle of the Pharaohs. Thames and Hudson Ltd., 2006. p.94
| Előző uralkodó: II. Szobekemszaf |
|
Következő uralkodó: Szekenenré Ta-aa |
