Rákospalota-Újpest vasútállomás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rákospalota-Újpest vasútállomás
Cím
OrszágMagyarország
Hely1151 Budapest, XV. kerület,[1] Szilágyi utca 9.
Állomáskategória
  • II. személyszállítási kategória
  • II. teherszállítási kategória
ÁllomáskódPA
UIC állomáskód5510140
IBNR állomáskód5501120
Megnyitás1846. július 15.
Felhasználási területvasútállomás
ÜzemeltetőMÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Része ennekMagyarország vasúti közlekedése
Szomszédos állomások
Időzónaközép-európai idő
Vasútvonalak
Szolgáltatások
Vonatok
  • expresszvonat
  • S70
  • G70
  • S71
  • G71
    • Elhelyezkedése
    Rákospalota-Újpest vasútállomás (Budapest)
    Rákospalota-Újpest vasútállomás
    Rákospalota-Újpest vasútállomás
    Pozíció Budapest térképén
    é. sz. 47° 33′ 57″, k. h. 19° 06′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 57″, k. h. 19° 06′ 43″
    Térkép
    A Wikimédia Commons tartalmaz Rákospalota-Újpest vasútállomás témájú médiaállományokat.
    Sablon • Wikidata • Segítség

    Rákospalota-Újpest vasútállomás egy budapesti vasútállomás, melyet a MÁV üzemeltet.

    Története[szerkesztés]

    A vasútállomás az 1846. július 15-én megnyílt első magyar vasútvonal (Budapest–Szob-vasútvonal) első Budapesten kívüli állomása volt. Az akkori állomásépület a maihoz képest Vác irányában feljebb épült fel Palota néven. A vasútállomás átadásától kezdődően az új közlekedési lehetőség jelentős hatást gyakorolt Rákospalota község életére. Évekig jelentős kirándulóhellyé vált a község, a Park (ma: Szilágyi) utcában több vendéglő is működött, az ún. Nyaralótelep pedig a Pestről kiköltöző polgárság beépítései nyomán alakult villanegyeddé (a mai Sződliget utca és környéke). Az ide érkező napi négy vonat elevenebb ütemű életet jelentett Rákospalotán.[2]

    Az állomás épülete

    A ma ismert állomásépület 1881-re készült el.[3] 1894-ben nevét az egyre terjeszkedő Újpestre való tekintettel Palota-Újpestre változtatták.[4] 1896-ban az újpesti Árpád út és a rákospalotai Fő út között egy egyvágányos villamos-felüljárót építettek, hogy az Újpest és Palota közötti villamosforgalom akadálymentesen haladhasson át a vasútvonal fölött (az aluljáró fémszerkezetű volt, de faburkolatú, ezért sokan fahídként emlékeznek rá).[5] A villamos-felüljáró – mely közel száz évig „zárta” a vasútállomást annak Nyugati pályaudvar felé eső végén – mellett egy sorompós vasúti átjáró működött a közúti és gyalogosforgalom számára. Az állomás neve még 1905-ben is Palota-Újpest, majd csak 1907-ben olvasható először a ma is használatos Rákospalota-Újpest elnevezés.[6]

    1911. szeptember 3-án nyílt meg a Vác–Budapest–Gödöllő villamosított helyiérdekű vasút, melynek egyik végpontja (a nevében szereplő Budapesttel ellentétben) Rákospalotán volt. A vonal magánvasút lévén nem csatlakozhatott a MÁV sínjeihez, ezért a mai Kovácsi Kálmán térnél egy vasúti felüljárón hidalták át a váci vonalat. A felüljáró a második világháború végéig állt, akkor felrobbantották és nem építették újra. A vasútállomás tehát 1911-től a MÁV és a Vác–Budapest–Veresegyház–Gödöllő (VBG) Helyi Érdekű Villamos Vasút nevű vasúttársaságok szerelvényeit is fogadta[7] (ennek egy része ma a Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal, másik része az 1970-ben megszüntetett Veresegyház–Gödöllő-vasútvonal). 1944-ben nem csak a helyiérdekű vasút felüljáróját, de a villamosét is felrobbantották a németek, míg a szovjet csapatok a villamosított vasútvonal oszlopait és vezetékeit döntötték ki, így a veresegyházi vonal villamosítása a világháború végén megszűnt. A váci és veresegyházi vonalak (újra)villamosítására az 1970-es évekig várni kellett. A világháborút követően újjáépített villamos-felüljárót 1971-ben bontották le, mert az újravillamosításhoz szükséges űrszelvényt nem tudták biztosítani a vasút számára.[8] A Szob–Párkány vasútvonal – és ezzel Rákospalota-Újpest vasútállomás – újravillamosítását 1971. december 22-én adták át.[9] A régi kiváltására 1974. november 6-án[10] adták át az Árpád úti felüljárót, amely azóta az Árpád út és a Hubay Jenő tér között köti össze Újpestet Rákospalotával. Ekkor a vasútállomás déli végén (a Fő út – akkor: Dózsa György út) vonalában húzódó közúti átjárót lezárták és a mai napig csak gyalogos forgalom zajlik ott. 2019-ben a 3. a 4. és az 5. vágányon végzett felépítménycserét követően a 3. és a 4. átmenő fővágány visszakapta a 80 km/h engedélyezett sebességet és lebontották a Szilágyi utca felőli oldalon álló romos raktárépületet.[11] A bejárati és a kijárati váltókörzetben maradt a 60 km/h lassújel.

