Saplunara
| Saplunara | |
 | |
| Saplunara és környékének látképe a levegőből | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Dubrovnik-Neretva |
| Község | Mljet |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 20224 |
| Körzethívószám | (+385) 20 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 83 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 14 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 42° 41′ 49″, k. h. 17° 44′ 29″Koordináták: é. sz. 42° 41′ 49″, k. h. 17° 44′ 29″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Saplunara témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Saplunara falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Mljethez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Dubrovnik városától légvonalban 29 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 16, közúton 18 km-re keletre, Mljet szigetének délkeleti végén, az azonos nevű öbölben található.
Története[szerkesztés]
A település neve a latin „sabulum” szóból ered, mely homokot jelent. A hagyomány szerint első elnevezője maga Pál apostol volt, aki 59-ben a közelben elszenvedett hajótörése után itt vetődött partra. Szent Lukács evangéliuma szerint az apostol három hónapot töltött Mljet szigetén hirdetve az evangéliumot. A Žare mező felett ókeresztény bazilika romjai állnak, melyet a nép Szent Pál templomnak nevez. Az apostol alakja állt Mljet község hivatalos pecsétjén is 1850 és 1921 között. Saplunara a második világháborút követően keletkezett Korita kikötőjeként. A turizmus fejlődésével állandó lakossága fokozatosan növekedett. Természeti ritkaságai miatt területét 1965-ben védetté nyilvánították. 2011-ben 67 lakosa volt. Lakói főként turizmussal foglalkoznak.
Népesség[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 5 | 8 | 22 | 32 | 35 | 67 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Ókori hajóroncs a Vratnički-foknál
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- Mljet község turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- A dubrovniki püspökség honlapja – Župa sv. Antuna opata Maranovići (horvátul)
- Registar kulturnih dobara DNŽ Dubrovnik, 2017. (horvátul)
További információk[szerkesztés]
- Mljet község hivatalos oldala[halott link] (horvátul)
- Utazasvideo.com:Mljet-sziget (magyarul)
