Szabó Miklós (történész, 1932–2016)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szabó Miklós
Született1932. november 13.
Sáromberke
Elhunyt2016. július 10. (83 évesen)
Marosvásárhely
Állampolgárságaromán
Nemzetiségemagyar
HázastársaVeress Matild
Szabó Marcella
GyermekeiIfj. Szabó Miklós<be>Szabó Ervin
Foglalkozásatörténész
főiskolai oktató
levéltáros
IskoláiBolyai Tudományegyetem (–1957)
SablonWikidataSegítség

Szabó Miklós (Sáromberke, 1932. november 13.Marosvásárhely, 2016. július 10.[forrás?]) erdélyi magyar történész, főiskolai oktató, levéltáros.

Életútja[szerkesztés]

A marosvásárhelyi 2. számú Fiúlíceumban (a volt Református Kollégiumban) érettségizett (1953). A Bolyai Tudományegyetem Történelem–Filológia Karán szerzett tanári oklevelet (1957), a BBTE-n doktorált (1994). Pályáját a Marosvásárhelyi Állami Levéltár levéltárosaként kezdte (1957–62), s a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola előadótanáraként folytatta (1962–75). Ezután nyugdíjazásáig (2003) a Román Társadalomtudományi Akadémia marosvásárhelyi kutatóintézeténél volt kutató, illetve főkutató. Tanulmányai magyar, román és francia nyelven jelentek meg.

Munkássága[szerkesztés]

Első dolgozata román nyelven, a Revista Arhivelor című folyóiratban jelent meg (1960), első magyar nyelvű írását a Korunk közölte (1972). Külső munkatársa még több lapnak, folyóiratnak (Agrártörténeti Szemle, Keresztény Magvető, Könyvtár, Levéltári Szemle, Művelődés, Népújság, Valóság, Vörös Zászló, Acta Musei Porolissensis, Apulum, Cerce­tări de Ştiinţe Sociale Tîrgu Mureş, Marisia, Revue Roumaine d’Histoire, Vatra stb.). Írásai jelentek meg különféle gyűjteményes kötetekben, pl.: Művelődéstörténeti tanulmányok (I–II. Bukarest, 1979; 1980); Emlékkönyv Jakó Zsigmond nyolcvanadik születésnapjára (Kolozsvár, 1996); Emlékkönyv Imreh István nyolcvanadik születésnapjára (Kolozsvár, 1999).

Kutatásai főként a közép-erdélyi régió (Marosszék, a Mezőség és Marosvásárhely) újkori történetére irányulnak. Vizsgálódásai érintik a tájegység gazdaságának sajátos vonásait (Adalékok a marosszéki paraszti gazdálkodás XVIII–XIX. századi történetéhez 1750–1820. Marosvásárhely, 1992). Számos tanulmányt szentelt Erdély változó társadalmának (Ember és táj az Erdélyi Mezőségen a XVIII–XIX. században. Valóság, 1995/9), néhány dolgozata pedig társadalmi mozgalmaknak állít emléket (a marosszéki szabad székelyek 1809-es mozgalma, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc helyi vonatkozásai). A hazai társadalmi megújhodás európai összefüggéseit is kutatja (Kétszáz éves az erdélyi jakobinus szervezkedési kísérlet. Levéltári Szemle, 1997/2). Több falumonográfia (Búzásbesenyő, Csíkjenőfalva, Sáromberke) társszerzője, itteni megállapításai majdan a helytörténeten túlmutató általános következtetések megfogalmazásához vezethetnek. Vizsgálódásainak java része az erdélyi értelmiség formálódására: erdélyi diákok európai egyetemjárásának feltérképezésére, iskolatörténeti témákra irányul.

Kötetei[szerkesztés]

  • Erdélyiek egyetemjárása a korai újkorban 1521–1700 (társszerző Tonk Sándor, Szeged, 1992)
  • Sáromberke 1319–1994 (társszerzők Berekméri István, Nagy Géza, Tonk Sándor, Kolozsvár, 1994)
  • Buzásbesenyő (társszerző Pál-Antal Sándor, Marosvásárhely, 1995)
  • Egy forró nyár Udvarhely­széken. Udvarhelyszéki szabad székelyek és kisnemesek 1809. évi engedetlenségi mozgalma (társszerző Pál-Antal Sándor, Székelyudvarhely 1995. Múzeumi Füzetek)
  • A Maros megyei magyarság történetéből (társszerző, társszerkesztő. Marosvásárhely, 1997)
  • Erdélyi peregrinusok. Erdélyi diákok európai egyetemeken 1701–1849 (társszerző Szögi László, Marosvásárhely, 1998)
  • Marosvásárhely történetéből (társszerző, társszerkesztő Pál-Antal Sándor, Marosvásárhely, 1999)
  • Mesél a múlt. Csíkjenőfalva 800 éves története (társszerző Jakab Sámuel, Marosvásárhely, 2001)
  • Óvodában, nagyszobában. A Stefánia kisdedóvó múltja és jelene 1856–2001 (társszerző Nagy Zita, Marosvásárhely, 2001)
  • Művelődés és gazdálkodás az újkori Erdélyben. Erdélyi értelmiség, városfejlődés és paraszti gazdálkodás a XVI–XIX. században (Marosvásárhely, 2003)
  • Erdélyiek magyarországi egyetemeken 1848 előtt (Marosvásárhely, 2005)
  • Mélyre nyúló gyökerek. Mezőmadaras 800 éves története; Kriterion, Kolozsvár, 2008

Társasági és szakmai egyesületi tagság[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]