Rudi Dutschke
| Rudi Dutschke | |
 | |
| Született | Alfred Willi Rudolf Dutschke 1940. március 7. Schönefeld, Nuthe-Urstromtal |
| Elhunyt | 1979. december 24. (39 évesen) Aarhus |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | német |
| Házastársa | Gretchen Klotz |
| Gyermekei | három gyermek:
|
| Szülei | Elsbeth Dutschke Alfred Dutschke |
| Foglalkozása | diákvezér |
| Iskolái |
|
| Halál oka | idegi rendellenesség okozta fulladás |
| Sírhelye | St. Annen-Kirchhof |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rudi Dutschke témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rudi Dutschke (Schönefeld, Nuthe-Urstromtal, 1940. március 7. – Aarhus, 1979. december 24.) nyugatnémet baloldali diákvezér volt. 1968-ban merényletet követtek el ellene, de túlélte.
Az NDK-ban[szerkesztés]
Kelet-Németországban nőtt fel, apja postai alkalmazott volt. Mivel érdeklődött a keresztényszocializmus iránt, belépett a német evangélikus egyház ifjúsági szervezetébe. 1956-ban csatlakozott a szocialista Szabad Német Ifjúsághoz, és tízpróbázni kezdett. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc hatására érdeklődni kezdett a demokratikus szocializmus iránt, ami ellenkezett a hatalmon lévő Szocialista Egységpárt hivatalos irányvonalával. Mivel nem volt hajlandó bevonulni, lehetetlenné tették egyetemi beiratkozását. 1961 augusztusában, a berlini fal építése előtt Nyugat-Berlinbe menekült.
Diákvezérként[szerkesztés]
.jpg)
Beiratkozott a berlini Szabadegyetemre, és szociológiát, néprajzot, filozófiát és történelmet tanult. Megismerkedett az egzisztencialista szerzők, Martin Heidegger és Jean-Paul Sartre munkáival, tanulmányozta a marxizmust és a munkásmozgalmat. 1965-ben csatlakozott a baloldali diákszervezethez (Sozialistischer Deutscher Studentenbund), amely a diákmozgalmak központi csoportosulása volt, és számos demonstrációt szervezett a vietnámi háború elleni tiltakozásul. 1966-ban elvette az amerikai Gretchen Klotzot, és három gyerekük született, az utolsó (Rudi-Marek Dutschke) 1980-ban, a diákvezér halála után. Első két gyereke a Hosea Che és a Polly Nicole nevet kapta.
Rosa Luxemburg és a Marx-kritikák, valamint az egyetemen megismert harmadik világbeli diákok hatására úgy vélte, hogy a nyugat-európai társadalmak demokratizálásának együtt kell haladnia a harmadik világ felszabadításával és a közép- és kelet-európai kommunista országok demokratizálásával. Szocialista eszméinek erős keresztény gyökerei voltak, Jézus Krisztust a „legnagyobb forradalmárnak” nevezte. 1967-ben a Benno Ohnesorg-gyilkosság nyomán a baloldali diákok egy része szélsőségesen radikális lett, és megalakult a Vörös Hadsereg Frakció, amely erőszakkal válaszolt az erőszakra. Dutschke elutasította ezt az irányt, azt vallotta, hogy az intézményeket kell radikálisan megváltoztatni. „Hosszú menetelés az intézményeken át”, hangoztatta.[2][3]
Merénylet[szerkesztés]
1968. április 11-én Josef Bachmann, egy fiatal antikommunista az utcán fejbe lőtte Rudi Dutschkét. A diákvezér túlélte a támadást, majd családjával az Egyesült Királyságba költözött. Sebesülése miatt újra kellett tanulnia beszélni. 1969-ben Dutschke és Bachmann levelezni kezdett. Bachmann 1970-ben öngyilkosságot követett el a börtönben. Dutschke folytatta tanulmányait Cambridge-ben, de 1971-ben a konzervatív kormányzat kiutasította őt és családját az országból. A dániai Aarhusba költöztek. Az 1970-es évek közepén ismét aktivizálódott, részt vett a német nukleáris létesítmények elleni demonstrációkban, valamint együtt dolgozott a közép- és kelet-európai másként gondolkodókkal, köztük Adam Michnikkel. 1979. december 24-én, a merénylet következményeként, epilepsziás rohama volt, és belefulladt a fürdőkádba.[4] 2008-ban utcát neveztek el róla Berlinben.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Evidence zájmových osob StB
- ↑ Slobodian, Quinn, "2", Foreign Front: Third World Politics in Sixties West Germany, Duke University Press, <http://www.dukeupress.edu/Catalog/ViewProduct.php?productid=47580&viewby=subject&categoryid=100&sort=newest>. Hozzáférés ideje: 2017-02-08 Archiválva 2013. február 5-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2013. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 8.).
- ↑ Frank, Helmut (16–20 April 2003), "Ich liebte diesen naiven Christen", Sonntagsblatt, Bayern, DE, <http://www.sonntagsblatt-bayern.de/03/2003_16_21_01.php?PHPSESSID=4c911...>. Hozzáférés ideje: 2017-02-08 Archivált másolat. [2011. július 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 8.).
- ↑ Wendland, Johannes: Erinnerungen: Hosea Dutschke über den Tod seines Vaters vor 30 Jahren (német nyelven). Spiegel Online. Der Spiegel, 2009. (Hozzáférés: 2013. február 27.)
- ↑ Malte König: „Geschichte ist machbar, Herr Nachbar!“: Die Umbenennung der Berliner Kochstraße in Rudi-Dutschke-Straße 2004 bis 2008. (németül) Vierteljahrshefte für Zeitgeschichte, LXVI. évf. 3. sz. (2018. július 3.) 463–486. o. ISSN 2196-7121 doi
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Rudi Dutschke című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.