Páty

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Páty
Páty Pincehegy
Páty Pincehegy
Páty címere
Páty címere
Páty zászlaja
Páty zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásBudakeszi
Jogállásközség
PolgármesterSzékely László (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám2071
Körzethívószám23
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség8476 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség184,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület39,3 km²
Földrajzi nagytájDunántúl[3]
Földrajzi kistájZsámbéki-medence[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 31′ 00″, k. h. 18° 49′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 00″, k. h. 18° 49′ 60″
Páty (Pest vármegye)
Páty
Páty
Pozíció Pest vármegye térképén
Páty weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Páty témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Páty (németül: Pad) község Pest vármegye dunántúli részén, a Budakeszi járásban, a budapesti agglomerációban.

Fekvése[szerkesztés]

Páty község Pest vármegyében, a BudapestZsámbék közlekedési út tengelyében. A fővárost Béccsel összekötő M1-es autópálya mentén helyezkedik el, a Budapesti Margit-szigettel nagyjából egy földrajzi szélességen, attól légvonalban körülbelül 16 kilométerre nyugatra. Lakóinak száma közel hétezer. Igazi kisváros benyomását kelti a település központja. A Budai-hegységet a Gerecsétől és a Pilistől elválasztó Zsámbéki-medence délkeleti részében épült település Budapesttől mért távolsága alig 20 kilométer közúton.

A vele szomszédos helységek: Zsámbék, Tök, Budajenő, Telki, Nagykovácsi, Budakeszi, Biatorbágy, Herceghalom és Bicske.

Budakeszit és a Zsámbéki-medencét a Mézes-völgy köti össze, amire találóan illik a „pátyi kapu” elnevezés. A Pátyi-medence átlagosan 180 méterrel a tengerszint felett helyezkedik el, peremvidékét 210–360 méter magas dombvidék koszorúzza. A gerincvonulatok lejtői festőien szép környezetet adnak.

Közlekedés[szerkesztés]

Úthálózat[szerkesztés]

A település főutcája a Budapestet Zsámbékkal összekötő 1102-es számú mellékút, ezen kívül további mellékutak kötik össze Biatorbággyal (81 106-os) és Telkivel is (11 102-es mellékút, ez utóbbi földútként Nagykovácsiig folytatódik). Páty közigazgatási területén emellett áthalad az M1-es autópálya, az 1-es főút és a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal is, és itt található a sztráda Sasfészek-tó nevű pihenőhelye, amely egyben közvetlen le- és felhajtási lehetőség is az autópályára az 1134-es összekötő úton keresztül.

Autóbusz[szerkesztés]

Budapestről, a Kelenföld vasútállomástól induló 778-as, valamint Széll Kálmán térről induló 781-es, 782-es, 783-as, 784-es, 785-ös, 786-os, 787-es, 788-as, 789-es és 791-es buszokkal lehet megközelíteni. Zsámbék, Bicske és Budakeszi is sűrű autóbuszos összeköttetésben áll Páttyal. Mindhárom város fontos térségi központ középiskolákkal, bevásárlóközpontokkal, ipari parkokkal, piacokkal. Pátyon helyi járat is közlekedik KanyarGO néven, mely Páty belsőbb területeit is feltárja és összeköttetést biztosít Biatorbágy vasútállomással.

Vasút[szerkesztés]

Vasútállomása nincs a településnek, de 5 kilométerre fekszik a MÁV Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonal biatorbágyi vasútállomása, ahonnan fél óra alatt el lehet jutni a félóránként közlekedő vonatokkal mind Tatabányára, mind a fővárosba (Déli pályaudvar, Kelenföld).

Az állomáson megáll az S10-es, S12-es személyvonat és a G10-es gyorsított személyvonat is.

Pátyról a biatorbágyi vasútállomásra a Tatabánya és Budapest felől érkező vonatokkal is összehangolt menetrenddel hétköznaponként Volánbusz és KanyarGó buszjáratok közlekednek.

