Poszogó taplóbogár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Poszogó taplóbogár
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Bogarak (Coleoptera)
Alrend: Mindenevő bogarak (Polyphaga)
Alrendág: Cucujiformia
Öregcsalád: Gyászbogárszerűek (Tenebrionoidea)
Család: Gyászbogárfélék (Tenebrionidae)
Alcsalád: Diaperinae
Nem: Diaperis
Faj: D. boleti
Tudományos név
Diaperis boleti
Linnaeus, 1756
Szinonimák

Chrysomela boleti

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Poszogó taplóbogár témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Poszogó taplóbogár témájú médiaállományokat és Poszogó taplóbogár témájú kategóriát.

A poszogó taplóbogár (Diaperis boleti) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjéhez, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjéhez és a gyászbogárfélék (Tenebrionidae) családjához tartozó faj. Mind a lárvák, mind a kifejlett egyedei korhadó fákon tenyésző különféle taplógombákon élnek. Veszély esetén átható szagú riasztó váladékukkal védekeznek.

Elterjedése[szerkesztés]

Megtalálható Európa nagy részében és Ázsiában (Szibéria). Magyarországon főleg lomblevelű (elsősorban bükk és tölgy) erdőkben közönséges.

Megjelenése[szerkesztés]

A poszogó taplóbogár rövid, tojásdad alkatú bogár. Hossza általában 6–8 mm. Teste fekete, alul lapos, felül erősen domború; fényes, fémes csillogással. Feje kicsi, szemei kidomborodóak. Csápja fonalas, a vége felé egyenletesen vastagodó ízekkel. Előtora a tövénél a legszélesebb, oldala szegélyezett. Szárnyfedőin szabályos pontsorok húzódnak. A szárnyfedőkön a vállaknál, a szárnyfedők közepén és gyakran a csúcsukon is kezdetben sárga, majd gyorsan megvörösödő szalag húzódik. A szalagok szélei nem szabályosak, csipkézettek. Ez a mintázat azonban hiányozhat is, így vannak teljesen egyszínű, fekete példányok is. A középső csípőknek ízületi vápája oldalt nyitott. Lábai vékonyak, két elülső lábfeje 5-5, utolsó négy ízű.

Életmódja[szerkesztés]

Sárga gévagomba

A poszogó taplóbogár lomblevelű fákon élő taplógombákon él. Sokféle gombafajon megél, de különösen kedveli a sárga gévagombát (Laetiporus sulphureus) és a nyírfataplót (Piptoporus betulinus), melyeken gyakran csapatostul fordul elő. Mind a kifejlett rovar, mind a lárva a gombafonalakkal és spórákkal is táplálkozik. A telet gyakran a fa repedéseibe húzódva, többesével vészelik át.

Zavarás, ragadozók ellen kellemetlen, átható illatú feromonokkal védekeznek. A riasztó hatású szekrétum fő komponensei a 2-etil-1,4-benzokinon és a 2-metil-1,4-benzokinon.

Szaporodása[szerkesztés]

Poszogó taplóbogárak nyírfatapló termőtestjében

A nőstények májusban rakják le tojásakat a taplógombák termőtesteibe. Egyazon gombában évente egy-két generációjuk is kifejlődik. Az első júliusra, a második nemzedék szeptemberre lesz ivarérett.

A faj az irodalomban[szerkesztés]

  • A poszogó taplóbogár egy nőstény példánya érintőlegesen említve szerepel Kőhalmi Zoltán magyar humorista első, A férfi, aki megølt egy férfit, aki megølt egy férfit című regényében (a harmadik rész 8. fejezetében), mint a Lotte és Kristoffer című, fiktív gyerekkönyvsorozat egyik, Sigrid nevű mellékszereplője.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gelbbindiger Schwarzkäfer című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]