Siklóernyő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!
Hármas keringő a Hármashatár-hegyen

A siklóernyő merev tartást biztosító elemektől megfosztott hordozófelületű, hajtómű nélküli repülő szerkezet.

A siklóernyőzés hivatalosan nem tartozik az extrém sportok közé, mégis sokan akként tekintenek rá. "Extrém" voltát nem veszélyessége, sokkal inkább a repülés hétköznapitól eltérő közege adja. A siklóernyő viszonylag lassú repülő szerkezet, de csodálatos szabad repülési élményt biztosít, mivel nem kabinban ülve repülünk. Mivel ez kiszolgáltatottá teszi a pilótát, a siklóernyősnek tisztában kell lennie az időjárás jelzéseivel, veszélyeivel.

A siklóernyő tulajdonképpen egy speciális, mesterséges kevlárszálasanyagú fonalakból szőtt szárny. Felső felületén a levegő áramlása gyorsabb, mint alul, így alul nyomó-, felül pedig szívóhatás (felhajtóerő) keletkezik.

A siklóernyős kupolát cellákkal osztják több részre, melyek között szabad a levegő áramlása, azonban kifelé lassabban távozik a levegő. Az ernyőn egyes gyártók kiömlő nyílásokat is kialakítanak, de mindezek és az ehhez hasonló apróbb változtatások nagy különbségeket nem eredményeznek az egyes típusok között.

A siklóernyőt a szárnyprofil alakjának módosításával lehet irányítani a zsinórzat segítségével. Ezt nevezik trim rendszernek. A trim sebesség az ernyő alapsebessége a levegőhöz képest olyankor, amikor egyetlen zsinórt sem húzunk meg. Az ernyők sebessége a gyorsító használatával növelhető, amely az ernyő állásszögét változtatja meg (ugyanazt a funkciót tölti be, mint a repülőgépek magassági kormánya). Ugyanígy fékek használatával lassíthatunk az ernyőn, ami leszálláskor hasznos. Az ernyő a fékek használatával irányítható balra vagy jobbra.

Kialakulása[szerkesztés]

A siklóernyő az ejtőernyőből kifejlesztett repülő- és sporteszköz, amely a madarakhoz hasonlóan a szél energiáját és a felfelé szálló légáramlatok felhajtó erejét használja fel a földről való felemelkedéshez és a repüléshez. Újabb változatainál, a motoros siklóernyőnél már kis teljesítményű belsőégésű motor is van, amely egy légcsavart hajt meg.

A siklóernyő elődje a paplanernyő, amely az ejtőernyő egy fajtája (légcellás ejtőernyő). Az ejtőernyőzéshez használt paplanernyők azonban nem siklásra vannak optimalizálva. Siklószámuk (egységnyi süllyedéshez mekkora vízszintesen megtett táv tartozik) kicsi, kormányzásuk nehézkes. A siklóernyőzés mégis a hegymászók találmánya, akik a csúcsot elérve igyekeztek könnyebb utat választani a lejutáshoz. A siklóernyők fejlődése elvált az ejtőernyőkétől. Karcsúbb, több cellából álló, kedvezőbb szárnyprofilú ernyők – immár repülésre alkalmas légijárművek – születtek. A fejlődés a mai napig tart, a fő irány a kezelhetőség, a biztonság és a teljesítmény növelése.

Siklóernyő fajták[szerkesztés]

A siklóernyő részei[szerkesztés]