Így Pátyról tömegközlekedéssel is gyorsan elérhető a Dél-Budai régió és a megyeszékhely rangú Tatabánya is.

A biatorbágyi vasútállomáson van P+R parkoló és B+R tároló is.

Története[szerkesztés]

A település ősidők óta lakott hely. Kőkori, réz- és bronzkori emlékei a helyi és környékbeli birtokosok magángyűjteményébe kerültek, de a vidékről a Magyar Nemzeti Múzeum is gazdag leletanyagot őriz. A római kori feliratos kövek tanúsága szerint a határban lévő Főkút forrás gyógyító hatása hamar felkeltette az aquincumi táborváros előkelő lakóinak érdeklődését. Fürdőt építettek a gyógyító forrás mellé, a települést pedig, mint jelentős középbirtokot, felvirágoztatták. A falu nevét először egy adománylevél említi, amely 1286-ban, a virágvasárnapot követő ötödik vasárnapon (május 12-én) kelt. A mohácsi csata után Páty is török uralom alá került, ám eltérően a környező települések többségétől, lakossága kisebb-nagyobb megszakításokkal mindvégig megmaradt.

A település 2007-ben a Pilisvörösváriból a Budaörsi kistérségbe került át, 2013-ban pedig a Budakeszi járás része lett.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Kuthy Ákos (független)[4]
  • 1994–1998: Dr. Korompay Péter (független)[5]
  • 1998–2002: Wiedermann Gábor (független)[6]
  • 2002–2006: Dr. Bognár András (MSZP)[7]
  • 2006–2010: Dr. Bognár András (független)[8]
  • 2010–2014: Székely László (független)[9]
  • 2014–2019: Székely László (ÖF-Páty)[10]
  • 2019-től: Székely László (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
6974
7013
7476
8076
8620
8476
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,6%-a magyarnak, 2% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 2,3% németnek, 0,4% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 30,9%, református 22%, evangélikus 1%, görögkatolikus 1,2%, felekezeten kívüli 18,1% (24,3% nem nyilatkozott).[11]

2022-ben a lakosság 89,3%-a vallotta magát magyarnak, 2,8% cigánynak, 2% németnek, 0,3% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek, görögnek, örménynek, bolgárnak, ruszinnak, szlováknak, ukránnak és szerbnek, 5,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,5% volt római katolikus, 16,1% református, 1,2% evangélikus, 1,2% görög katolikus, 0,2% ortodox, 0,2% izraelita, 1,8% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 15,4% felekezeten kívüli (37,3% nem válaszolt).[12]

A faluban cigány és német kisebbségi önkormányzat működik.

Nevezetességei[szerkesztés]

A pátyi pincesor
Csergezán Pál-kilátó
Bányatető panoráma
  • Splényi–Váradi kastély (más néven Várady-kastély)
  • Református templom
  • Országzászló
  • I. és II. világháborús emlékmű
  • Római katolikus templom
  • Pincesor
  • Helytörténeti gyűjtemény
  • Veterán Autók és Motorkerékpárok Múzeuma
  • Rabec-kanyar – kiváló kiránduló hely a fenyvesben; télen sízésre is alkalmas
  • Turul-szobor (2007)[13]
  • A bányatetőről gyönyörű kilátás nyílik a Zsámbéki-medencére.
  • A medencét nyugatról határoló Nagy-kopasz csúcsán álló Csergezán kilátóból minden égtáj felé messzire látni
  • Minden év júniusában megrendezett Pincenapok (pátyi falunap)

Ismert emberek[szerkesztés]

Sportélete[szerkesztés]

