Somogyi Győző

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Somogyi Győző
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
SzületettSomogyi Győző
1942. július 28. (81 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar magyar
Foglalkozásagrafikus, festő
Iskolái
KitüntetéseiMunkácsy Mihály-díj (1988)
Pro Natura díj (1992)
Kiváló művész (1997)
Prima díj (2003)
Kossuth-díj (2012)
A Nemzet Művésze (2014)
A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyi Győző témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Somogyi Győző (Budapest, 1942. július 28. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar grafikus és festő kiváló művész. A magyar történelmi viseleteket, a népi építészetet kutatja és rajzolja. A Magyar Művészeti Akadémia tagja (1997).

Életpályája[szerkesztés]

Somogyi Viktor és Borzák Róza házasságából született. 1956–1960 között a Képzőművészeti Gimnáziumban tanult. 1960–1964 között a Kossuth Nyomdában segédmunkásként, majd szakmunkásként dolgozott, itt tanulta meg a sokszorosító grafikai eljárásokat. A papi hivatást választotta, 1962–1968 között a budapesti Római Katolikus Hittudományi Akadémia hallgatója volt. 1967-ben szentelték pappá. 1968-ban doktorált egyháztörténetből. 1968–1975 között munkáspapként tevékenykedett. 1971–1975 között a Tömő utcai kápolnában segédlelkészi beosztásban szolgált, a lelkészi szolgálat mellett fizikai munkát is kellett vállalnia, hogy fenntartsa magát.

1972-ben Markó György nyomdász a szitanyomás művészetét mutatta meg neki. Az 1970-es években kijutott Párizsba, Rómába, Romániába, legnagyobb hatást gyakorolt művészetére az 1980-as görög útja. 1973 óta rendez grafikai kiállításokat, és ettől az évtől kezdve a Művészeti Alap és a Magyar Képzőművészeti Szövetség tagja. 1975-ben kilépett az egyházi rendből és szabadfoglalkozású képzőművész lett. 1980 óta elsősorban fest. 1985 óta Salföldön gazdálkodó. 1997 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2004 óta elnökségi tagja. A Káli-medence Környezetvédő Társaság tagja.

Művészetének témáit a természetből, a mindennapi életből, a bibliából és a hadtörténelmi eseményekből meríti. Hagyományos ikonszerű történelmi-népies stílus jellemzi, de a 20. század stílus irányai, köztük a konstruktivista művészet, is hatást gyakoroltak rá, főleg tájképfestményeire. Legnagyobb alkotása 100 magyar hadtörténelmi személyiség arcképének megfestése (1986–1996), amely eredendően A magyar hősök arcképcsarnoka címen jelent meg kiállításokon és könyvalakban.[1] „A Magyar hősök arcképcsarnoka Attila hun királytól Maléter Pál ezredesig bezárólag azon hősöknek kíván emléket állítani, akik viharos történelmünk során a hazát védelmezték. A művész különös gonddal festette le az ábrázoltak öltözékét: az egyenruhák, fegyverek, címerek, rendjelek korhűek, aprólékos kidolgozásuk komoly előtanulmányokra vall.”[2]

Kiállításai (válogatás)[szerkesztés]

Egyéni[szerkesztés]

Csoportos[szerkesztés]

  • 2006 • A nagy visszatérők,[3] Nagykőrösi Arany János Művelődési Központ, Nagykőrös
  • 2008 • A Nap utcai fiúk - Szomjas György 12 játékfilmjének képeire 12 művész válaszol, Forrás Galéria, Budapest

Festményeiből[szerkesztés]

Könyvei[szerkesztés]

  • Páncélos lovagok (Bodor Ferenccel, 1983)
  • Barczy Zoltánnal: A szabadságharc hadserege (1986)
  • Magyar huszárok (1987)
  • Királyért és hazáért (Barczy Zoltánnal, 1990)
  • Káli medence (1992)
  • Tihany (társszerző, 1995)
  • Az erdélyi fejedelemség hadserege (B. Szabó Jánossal, 1996)
  • Magyar hősök arcképcsarnoka (1996)
  • Magyar-bizánci háborúk (B. Szabó Jánossal, 1998)
  • Nagy huszárkönyv (Ságvári Györggyel, 1999)
  • Elfelejtett háború (2000)
  • Honvédhuszárok 1920-1945 (Ságvári Györggyel és Szabó Péterrel, 2001)
  • Kis huszárkönyv (2001)
  • Magyar királyok arcképcsarnoka (2006)
  • Krizsán András–Somogyi Győző: A Balaton-felvidék tájba simuló népi építészete; Cser, Bp., 2010
  • A szabadságharc katonái (2011)
  • Magyar hadizászlók (2011)
  • Mária Terézia magyar katonái (2011)
  • Salföldi falukrónika; szerk. Somogyi Győző, Somogyi Márk; smArt Design Studio, Salföld, 2016
  • Az Árpád-ház szentjei. Somogyi Győző festményei; életrajzi szöveg Puskely Mária; Magyar Napló–Írott Szó Alapítvány, Bp., 2020

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • A Balaton festői, köztük Somogyi Győző
  • Krunák Emese: Somogyi Győző; Képzőművészeti, Bp., 1987 (Mai magyar művészet)
  • Somogyi Győző; szöveggond. Parcsami Gábor, Kovács Ildikó; Kráter Műhely Egyesület, Bp., 1993 (Belső tárlat)
  • Somogyi Győző; szerk. Somogyi Márk; Ernst Múzeum, Bp., 2003
  • Megélt aranykor. Salföldi beszélgetések Somogyi Győző festőművésszel; riporter Kapiller Ferenc, ill. a szerző; Magyar. Nyugat, Vasszilvágy, 2005
  • Somogyi Győző; SmArt Design Studio, Salföld, 2013
  • A szépség szolgálatában. Beszélgetések Somogyi Győzővel festészetről, grafikáról, esztétikáról; riporter Takács Gábor; Fokusz Egyesület–Magyar Napló, Bp., 2016
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Somogyi_Győző&oldid=25792066”