Piast Erzsébet bosnyák bánné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Piast Erzsébet
Kujáviai Erzsébet
Boszniai Bánság bánnéja
Elizabeta Pjast
Uralkodási ideje
1324. június 1345. augusztus 22. után
ElődjeNemanjić Erzsébet
UtódjaSisman Dorottya
Életrajzi adatok
UralkodóházPiast-ház
Született1302
Elhunyt1345. augusztus 22. után (43 évesen)
ÉdesapjaIII. Kázmér kujáviai herceg (1277/80–1345/50)
ÉdesanyjaN. N.
HázastársaII. István bosnyák bán (–1353)
GyermekeiErzsébet (1340 körül–1387)
SablonWikidataSegítség

Piast Erzsébet (13021345. augusztus 22. után), bosnyákul: Elizabeta Pjast, lengyelül: Elżbieta kujawska, kujáviai hercegnő, bosnyák bánné, Kotromanić Erzsébet magyar királyné édesanyja. A Piast-ház tagja.

Élete[szerkesztés]

Apja III. Kázmér kujáviai herceg, anyja ismeretlen. Apja Piast Erzsébet magyar királyné elsőfokú unokatestvére és Fennena magyar királynénak, III. András magyar király első feleségének a testvére volt. I. Károly, az V. István magyar király harmadszülött lányától, Árpád-házi Mária nápolyi királynétól származó magyar király 1323-ban összeházasította unokatestvérét, az V. István magyar király legidősebb lányától, Árpád-házi Katalin szerb királynétól származó II. István bosnyák bánt a felesége lengyel rokonával, Erzsébettel, hogy magyarországi uralmát ezzel is legitimizálja. A házasságot sokáig nem kísérte gyermekáldás, míg végül majdnem 17 évvel a menyegző után megszületett az egyetlen gyermekük, egy leány, Erzsébet,[1] a későbbi magyar királyné.[2] A kis Erzsébet azonban hamarosan elvesztette édesanyját, akinek a halála után a budai udvarban nevelkedett. Özvegye visszautasította IV. Uroš István Dusán szerb cár házassági ajánlatát 1351 körül, aki fiának, Uroš trónörökös számára szerette volna feleségül kérni a bosnyák bán egyetlen leányát, hogy a két délszláv állam közötti viszályt ezzel az aktussal elsimítsák. Kotromanić István az 1349-ben megözvegyült és gyermektelen I. Lajos magyar királyhoz adta feleségül a lányát, amelynek elrendezése ügyében személyesen járt Budán. Az esküvőre 1353. július 20-án került sor Budán, ami után röviddel az apa is meghalt, így Erzsébet teljesen árván maradt.

Gyermeke[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A forrásokból csak egy gyermek tudható biztosan, így az, hogy egy kiskorában meghalt fiú is született volna, vagy hogy Kotromanić Katalin, I. Hermann cillei gróf felesége és Cillei Hermann anyja az ő lánya lett volna, csak feltételezésekre épül. Lásd Wertner (1891: 218).
  2. Kotromanić Erzsébet szintén hasonló problémákkal küzdött az utódlás tekintetében, mint szülei, de reményeit végül siker koronázta, hiszen megszülettek a lányai, bár a fő cél, a fiú trónörökös az ő esetében sem teljesült.

Irodalom[szerkesztés]

  • Wertner Mór: A középkori délszláv uralkodók genealogiai története, Temesvár, nyomtatott a Csanád-Egyházmegyei Könyvsajtón, 1891.
  • Fajfrić, Željko: Kotromanići, Grafosprem-Srpska pravoslavna zajednica, Šid, 2000. URL: Lásd Külső hivatkozások

Külső hivatkozások[szerkesztés]


Előző
Nemanjić Erzsébet
Bosznia bánnéja
1324 – 1345
Következő
Sisman Dorottya