Pirókegér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pirókegér
Az állat felülről
Az állat felülről
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Csoport: Glires
Rend: Rágcsálók (Rodentia)
Alrend: Egéralkatúak (Myomorpha)
Öregcsalád: Muroidea
Család: Egérfélék (Muridae)
Alcsalád: Egérformák (Murinae)
Nem: Apodemus
Kaup, 1829
Alnem: Apodemus
Faj: A. agrarius
Tudományos név
Apodemus agrarius
Pallas, 1771
Szinonimák
Szinonimák
  • Mus agrarius Pallas, 1771
  • Apodemus albostriatus (Bechstein, 1801)
  • Apodemus caucasicus Kuznetzov, 1944
  • Apodemus chejuensis Johnson & Jones, 1955
  • Apodemus coreae Thomas, 1908
  • Apodemus gloveri Kuroda, 1939
  • Apodemus harti (Thomas, 1898)
  • Apodemus henrici Lehmann, 1970
  • Apodemus insulaemus Tokuda, 1939
  • Apodemus insulaemus Tokuda, 1941
  • Apodemus istrianus Kryštufek, 1985
  • Apodemus kahmanni Malec & Storch, 1963
  • Apodemus karelicus Ehrström, 1914
  • Apodemus maculatus (Bechstein, 1801)
  • Apodemus mantchuricus (Thomas, 1898)
  • Apodemus nicolskii Charlemagne, 1933
  • Apodemus nikolskii Migouline, 1927
  • Apodemus ningpoensis (Swinhoe, 1870)
  • Apodemus ognevi Johansen, 1923
  • Apodemus pallescens Johnson & Jones, 1955
  • Apodemus pallidior Thomas, 1908
  • Apodemus pratensis (Ockskay, 1831)
  • Apodemus rubens (Oken, 1816)
  • Apodemus septentrionalis Ognev, 1924
  • Apodemus tianschanicus Ognev, 1940
  • Apodemus volgensis Kuznetzov, 1944
Elterjedés
A pirókegér elterjedési területe   egész éves
A pirókegér elterjedési területe
  egész éves
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pirókegér témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pirókegér témájú médiaállományokat és Pirókegér témájú kategóriát.

A pirókegér vagy pirók erdeiegér (Apodemus agrarius) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék (Muridae) családjába tartozó faj.

Az állat az Apodemus nem típusfaja.

Előfordulása[szerkesztés]

A pirókegér Európa középső és keleti részein, valamint Szibéria déli részén, Mandzsúriában, Koreában, Kínában és Tajvanon él szántóföldeken és ritkás erdőkben. Télen megtelepszik az elhagyatott épületekben.

Megjelenése[szerkesztés]

A pirókegér hasonlít rokonához, a erdei egérhez (Apodemus sylvaticus). Színe hátán szürkésbarna, hasa fehéres. Legfeltűnőbb ismertetőjele a hátán végighúzódó fekete csík. Hosszúkás testéhez viszonylag hosszú farok tartozik. Hátsó lábai hosszabbak a mellsőknél, ezért futás közben ugrálva halad. Teste 9-11 centiméter, farka 7-9 centiméter. Súlya 18-25 gramm, legfeljebb 50 gramm.

Életmódja[szerkesztés]

Pirókegér a Bükk-vidéken

Rokonainál kevésbé félénk, nappal és éjszaka egyaránt aktív erdeiegér-faj.

Föld alatti járatrendszerben lakik, melynek két kijárata van. Itt találhatók éléskamrái, melyekben nagy mennyiségű eleséget raktároz télire. Általában több állat él a föld alatti üregekben. Az utódok az alagútrendszer mélyén, jól kibélelt fészekkamrában jönnek világra.

Télire a madárfészket is éléskamrának használja, és magvakat halmoz fel benne.

A pirókegér elsősorban magvakkal, mogyoróval, makkal, bogyókkal, gyümölcsökkel és rügyekkel táplálkozik. Ezt kiegészíti kis mennyiségű rovartáplálékkal.

Szaporodása[szerkesztés]

A szaporodási időszak az időjárástól függően májustól októberig-novemberig tart. Évente akár 3-4-szer is szaporodik. A nőstény 21 napos vemhesség után általában 4-9 kölyköt ellik. Az utódok 1-2 grammosan, csukott szemmel és csupaszon jönnek a világra. Szemük 9-10 naposan nyílik ki, ekkor már szőr borítja testüket. Ivarérettségüket 7-8 hetes korban érik el.

Élettartamuk a természetben rövid, 3 hónap-1 év között mozog. Fogságban akár 4 évig is elélhetnek.

Ellenségei[szerkesztés]

A pirókegér sok ragadozó számára jelent fontos táplálékforrást. Fő ellenségei a róka, a menyét, a nyest, a borz és a házi macska. Bagolyköpetekben is rendszeresen találnak pirókegér-maradványokat.

Rokon fajok[szerkesztés]

Források[szerkesztés]