Siklóernyős trike felszállás előtt
  • Felsővitorla
  • Alsóvitorla
  • Beömlőnyílás
  • Stabilizátor lap
  • Zsinórzat (6-7 méter hosszú, selyemszál védőszövettel körülszőtt kevlár vagy dynema vagy ún. versenyzsinór, melynek anyaga általában burkolatlan kevlár)
  • Hevederek
  • Fékzsinórok (a kilépő élekhez vannak rögzítve)
  • Fékfogantyú (a két fékzsinór aljára kötött fogantyú)
  • Beülő (hevederekkel rögzítik a pilótát)
  • Mentőernyő – kötelező a beülőben elhelyezni a mentőernyőt is. A siklóernyőhöz használt mentőernyő nem alkalmas szabadesésből történő nyitásra, ugyanis a siklóernyő fékezi a zuhanást.
    • Tárzsák – a siklóernyőt tárzsákba csomagolják a beülővel együtt, így viszonylag könnyen szállítható hátizsákot kapunk. Ennek össztömege manapság a 10–20 kg-ig terjedő skálán mozog.
      • Gyorszsák: az ernyőt gyorsan bele tudjuk ebbe csomagolni, és így a cellák sem sérülnek, viszont sok helyet foglal és nehezen szállítható.

A siklóernyők osztályozása[szerkesztés]

A siklóernyőket több szervezet is osztályozza méretük, gyorsaságuk, reakcióidejük és biztonságuk alapján. Ezek mind egymással összefüggő adatok. A legjelentősebb osztályozás jelenleg a DHV vagy LTF. A legbiztonságosabb ernyőkről elmondható, hogy lassabban repülnek, mint a versenyernyők, melyeknek kisebb a felülete és ezért gyorsabbak, azonban nagyobb tudás kell a biztonságos használatukhoz. Az ernyők fejlesztésénél a fő irány a gyorsaság növelése a biztonság növelése mellett, így az ernyők egyre nagyobb sebességűek, és egyre kevesebb zsinór fut rajtuk. Jelenleg az ernyősök trim sebessége nem túl magas. Ha nem húznak féket, és engedik az ernyőt, akkor kb. 36–40 km/h sebességet érnek el, átlagos, nem versenyernyővel. Jellemzően minél kisebb az ernyő felülete és minél szélesebb, annál gyorsabb lesz. A gyártók folyamatosan próbálják megtalálni a legjobb, azaz leggyorsabb és legbiztonságosabb ernyőtípust. Vannak egészen szélsőséges kísérleti ernyők is.[1] Felmerült már az is, hogy a kite ernyőkhöz hasonlóan a belépőélt merevítsék levegővel például, de ezek mind a sport viszonylag szabad jellegét érintő változások lennének.

A tandem siklóernyők viszonylag nagyok, és ezáltal lassúak, biztonságosak.

A siklóernyőzés fő fajtái[szerkesztés]

Siklóernyős pilóták lejtőzőrepülése Csolnok mellett a Mókus hegy gerincén
  1. Távrepülés
  2. Akrobatikus siklóernyőzés (akro)

A távrepülés célja értelemszerűen a légterek és államhatárok figyelembe vételével megtett leghosszabb táv. A távok megtételét manapság GPS-tracklog igazolja, korábban ehhez még tanúkra és fényképezőgépre volt szükség. A világversenyeken a pilóták nagyjából egyszerre indulnak el a cél felé. Mivel az időjárás nagyban befolyásolja a sikert, némi szerencse is szükségeltetik a megfelelő kondíciókhoz. A világrekord 502 km, ezt a dél-afrikai Nevil Hulett repülte 2008. december 14-én.[2] Magyarországon az egyik legsikeresebb távrepülő Simonics Péter (a magyar siklóernyő válogatott szövetségi kapitánya), aki Forgó Szilárddal Brazíliában repült világrekordot párban. A távrepülésben többféle feladat megrepülése lehetséges. Ezek a következőek: szabadtáv, háromszög és hurok. Ezek a feladatok nehézségüktől függően különféle szorzókkal bírnak, melyeket az FAI (Fédération Aéronautique Internationale – The World Air Sports Federation) szervezetének kell bejelenteni.

