Szaróni-szigetek
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Szaróni-szigetek (Σαρωνικά Νησιά) | |
 | |
| A Szaróni-öböl és környéke | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Görögország |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Szaróni-öböl |
| Nagyobb szigetek | Szalamisz, Ejina, Pórosz, Ídra, Szpécesz |
| Terület | 310 km² |
| Időzóna | |
| Elhelyezkedése | |
 Szaróni-szigetek
Pozíció Görögország térképén
| |
 é. sz. 37° 48′, k. h. 23° 30′Koordináták: é. sz. 37° 48′, k. h. 23° 30′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szaróni-szigetek témájú médiaállományokat. | |
A Szaróni-szigetek a görög szigetvilágban helyezkedik el Athénhoz legközelebb a Szaróni-öbölben. Az öblöt Argoszi Szarónról, a mitológiai királyról nevezték el.
Fekvése[szerkesztés]
A legkisebb, Szalamisz tulajdonképpen már a görög főváros része. Ejina (Aigina), a pisztácia szigete szintén elég közel van, sok athéninak van itt hétvégi háza. Kedvelt turistacélpont, Agkísztri, Methana és akárcsak Pórosz. Ídra a művészek és a gazdagok szigete, ahonnan a motoros járművek ki vannak tiltva. A csoport legdélebbi tagja Szpécesz, itt a legjobb a tengerpart.
Története[szerkesztés]
A szigetek meghatározó szerepet játszottak az 1821-ben kirobbant görög szabadságharcban, amelyben Görögország kivívta függetlenségét az Oszmán Birodalomtól.
A szigetcsoporton az ejinai Aphaia templomon kívül nincs jelentősebb ókori rom.
|
Ez a szigetekkel kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
.svg){kind=small}
|
Ez a Görögországról szóló vagy Görögországgal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |