Raetia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Raetia
Raetia provincia a Római Birodalomban
Raetia provincia a Római Birodalomban
Fennállás15 - 476
OrszágRómai Birodalom
KözpontAugusta Vindelicorum (Augsburg)
Főbb településekCastra Regina (Regensburg), Brigantium (Bregenz), Tridentum (Trident), Veldidena (Innsbruck)
Népesség
Népességismeretlen
Nemzetiségekrómaiak, kelták
A Wikimédia Commons tartalmaz Raetia témájú médiaállományokat.
A Római Birodalom, Hadrianus uralkodása idején (117-138 AD), a Duna felső folyásánál Raetia császári provinciával (a mai Svájc/Tirol/Németország a Dunától délre), ahol 125-ben nem állomásozott római légió.

Raetia (egyes forrásokban Rhaetia) provincia volt a Római Birodalomban, amelyet a területet lakó rét népről neveztek el.

Fekvése[szerkesztés]

A provincia az Alpok északi részén és a hegység északi előterében helyezkedett el. Nyugatra tőle a helvétek laktak, keletre terült el Noricum, északon Vindelicia. Nyugati szomszédja Gallia Narbonensis volt, délen pedig a római Italiával volt határos, azon belül is Venetia et Histria körzetével.

A mai Svájc keleti és középső részét foglalta magába (benne a Felső-Rajna vidéke és a Boden-tó), Bajorország déli részét, Felső-Svábföldet, Vorarlberget, Tirol tartomány jó részét és Lombardia egy részét.

Raetiát Itáliával a Reschen-hágón át futó Via Claudia Augusta kötötte össze, de a rómaiak a többi hágón (Splügen-, Septimer-, Julier-, Brenner-hágó) át is utakat építettek.[1]

Története[szerkesztés]

Raetia területét Kr. e. 15-ben szereztek meg a rómaiak Augustus mostohafiainak, Tiberius és Drusus hadjáratának eredményeképp.[1] Később Vindelicia (a mai délkelet-Württemberg és délnyugat-Bajorország szintén Raetia része lett. Augustus és Tiberius uralkodása idején Raetia északi határa a Duna volt. Később a germán limes alkotta az északi határt, amely a Dunától 166 kilométerre északra húzódott.

A tartomány lakosságának romanizációja későn kezdődött és nem volt teljeskörű.[1] A Svájc délkeleti részében élő rétorománokról úgy tartják, hogy ők a valamikori raetiaiak leszármazottai. Származásuk azonban nem tisztázott.

Települései[2][szerkesztés]

Raetia római kori települései
Római név Mai ország és név Leírás
Tasgaetium
Stein am Rhein
A Rajna Boden-tavi kifolyásánál
Constatia
Konstanz
A Boden-tó déli partján
Arbor Felix
Arbon
A Boden-tó déli partján
Brigantium
Bregenz
A Rajna Boden-tavi befolyásánál
Clunia
Feldkirch
A Rajna mentén
Magia
Maienfeld
A Rajna mentén
Curia
Chur
A Rajna mentén
Cambodunum
Kempten
Abudiacum
Epfach
Guntia
Günzburg
A Duna partján
Augusta Vindelicorium
Augsburg
A provincia székhelye, légió állomáshelye a Duna partján
Submuntorium
Neuburg
A Duna partján
Abusina
Eining
A Duna partján
Castra Regina
Regensburg
Légió állomáshelye, a Duna partján
Castra Augusta
Geiselhöring
Castra Batavia
Passau
Az Inn torkolatánál
Pons Aeni
Rosenheim
Az Inn partján
Veldidena
Innsbruck
Az Inn partján
Matreium
Matri
A Brenner-hágó északi kijáratánál

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Ókori Lexikon
  2. A római világ atlasza 140. o.

Források[szerkesztés]

  • Mike Corbishley: Az ókori Róma földrajza, Holnap Kiadó, Budapest, 1993 ISBN 9633460077
  • Tim Cornell - John Matthews: A római világ atlaszaHelikon, Budapest, 1991 ISBN 9632082133
  • Pecz Vilmos (szerk.): Ókori Lexikon Raetia címszó

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Raetia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.