Az akro siklóernyőzés lényege akrobatikus manőverek bemutatása a levegőben (innen a név). Ezeket a versenyeket rendszerint tavak fölött rendezik meg a biztonság kedvéért. A pilóták megadott és saját maguk által kifejlesztett manővereket mutatnak be. Az akrózás lényege tulajdonképpen az ernyő tudatos kezelése, vészhelyzetek előidézése és megoldása, mindez látványos formában. Ebben sikeresek a magyar pilóták, Kézi Gábor és Takáts Pál (Justacro Team) a világranglista előkelő helyén állnak. A két pilóta karrierjéről dokumentumfilm készült Adrenaline and Turbulence címmel.

Takáts Pál indult a 2009-es Red Bull X Alps elnevezésű versenyen, amely egy távrepülő megmérettetés. A kétévente megrendezett X-Alps résztvevői Salzburgból indulnak, a cél Monte Carlo, a 800 kilométeres utat ernyővel és gyalog teszik meg. Takáts először vett részt, a 8. helyet szerezte meg a 30 világklasszis induló között.

Ezeken kívül szoktak még siklóernyős célra szálló versenyeket is rendezni.[3]

Repülés[szerkesztés]

Siklóernyős pilóták lejtőzőrepülése a Hármashatárhegy felett

A startolás mindig széllel szemben történik, hogy a kupola feltöltődjön, és lassan tudjunk startolni (ahogy a repülők is), így alapvetően elmondható, hogy a siklóernyős repüléshez nem ideális a szélcsend, ahogy az erős szél sem, ami felránthatja a pilótát. Ezért a legjobban repülhető tartomány a kb. 2–5 m/s szélsebesség (7–18 km/h) startolható (a startnál és a repülés során kezelhető szélsebesség különböző). Az ernyők átlagos trimmsebessége 36–40 km/h. Efelett már csak gyorsabb ernyőkkel lehet közlekedni a széllel szemben. Hátszélbe fordulva természetesen a talajhoz viszonyított végsebesség növekszik erős szélben, így távrepüléshez ez lenne az ideális.

Miután a pilóta elstartolt egy hegyről és sikerült felemelkednie a talajról, egy speciális ülésben (beülő) foglal helyet, amelyet a siklóernyőhöz biztosítással ellátott karabinerekkel rögzítenek. A felemelkedés csörlős vontatással is lehetséges sík terepen. A levegőben való fennmaradás nem olyan egyszerű, mivel az ernyők átlagban 8-11-es siklószámmal süllyednek a levegőben, ami jóval lassabb ugyan az ejtőernyős süllyedésnél, azonban korántsem elég egy több száz km-es távrepüléshez. Így a pilóták a meleg légáramlatok, a termikek megkeresésével tudnak jelentős emelkedést produkálni a termikek erősségétől függően, valamint a hegy szeles oldala mellett keletkező lejtőszéllel emelkedhetnek a szükséges magasságba.

A siklószám azt adja meg, hogy a siklóernyő – mozdulatlan közegben – egységnyi magasságból milyen távolra képes siklani. Ha azt mondjuk, hagy valamely ernyő siklószáma 8,5, az azt jelenti, hogy 1 m magasból 8,5 m távolságra tud elsiklani.

Siklóernyővel több ezer méterre is fel lehet emelkedni. A biztonságos repüléshez nagyon magasban oxigénpalack szükséges, de ez Magyarországon nem jellemző. További veszély a magasban a hideg. A pilóták ezért overallban és kesztyűben repülnek ilyenkor. A legnagyobb veszély a zivatar, ami egy nagyobb gépre is veszélyes. A zivatarfelhő beszívja a pilótát és ernyőjét, és olyan magasba repíti, ahol hideg és oxigénhiányos a környezet, valamint egyéb veszélyek vannak. Emiatt tanácsos elkerülni ezeket a zivatarcellákat.

Vizsgakategóriák[szerkesztés]

A, B, tandem és különféle oktatói jogosítások. Továbbá a repült órák és kilométerek alapján a pilóták megszerezhetnek magasabb címeket is. A csőrléshez is szükséges engedély.

