Rydberg-formula

Johannes Rydberg

A Rydberg-formula (Rydberg–Ritz-formula) az atomfizika egyik összefüggése, melyből megállapítható a hidrogén színképe, az összes hullámhossz, amelyen a hidrogén képes elektromágneses hullámot kibocsátani és elnyelni. Később a Rydberg–Ritz-féle kombinációs elvvel sikerült kiterjeszteni, hogy minden elemre működjön.

A spektrum egy hullámhosszhalmaz, melyek kibocsátására egy kémiai elem atomja képes, miközben az elektron a diszkrét energiájú „elektronhéjak” egyikéről a másikra ugrik. Ez a felfedezés segítette a kvantummechanika megalkotását.

A formulát Johannes Rydberg svéd fizikus alkotta meg, és 1888. november 5-én tette közzé.

A Rydberg-formula hidrogénre

${\frac {1}{\lambda _{\mathrm {vac} }}}=R_{\mathrm {H} }\left({\frac {1}{n_{1}^{2}}}-{\frac {1}{n_{2}^{2}}}\right)$

Ahol

$\lambda _{\mathrm {vac} }$ a részecske által vákuumban kibocsátott sugárzás hullámhossza.

$R_{\mathrm {H} }$ a hidrogén Rydberg-állandója.

n₁ és n₂ olyan egészek, melyre n₁ < n₂.

Ha n₁=1 és n₂ 2-től végtelenig változik, akkor az úgynevezett Lyman-sorozatot kapjuk, mely a 91 nm értékhez közelít, hasonlóan:

n1	n2	Név	Ide konvergál (nm)	Tartomány
1	2-től végtelenig	Lyman-sorozat	91	ultraibolya
2	3-tól végtelenig	Balmer-sorozat	365	látható
3	4-től végtelenig	Paschen-sorozat	821	infravörös
4	5-től végtelenig	Brackett-sorozat	1459
5	6-tól végtelenig	Pfund-sorozat	2280
6	7-től végtelenig	Humphreys-sorozat	3283

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Rydberg formula című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.