A Pátyi SE egy amatőr labdarúgócsapat Pest vármegyében, a Zsámbéki-medencében. Mérkőzéseiket Pátyon, a Pátyi Sportpályán szokták játszani. A település[14] önkormányzata 2014-ben elindult az MLSZ Országos Pályaépítési Programján. A beadott pályázat nyert, a kivitelezőket az MLSZ versenyeztette meg és választotta ki a nyertest. A pálya fejlesztése 2015 májusában indult és 2015 augusztus végéig tartott.[15] A csapat korábbi neve a 2000-es évek elején Lindab FC Páty volt. „A Csáky Dezső által vezetett csapat a hátralévő három fordulóban a bajnoki cím ellenére hozta meccseit, így elmondhatjuk, hogy veretlenül lett első a Lindab FC Páty. Bajnoki címet szerezni mindig nagy eredmény és öröm, legyen az bármely osztályban vagy sportágban. A pátyi futball újkori történelmének legnagyobb sikere ez, amelynek fényét emeli, hogy a tavalyi szezonban második helyen zárt a Lindab FC, és osztályozó mérkőzésen kiharcolta a feljutást a megyei II. osztályba (igaz mégsem ott indult aztán, mivel rendkívül zűrzavaros körülmények között valaki valakik elérték, hogy a Lindab FC ne juthasson fel a győzelem ellenére magasabb osztályba). Így két éven belül kétszer alkotott maradandót a Lindab Páty csapat, bizonyítva ezzel mindenkinek, hogy már túlnőtt a körzeti bajnokság színvonalán tudásban.”-részlet egy 2000-es évek eleji Pátyi Kurír újságcikkből, amit az akkori sportrovat szerkesztő Gigor Attila írt.[16] A Lindab FC Páty néven futó egyesület 2004-ben megszűnt. 2004 után először a 2009–2010-es szezonban a Viadukt SE-Biatorbágy partnercsapataként indultak a Pest megyei harmadosztály Ráckeve-Ócsai csoportjában, Biatorbágy II.-Páty néven. 2011-ben ismét újjáalakult a klub Páty LSE néven. A 2011–2012-es szezonban utolsó helyen végzett a csapat a Pest megye harmadosztály közép-csoportjában. 2012-ben újra megszűnt. 2014-ben újjáalakult, és Pátyi Sportegyesület néven fut a mai napig.

A 2022–23-as szezonban első helyen végzett a klub a Pest megyei harmadosztály délnyugati csoportjában, ezáltal feljutott a Pest megyei másodosztály déli csoportjába.[17] [18]A bajnokcsapat tagja volt Budovinszky Krisztián is, aki a pátyi pincenapokon megrendezett aranyérem és kupa átvétel során bejelentette visszavonulását.[19]

A csapat riválisai: Viadukt SE-Biatorbágy, Budakeszi SC, Perbál SC.

Nevesebb játékosok[szerkesztés]

Egyesület nevei[20][szerkesztés]

  • Pátyi Traktor (?–1960)
  • Pátyi SC (1960–?)
  • Lindab FC Páty (?–2004)
  • Biatorbágy II.-Páty (2009–2010)
  • Páty LSE (2011–2012)
  • Pátyi Sportegyesület (2014–)

Testvértelepülései[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Páty települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2022. július 25.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. a b Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Páty települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Páty települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  6. Páty települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  7. Páty települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  8. Páty települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  9. Páty települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  10. Páty települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  11. Páty Helységnévtár
  12. Páty Helységnévtár
  13. Jeloszlop. Köztérkép. (Hozzáférés: 2018. február 19.)
  14. Patyi SE. (Hozzáférés: 2019. augusztus 26.)
  15. https://web.archive.org/web/20190121010905/http://paty.hu/hirek/a-patyi-labdarugas-fejlesztese
  16. Archivált másolat. [2019. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)
  17. MLSZ Adatbank Pest megye harmadosztály délnyugati csoport (magyar nyelven). adatbank.mlsz.hu
  18. - (magyar nyelven). Pátyi SE Labdarúgó Szakosztály facebook oldala, 2023. június 6.
  19. - (magyar nyelven). Pátyi SE Labdarúgó Szakosztály facebook oldala, 2023. június 12.
  20. https://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/5172

További információk[szerkesztés]