A siklóernyő légijárműnek minősül, ezért ugyanúgy érvényesek rá a repülési és légtérhasználati szabályok, mint a többi repülő szerkezetre. Így a könnyű repülőkre érvényes szabályok vonatkoznak a pilótákra, amelyek közül első a látva repülés. Tehát a pilótának láthatónak kell lennie (emiatt nem szabad felhőben repülnie), és neki is látnia kell a vele egy légtérben közlekedőket (motoros kisrepülő, motoros sárkány, sárkányrepülő, vitorlázórepülő).

A siklórepülők képzésével az 1995. évi XCVII. törvény a légi közlekedésről, Lt. 52. § -a alapján az NKH-LH által feljogosított szervezetek foglalkoznak. A kiadott jogosításokról központi nyilvántartás nem létezik. Az oktatók jogállását rendelet nem szabályozza, ezért az oktatói tevékenységet a feljogosított szervezettel polgári jogviszonyban lehet gyakorolni. A terület rendezetlensége miatt a képzések minősége nagy szórást mutat, a hatósági ellenőrzés hiánya és az oktató szervezetek eltérő jogi és szerep felfogása miatt nem ritka a felelőtlen és a növendékeket veszélyeztető oktatói magatartás. Siklóernyős képzésben részt venni csak egyértelmű és írásban rögzített feltételek és felelősségvállalás mellett érdemes.

A siklórepülés folytatásának feltételei:

  • pilótajogosítás – 1995. évi XCVII. Lt. 52. §
  • orvosi alkalmasság – 14/2002. (II. 26.) KöViM-EüM együttes rendelet
  • légijármű-nyilvántartás – 1995. évi XCVII. Lt. 17. §
  • műszaki alkalmasság – 63/2001. (XII. 23.) KÖHIM rendelet
  • felelősségbiztosítás – 39/2001. (III. 5.) Korm. rendelet
  • repülésbiztonsági szervezet – 123/2005. (XII. 29.) GKM rendelet

A siklórepülést folytató személyek számára a sárkányrepülő és siklóernyős tevékenységhez szükséges feltételeket több szervezet igyekszik biztosítani, a fenti feltételeket önmagában a Siklórepülő Szövetség – SIRESZ biztosítja; önálló képzési és tandemrepültetési engedéllyel rendelkezik a Fly Away SE; illetve részben a HFFA – Szabad Repülők Szövetsége az MRSZ – Magyar Repülő Szövetség üzemben tartási tevékenységére építve, továbbá a területet a tevékenységével érinti az MKSSZ – Magyar Könnyűrepülő Sport Szövetség és MKSZ – Magyar Könnyűrepülő Szövetség.

Alapvető szabályok:

  • a légtérszabályok betartása, amiről itt található részletes összefoglalás
  • a VFR-szabályok betartása, ami a "légi KRESZ"
  • a kitérési szabályok: a jobbkéz-szabály, a lejtőszabály és a termikszabály.

A lejtőszabály lényege a hegy melletti lejtőn való közlekedéskor való hurok megtétele, mellyel az ütközés kizárható.

A termikszabály lényege, hogy a termikbe belépő siklóernyősnek fel kell vennie a már a termikben repülők körzési irányát, őket követve azonos irányba „tekerni” velük, így csökkentve az ütközés lehetőségét.

Magyarországi siklóernyős starthelyek[szerkesztés]