    Vasútvonalak[szerkesztés]

    Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik:

    Kapcsolódó állomások[szerkesztés]

    A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb:

    Megközelítés budapesti tömegközlekedéssel[szerkesztés]

    Forgalom[szerkesztés]

    Járat Útvonal Gyakoriság
     S70  Budapest-Nyugati – Rákosrendező – Istvántelek – Rákospalota-Újpest – Dunakeszi alsó – Dunakeszi – Dunakeszi-Gyártelep – Alsógöd – Göd – Felsőgöd – Sződ-Sződliget – Vác-Alsóváros – Vác (– Verőce – Kismaros – Nagymaros-Visegrád – Nagymaros – Zebegény – Szob alsó – Szob) Félóránként, hétvégén éjszaka óránként
     G70  Budapest-Nyugati – Rákosrendező – Rákospalota-Újpest – Dunakeszi – Dunakeszi-Gyártelep – Felsőgöd – Vác-Alsóváros – Vác – Verőce – Kismaros – Nagymaros-Visegrád – Nagymaros – Zebegény – Szob alsó – Szob Munkanapokon csúcsidőben óránként, szombaton reggel 3 Budapest felé és hétvégén napi 2 pár
     S71  Budapest-Nyugati – Rákosrendező – Istvántelek – Rákospalota-Újpest – Rákospalota-Kertváros – Alagimajor – Fót – Fótújfalu – Fótfürdő – Csomád – Ivacs – Veresegyház – Erdőkertes – Vicziántelep – Őrbottyán – Rudnaykert – Váchartyán – Csörög – Máriaudvar – Vác-Alsóváros – Vác Óránként
     G71  Budapest-Nyugati – Rákospalota-Újpest – Fót – Fótújfalu – Ivacs – Veresegyház – Erdőkertes – Vicziántelep – Őrbottyán – Rudnaykert – Váchartyán – Vácrátót – Csörög – Máriaudvar – Vác-Alsóváros – Vác Csúcsidőben óránként[12]
    Jégmadár expresszvonat Szob – Szob alsó – Zebegény – Nagymaros – Nagymaros-Visegrád – Kismaros – Verőce – Vác – Vác-Alsóváros – Felsőgöd – Dunakeszi-Gyártelep – Rákospalota-Újpest – Kőbánya felső – Budapest-Kelenföld – Velence – Székesfehérvár – Balatonaliga – Szabadisóstó – Szabadifürdő – Siófok – Balatonszéplak felső – Balatonszéplak alsó – Zamárdi felső – Zamárdi – Szántód – Balatonföldvár – Balatonszemes – Balatonlelle – Balatonboglár – Fonyódliget – Fonyód Nyáron napi 1 pár

    További információk[szerkesztés]

    Jegyzetek[szerkesztés]

    1. ↑ MÁV-Start vasútállomás-adatbázisa. (Hozzáférés: 2017. július 30.)
    2. ↑ Nádas József: Történelmi arckép. Budapest: N. J. Pro Homine. 1999. 173. o.  
    3. ↑ Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): A Rákospalota-Újpest vasútállomás és környékének története. XV. kerületi blog (2012. augusztus 31.)
    4. ↑ Első említés: (cím nélkül) . Vasuti és Közlekedési Közlöny, XXV. évf. 148. sz. (1894. december 12.) 1133. o.
    5. ↑ Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Negyven éves az Árpád úti felüljáró. XV. kerületi blog (2014. november 6.)
    6. ↑ (cím nélkül) . Vasuti és Közlekedési Közlöny, XXXVIII. évf. 90. sz. (1907. augusztus 7.) 690. o.
    7. ↑ Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Rákospalota másik HÉV-vonala: a Veresegyház-váci villamosvasút. XV. kerületi blog (2016. március 17.)
    8. ↑ Rossmann Frigyes: Árpád úti felüljáró (brosúra az építkezésről). Budapest: Fővárosi Mélyépítési tervező Vállalat. 1974. 2. o.  
    9. ↑ Kapalyag Imre: Átadták a budapest-szobi villamosított vasútvonalat. Népszabadság, XXIX. évf. 302. sz. (1971. december 23.) 1. o.
    10. ↑ (cím nélkül) . Esti Hírlap, XVIII. évf. (1974. november 6.)
    11. ↑ Felújítják a Rákospalota-Újpest vasútállomás vágányait - ittlakunk.hu 2019.06.23.
    12. ↑ Reggel Budapest felé, délután Vác felé
    A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rákospalota-Újpest_vasútállomás&oldid=26581827”