Román Népköztársaság Állami Díja
A Román Népköztársaság Állami Díja a második világháború utáni évtizedek legrangosabb romániai díja. A Román Népköztársaság Alkotmánya 44. és 45. cikkelyei értelmében a Minisztertanács 1949. december 22-én alapította az alábbi öt tárgykörben elért kimagasló teljesítmények jutalmazására: a) matematika és fizika; b) biológia, földrajztudomány és földtan; c) műszaki és agrártudományok; d) orvostudomány; e) történelem, bölcselet és jogtudomány; f) nyelvtudomány, irodalomtudomány és művészet. A határozat megszabta, hogy az állami díj két osztályát évente kell odaítélni.
Díjazás módja[szerkesztés]
Az I. osztályú díjjal kitüntetettek az 500 000 lej pénzjutalom és aranyjelvény mellett arra is jogot kapnak, hogy az RNK állami díjasa (Laureatul Premiului de Stat al Republicii Populare Române) címet viseljék. A II. osztályú díjjal kitüntetetteket 200 000 lejjel és ezüstjelvénnyel jutalmazták.
Az Államtanács a díjkiosztás módját ismételten szabályozta. A 119/1952-es dekrétum részletesebben felsorolja, hogy milyen téren elért teljesítményeket jutalmazhat a Minisztertanács. A 16–25. pont a különböző művészeti ágakra (zene, festészet-grafika, szobrászat, építőművészet, film, színház, széppróza, költészet, dramaturgia, irodalombírálat) vonatkozik. Ettől fogva az állami díjnak három osztálya van 25 000, 15 000 és 7500 lej pénzértékben, s a kitüntetettek az arany-, ezüst- és bronzjelvényeken és díszokleveleken kívül azt a jogot is megkapták, hogy az "állami díjas" címet viseljék. A dekrétum a díjak osztályok és tárgykörök szerinti számának évenkénti meghatározását, valamint az újonnan létesített Állami Díj Bizottság működési szabályzatának kidolgozását a Minisztertanács hatáskörébe utalta. Mivel az állami díj odaítélése versenypályázat jelleget nyert, a szabályzat értelmében a javaslati joggal felruházott testületek és intézmények (köztük az RNK Akadémiája, Írószövetség, KISZ) legkésőbb minden év okt. 15-éig voltak kötelesek a díjazásra javasolt műveket megfelelő indoklással benyújtani. Az Állami Díj Bizottság a javaslatokat felülvizsgálta, és legkésőbb azon év dec. 10-ig döntés végett a Minisztertanács elé terjesztette. A jegyzékbe csak az illető évben végképp befejezett (nyomtatásban megjelent, kiállított) alkotásokat lehetett belefoglalni. Miután a Minisztertanács döntését nyilvánosságra hozták, a díjak kiosztásáról a minisztertanácsi határozatban megszabott helyen és időpontban az Állami Díj Bizottság gondoskodott.
Az Államtanács további két lényeges módosítása az volt, hogy előbb az 57/1954 számú dekrétumával az irodalom és művészet terén osztályok szerint kiosztandó díjak összegét felemelte, majd 1961. júl. 3-án kelt 170. számú dekrétumával megszabta, hogy minden második évben Augusztus 23-a küszöbén ítéljék oda az állami díjakat, melyek pontos összegét esetről esetre a Minisztertanács lett hivatva megállapítani. Az átszervezett, nagyobb létszámú Állami Díj Bizottság, amelynek ekkor már Nagy István is tagja volt, egyazon személyt csak egy ízben javasolhatott állami díjra; kivételes esetekben a Minisztertanács eltekinthetett ettől a megszorítástól. Külön cikkely szögezte le, hogy csupán a javaslat megtétele előtt legalább hat hónappal befejezett vagy megjelent alkotások vehetők figyelembe.
1964 után az állami díjat egyedi esetekben, rendszerint csak egész életműért ítélték oda.
Romániai magyar díjazottak[szerkesztés]
Irodalom[szerkesztés]
Az évek folyamán számos élmunkás és műszaki értelmiségi mellett több romániai magyar író és művész is részesült a magas elismerésben. Az írók közül állami díjat kaptak (a római szám a kiosztott díj osztályát jelöli) a következő szerzők és művek:
- 1949: Asztalos István: Szél fúvatlan nem indul. Regény (II).
- 1950: Horváth István: Törik a parlagot. Regény (III)
- 1950: Hajdu Zoltán–Sütő András: Mezítlábas menyasszony. Színjáték (III).
- 1951: Kovács György: Foggal és körömmel. Regény (II)
- 1951: Horváth Imre: Békét követel az élet. Verseskötet (II).
- 1952: Létay Lajos: Új világ épül. Verseskötet (II)
- 1952: Kiss László–Kovács Dezső: Vihar a havason. Színmű (III).
- 1953: Asztalos István: Fiatal szívvel. Regény (II);
- 1953: Sütő András: Emberek indulnak. Elbeszélések (III)
- 1953: Szemlér Ferenc: Harcolni híven. Verseskötet (II)
- 1953: Majtényi Erik: Őrségen. Verseskötet (III).
- 1954: Kiss Jenő: Úti rapszódia. Verseskötet (III).
- 1955: Nagy István: A legmagasabb hőfokon. Regény, 2. átdolgozott kiadás (I)
- 1955: Szabédi László: Válogatott versek (II).
- 1962: Szabó Gyula: Fűhúzó április. Elbeszélések (30 000 lej).
Tudományos művek[szerkesztés]
- 1950–51: Palocsay Rudolf (I).
- 1953: Nyárády Erazmus Gyula (I).
- 1955: Izsák Sámuel, Valeriu I. Bologával közösen (II).
- 1964: Zörgő Benjámin, Al. Roșcával és Vasile Pavelcuval közösen (I).
Képzőművészet[szerkesztés]
- 1949: Bordi András (II).
- 1950–51: Barabás István, Gy. Szabó Béla, Csorvássy István (II).
- 1952: Miklóssy Gábor (I), Szőnyi István, Agricola Lídia, Fekete József (II), Szobotka András (III).
- 1953: Abodi Nagy Béla, Vida Géza (III).
- 1954: Szőnyi István, Szobotka András (I), Abodi Nagy Béla, Kazár László (III).
- 1962. Erdős Imre Pál (30 000 lej).
- 1964. Szervátiusz Jenő (30 000 lej).
Színművészet[szerkesztés]
- 1952: Delly Ferenc, Kovács György, Szabó Ernő, Tompa Miklós (II).
- 1954: Andrási Márton, Kovács György (I).
Zene[szerkesztés]
- 1955. Eisikovits Mihály Miksa (II).
Források[szerkesztés]
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés II. (G–Ke). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1991. ISBN 973-26-0212-0
További irodalom[szerkesztés]
- Asztalos István: A nagy kitüntetés. Utunk 1951/20.
- Colecția de legi, decrete, hotărîri și dispoziții 1956/IV. és 1964/VI.
- Colecția de Hotărîri și Dispoziții ale Consiliului de Miniștri 1964/60.
- Repertoriul general al legislației în vigoare publicată pînă la 1 ian. 1966. 527–28.