  • AGL (Above Ground Level): Földfelszín felett
  • TIZ (Traffic Information Zone): a repülőtér közvetlen közelében lévő légtér
  • TMA (Terminal Manoeuvring Area): ellenőrzött légtér kijelölt területe
  • TRA (Temporary Reserved Area): Átmenetileg lezárt terület
Helyszín Start magasság Légtérhatár
Aggtelek 90 AGL 300m
Alsóhegy, Tornanádaska 300 AGL 300m
Apc 220 nincs
Atkár – csörlőpálya nincs
Baj 100 AGL 450m
Balaton 30 nincs
Bekecs 50
Bélapátfalva, Bélkő 400 AGL 450m
Beloiannisz 0 nincs
Berceli-hegy, Szanda 250 nincs
Bérhegy, Várpalota 290 TRA
Buda hegy, Márkháza 200 AGL 450m
Csákvár 80 AGL 450m
Csákvár – csörlőpálya TMA 2300m
Csatárhegy, Veszprém 100 TRA
Csobánc, Díszel 200 nincs
Csóka hegy, Mór 240 AGL 450m
Csúcs-hegy, Budapest 100 TMA 750m
Dömörkapu, Pécs 200 nincs
Dunakeszi Észak 0 TMA 600m
Eged, Eger 240 TRA
Epöl 25 nincs
Farkashegy 120 TMA 1050m
Galyatető 400 nincs
Gödöllői reptér – csörlőpálya TMA 600m
Hajdúszoboszló – csörlőpálya nincs
Hármashatárhegy, Füles, Sziklás 90 TMA 750m
Hármashatárhegy, Költők padja 170 TMA 750m
Hármashatárhegy, Mária hegy 140 TMA 750m
Hármashatárhegy, Óbuda 308 TMA 750m
Hármashatárhegy, Újlaki hegy 140 TMA 750m
Havas hegy, Gyöngyöspata 320 nincs
Hosszú hegy, Pilisszántó 240 TMA 1050m
Jakab-hegy, Kővágószőlős 200 nincs
Jobbágyi – csörlőpálya nincs
Kalocsa – csörlőpálya TRA
Kaposújlaki reptér, Kaposvár – csörlőpálya nincs
Kartal – csörlőpálya TMA 900m
Kékestető 650 TRA
Kesztölc 80 TMA 1050m
Kétágú hegy, Kesztölc 200 TMA 1050m
Kevély, Pilisborosjenő 150 TMA 1050m
Kő hegy, Pomáz 150 TMA 1050m
Kunmadaras – csörlőpálya TRA
Magas hegy, Sátoraljaújhely 270 AGL 300m
Máriahalom 80 TMA 1050m
Márkó, Veszprém 140 TRA
Mátraverebély 90 AGL 450m
Meszes hegy, Perbál 150 TMA 1050m
Mikófalva 60 nincs
Mókus hegy, Csolnok 100 TMA 1350m
Nagy Gete, Gete, Csolnok 100 TMA 1350m
Nagy-Hársas hegy, Jobbágyi 200 nincs
Nagykanizsa – csörlőpálya TRA
Nagykoncsúr, Szurdokpüspöki 470 nincs
Nagyréde – csörlőpálya nincs
Nagyvillám, Visegrád 180 TMA 1050m
Naszály, Vác 170 nincs
Nyikom, Pásztó 240 nincs
Odvas hegy, Budaörs 100 TMA 1050m
Pilis 300 TMA 1050m
Pogány, Pécs – csörlőpálya nincs
Recsk 110 TRA
Sajókáplona 120 nincs
Sándorfalva – csörlőpálya nincs
Sárhegy, Gyöngyös 220 nincs
Somló, Somlóvásárhely 90 MTMA 600m
Somlyó, Fót 100 TMA 600m
Strázsa hegy, Esztergom 60 TMA 1350m
Szársomlyó, Nagyharsány 320 nincs
Szeged Repülőtér – csörlőpálya TIZ
Szekszárd I. 140 nincs
Szekszárd II. 120 nincs
Szentgyörgy hegy, Raposka 200 nincs
Tardos 90 AGL 450m
Tenkes hegy, Siklós 200 nincs
Tokaj 380 nincs
Vácduka 85 TMA 1050m
Vértesszőlős 200 AGL 450m
Veszprém TRA
Visegrádi vár 150 TMA 1050m
Vöröskővár 30 TMA 750m
Zsíros-hegy 150 TMA 1050m

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Paragliding
A Wikimédia Commons tartalmaz Siklóernyő témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Siklóernyő&oldid=25847192”