Pygoscelis
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Eocén - jelen | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Állszíjas pingvin (Pygoscelis antarcticus)
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Pygoscelis témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Pygoscelis témájú médiaállományokat és Pygoscelis témájú kategóriát. |
A Pygoscelis a madarak (Aves) osztályának pingvinalakúak (Sphenisciformes) rendjébe, ezen belül a pingvinfélék (Spheniscidae) családjába és a Spheniscinae alcsaládjába tartozó nem.
Kifejlődésük[szerkesztés]
A sejtmag- és a mitokondriális DNS-vizsgálatok szerint a Pygoscelis pingvinnem körülbelül 38 millió évvel ezelőtt, azaz 2 millió évvel az Aptenodytes nevű pingvinnem után vált le a többi pingvin főágáról. Az Adélie-pingvin, a nemen belül, csak 19 millió éve, vagyis a miocén kor idején fejlődött ki. A szamárpingvin faj és az állszíjas pingvin faj körülbelül 14 millió éve vált ketté.[1]
Rendszerezés[szerkesztés]
A nembe az alábbi 3 élő faj és 3 fosszilis faj tartozik:
- Adélie-pingvin (Pygoscelis adeliae) (Hombron & Jacquinot, 1841)[2]
- állszíjas pingvin (Pygoscelis antarcticus) (Forster, 1781)[3]
- szamárpingvin (Pygoscelis papua) (Forster, 1781)[4]
- †Pygoscelis calderensis Hospitaleche, Chavez & Fritis, 2006 - Bahía Inglesa Formation, késő miocén; Bahía Inglesa, Chile
- †Pygoscelis grandis Walsh & Suarez, 2006 - Bahía Inglesa Formation, késő miocén/kora pliocén; Bahía Inglesa, Chile
- †Pygoscelis tyreei Simpson, 1972[5] - késő pliocén; Új-Zéland
Az utóbbi kettő idesorolása nem biztos.
Képek[szerkesztés]
- A három élő faj
-
P. adeliae -
P. antarcticus -
P. papua
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Baker AJ, Pereira SL, Haddrath OP, Edge KA (2006). „Multiple gene evidence for expansion of extant penguins out of Antarctica due to global cooling”. Proc Biol Sci. 273 (1582), 11–17. o. DOI:10.1098/rspb.2005.3260. PMID 16519228.
- ↑ BirdLife International: 'Pygoscelis adeliae'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
- ↑ BirdLife International: 'Pygoscelis antarcticus'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
- ↑ BirdLife International: 'Pygoscelis papua'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2013.2. International Union for Conservation of Nature, 2012. (Hozzáférés: 2013. november 26.)
- ↑ Gill, B.J. (Convener, OSNZ Checklist Committee) et al.. Checklist of the Birds of New Zealand, Norfolk and Macquarie Islands, and the Ross Dependency, Antarctica, Fourth edition. Wellington: Te PaPa Press in association with the Ornithological Society of New Zealand, 330. o. (2010). ISBN 978-1-877385-59-9
Források[szerkesztés]
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Pygoscelis című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]
- Képek az interneten a nembe tartozó fajokról
- Isis, oder Encyclopädische Zeitung 25 col.281
- Fossil penguins (Pygoscelis calderensis sp. nov.) in the Bahia Inglesa Formation (Middle Miocene-Pliocene), Chile. Revista Geologica de Chile, 33(2): 327-338.
- New penguin remains from the Pliocene of northern Chile. Historical biology, 18: 119-130.
- Pliocene penguins from north Canterbury, New Zealand. Records Canterbury Mus, 9(2): 159-182.
