Pukánszky Béla (irodalomtörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pukánszky Béla
Született1895. december 22.
Pozsony
Elhunyt1950. október 26. (54 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaPukánszkyné Kádár Jolán (1924. február 15. – 1950. október 26.)[1]
Foglalkozása
  • irodalomtörténész
  • irodalomtudós
  • germanista
  • egyetemi oktató
  • man of letters
Tisztségeegyetemi tanár
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1918, bölcsészettudomány)
SírhelyeFarkasréti temető (34/2-1-55)[2][3]
SablonWikidataSegítség

Pukánszky Béla (Pozsony, 1895. december 22.Budapest, 1950. október 26.) irodalomtörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Életpályája[szerkesztés]

Pukánszky Béla és Günther Mária fiaként született. Egyetemi tanulmányait az Eötvös Collegium tagjaként Budapesten végezte, utána német nyelvi lektorként működött. 1927-től magántanár, 1936-tól a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen a német irodalomtörténet tanára volt. 1932-ben az MTA levelező tagja lett. 1941. április 26-án a debreceni Tisza István Tudományegyetem német tanszékének élére nevezték ki, és haláláig a debreceni egyetem professzora maradt. Német irodalomtörténetet és német nyelvtant tanított. Az 1947/48-as tanévben a bölcsészettudományi kar dékánja, a következő tanévben az egyetem rektora volt. 1947-től felesége, Pukánszkyné Kádár Jolán levéltárnok, a neves színháztörténész is előadásokat tartott az egyetemen.

1949-ben megfosztották akadémiai tagságától, és azt csak negyven évvel később – jóval halála után –, 1989-ben állították vissza.[4]

Pukánszky Béla egyik legfőbb érdeme, hogy a tudomány megkaphatta a magyarországi német irodalom történetének rendszeres feldolgozását. A példás körültekintéssel kidolgozott mű biztos alapul és szilárd kiindulópontul szolgált minden további részletes kutatás számára.

Főbb munkái[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]