Sarlósfecske
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Apus apus (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Költési és telelési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Sarlósfecske témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Sarlósfecske témájú médiaállományokat és Sarlósfecske témájú kategóriát. |
A sarlósfecske (Apus apus) a madarak osztályának sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjébe és a sarlósfecskefélék (Apodidae) családjába tartozó faj. Semmilyen rokonságban nem áll a valódi fecskefélékkel, ahová például a füsti fecske is tartozik.
Tudományos neve – Apus – lábatlant jelent, ez kicsi, fejletlen lábára utal, mellyel járni szinte képtelen, legfeljebb kapaszkodásra alkalmas.
Előfordulása[szerkesztés]
Európában és Ázsia nagy részén honos, telelni Afrika középső és déli részére vonul. Európa nagy részén elterjedt, gyakori fészkelő madár, jellemzően kultúrakövető, vagyis ma már elsősorban az emberi településeken fészkel. A sarlósfecske számára a magas épületek tulajdonképpen mesterséges sziklafalak. A Kárpát-medencében állománysűrűsége alacsonyabb, mint a környező országokban, fészkelései közepes, vagy nagyobb városokban, szórványosak.
Alfajai[szerkesztés]
- Apus apus apus
- Apus apus pekinensis
Megjelenése[szerkesztés]
Hossza 16–17 centiméter, szárnyfesztávolsága 42–48 centiméter, testtömege pedig 30–50 gramm. Tollazata barnásfekete, torka fehér. Hegyes, hosszú sarló alakú szárnyai vannak. A fiatalok kontúrtollainak keskeny fehér szegése van.
Megjelenése a fecskefajokra emlékeztet, de testalkata a hasonló életmódból eredeztethető konvergens evolúció eredménye, valójában a kolibrikkel áll rokonságban. A nemzetségnek Európában több faja él, hazánkban csak a (közönséges) sarlósfecske fordul elő rendszeresen.
Életmódja[szerkesztés]
Élete nagy részét a levegőben tölti, táplálékát kizárólag repülő rovarok, főként kabócafélék, legyek, szúnyogok teszik ki. A fészkelési időszakon kívül folyamatosan repül, soha nem száll le. Röptében alszik és a párzás is a levegőben történik. A leggyorsabban repülő madarak közé tartozik, naponta nagy távolságokat jár be. Természetes ellensége gyakorlatilag nincs. Élete nagyban függ az időjárástól. A melegebb légáramlatok bőséget, a hideg nedves idő szükséget hoznak. Rossz idő esetén az időjárási frontokat elkerülve fészkelőhelyétől nagy távolságra, akár több száz km-re elrepül, ilyenkor a fészekben lévő fiókák testhőmérséklete csökken, életfunkcióik lelassulnak, így meglepően sokáig, akár egy-két hétig képesek életben maradni élelem nélkül. Ezt „éhségalvásnak” hívják, ami a hibernáció egy formája. Testtömegéhez viszonyítva rendkívül sokáig él. Nem ritkán megérheti a 20 évet. Rendkívül hű a fészkelőhelyéhez és a párjához.
Szaporodása[szerkesztés]
Fészkét a levegőben repülő növényi anyagokból, tollakból, a nyála felhasználásával készíti. Fészekalja 2-3 tojásból áll, melyen 18-23 napig kotlik. A szülők a torokzacskójukban összegyűjtött rovarokkal etetik fiókáikat, amelyek nem csipognak, hanem a szülők nyaktollait csipkedve követelik a táplálékukat. Ritkán etetnek, de akkor nagy mennyiségű táplálékot hoznak a fiókák számára.
Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]
Magyarországon a nagyobb városokban, magas épületeken fészkel. Nagyobb állományai Budapesten, Pécsett, Esztergomban a bazilikánál, Sopronban és Szegeden találhatóak. Fészkelőhelyei többnyire a régi építésű városrészekben a házak homlokzatának rései, a tetőhéjazat és a falsík találkozásánál található rések, lakótelepeken a panelek hődilatációs rései.
Telepeit hosszú időn keresztül lakja, lassú állománynövekedésével újabb helyeket népesít be. Néhány helyről ismertek odúköltései idős erdőállományokban, elsősorban bükkösökben. A faodvak mellett helyenként sziklarepedésekben, löszfalak üregeiben költ. Mielőtt kultúrakövető fajjá vált volna, ezek lehettek természetes fészkelő helyei.
Érdekesség[szerkesztés]
A sarlósfecskéről egy utcát neveztek el Budapest XVII. kerületében, a Madárdombon.
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. január 17.)
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
További információk[szerkesztés]
- Az MME Monitoring Központjának adatlapja
- Képek az interneten a sarlósfecskéről
- CommonSwift.org (English, Deutsch, Pусский, Français, Italiano, etc)
- A sarlósfecske költésbiológiája[halott link]
