Peking–Sanghaj nagysebességű vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a nagysebességű vasútvonalról szól. Az alacsonyabb sebességű vasútvonalhoz lásd a Peking–Sanghaj-vasútvonal szócikket!
Peking–Sanghaj
nagysebességű vasútvonal
CRH5A villamos motorvonat a vasútvonalon
CRH5A villamos motorvonat a vasútvonalon
A Peking–Sanghaj nagysebességű vasútvonal útvonala
Vonal:2
Hossz:1318 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:25 kV 50 Hz ~
Maximális sebesség:380[1] km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Peking–Sanghaj nagysebességű vasútvonal témájú médiaállományokat.
0,000 Peking Déli pályaudvar
59,500 Langfang
Tianjin West
131,400 Tianjin South
219,270 Cangzhou West
327,980 Dezhou East
Híd a Sárga-folyón (5143 m)
419,445 Jinan
462,730 Taishan West
533,165 Qufu East
589,175 Tengzhou East
625,280 Zaozhuang West
688,700 Xuzhou East
756,220 Suzhou East
844,380 Bengbu South
959,390 Chuzhou South
Jangce híd (14789 m)
1018,600 Nanjing South
1083,713 Zhenjiang West
1111,850 Danyang North
1144,760 Changzhou North
1201,160 Wuxi East
1227,970 Suzhou North
1259,320 Kunshan Déli pályaudvar
1302,890 Shanghai

A Peking–Sanghaj nagysebességű vasútvonal (egyszerűsített kínai: 京沪高速铁路, hagyományos kínai: 京滬高速鐵路, pinjin: Jīng hù gāosù tiělù, magyaros átírás: Csing hu kaoszu tielu) egy kétvágányú, 25 kV 50 Hz-cel villamosított nagysebességű vasútvonal Kínában Peking és Sanghaj között. A vonal hossza 1302 km, melyen az engedélyezett sebesség 380 km/h,[1] a legmagasabb a világon. A leggyorsabb járatok a két város közötti utat megállás nélkül 3 óra 58 perc alatt teszik meg, a korábbi 10 óra helyett, 329 km/h átlagsebességgel. A vonalon a CRH380A motorvonatok közlekednek, melyek már Kínában készültek. A vonalat 2010. november 15-én adták át, a tervezettnél egy évvel korábban.[2] 2011. június 30-án adták át a személyforgalomnak,[3] így ez a leghosszabb egyben átadott nagysebességű vasútvonal a világon.

A tervek szerint napi 220 000 utas fogja igénybe venni a vonalat,[4] amihez csúcsidőben ötpercenkénti vonatindulás szükséges majd.[5] A vonal része a Peking–Tajpej nagysebességű vasúti folyosónak.

Története[szerkesztés]

Kína eredetileg a két város között mágnesvasutat tervezett építeni, ám a hatalmas költségek miatt ezt végül elvetették, és a hagyományos nagysebességű vonal mellett döntöttek.[6][7] Az építkezés 2008. április 18-án kezdődött meg az 1318 km hosszú, nagysebességű vasútvonalon. A megvalósíthatósági tervet 2007 szeptemberben hagyták jóvá. A minisztérium a vonal építésének teljes költségét 17,3 milliárd dollárra becsülte. A kínai gazdasági újság, a China Economic Daily szerint a teljes költség elérheti a 23 milliárd dollárt is. A munka 2011-ben fejeződött be.[1]

Útvonal[szerkesztés]

Az új Jangce-híd építése Nankingnál

A vasútvonal 1060,6 km hosszan halad hidakon, összesen 244 db-on, melyek a vonal 80,5%-át alkotják. Tanjang és Kunsan között található a világ két leghosszabb vasúti hídja, a Tanjang-Kunsan vasúti híd és a Tiencsini vasúti híd. Az első 164 km, a második pedig 113,7 km hosszú. Továbbá 22 alagút is épült összesen 16,1 km hosszan. A vonatok legkisebb követési ideje 3 perc.

Finanszírozás[szerkesztés]

A Kína Vasúti Minisztérium (MOR) külföldi vállalatokat kért fel a vonal finanszírozásában való közreműködésre az ünnepélyes alapkő-letételi ceremónia megtartásakor, mely a Tiencsin-Hszücsou-Sanghaj vonalszakasz építési munkáinak kezdetét jelentette.

A Peking-Sanghaj Nagysebességű Vasúti Társaságot 2007 decemberében hozták létre, 115 milliárd jüan alaptőkével, amely a vonal megépítésének csak mintegy a felét teszi ki. A MOR az egyik kínai hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy kötvények kibocsátásával kívánják az állami tőkeszükségletet csökkenteni.

Járművek[szerkesztés]

2008-ban Kína a Bombardier Transportationtől 40 darab, 16 kocsiból álló szerelvényt rendelt meg. Ezekből csak 20 lesz hagyományos vonat, a másik 20 szerelvény ugyanis hálókocsikból fog állni, mert a csúcsra járatás érdekében a vonalon éjszakai közlekedés is lesz alacsonyabb sebességgel. A Bombardier Zefirokra alapuló szerelvények 250 km/h-val haladnak. A 16 kocsiból 13 fekvőhelyes hálókocsi, kettő ülőhelyes kocsi és egy az étkezőkocsi. Ezek a szerelvények elsősorban Peking, Sanghaj és Hangcsou között közlekednek.[8]

Rekordkísérlet[szerkesztés]

2010 december 3-án sebesség-rekordkísérletre került sor a vasútvonalon egy CRH380A nagysebességű villamos motorvonattal. A teszt során a szerelvény 486,1 km/h sebességre gyorsult fel, mellyel új sebesség-világcsúcsot állított fel a módosítás nélküli vonatok kategóriájában.[9]

Állomások[szerkesztés]

A vonalon 21 állomás lesz majd:[10]

Állomás Kínai
írásjelekkel
Átírás Távolság (km) Peronok
száma
Vágányok
száma
Hely
Peking Déli pályaudvar 北京南 Pejcsing nan 0 13 24 Peking
Langfang 廊坊 Langfang 59 2 2 Langfang Hopej
Tianjin West 天津西 Tiencsin hszi Nem a fővonalon 13 24 Tiencsin
Tianjin South 天津南 Tiencsin nan 131 2 4
Cangzhou West 沧州西 Cangcsou hszi 219 2 4 Cangzhou Hopej
Dezhou East 德州东 Töcsou tung 327 3 5 Dezhou Santung
Jinan West 济南西 Csinan hszi 419 8 15 Jinan
Taishan West 泰山西 Tajsan hszi 462 2 4 Taishan
Qufu East 曲阜东 Csüfu tung 533 2 4 Qufu
Zaozhuang West 枣庄西 Caocsuang hszi 625 2 4 Zaozhuang
Xuzhou East 徐州东 Hszücsou tung 688 7 13 Xuzhou Csiangszu
Suzhou East 宿州东 Szucsou tung 767 2 4 Suzhou, Anhui Anhuj
Bengbu South 蚌埠南 Pangpu nan 844 5 9 Bengbu
Chuzhou South 滁州南 Csucsou nan 959 2 4 Chuzhou
Nanjing South 南京南 Nancsing nan 1018 15 22 Nanking Csiangszu
Zhenjiang West 镇江西 Csencsiang hszi 1087 2 4 Csencsiang
Changzhou North 常州北 Csangcsou pej 1144 2 4 Csangcsou
Wuxi East 无锡东 Vuhszi tung 1201 2 4 Wuxi
Suzhou North 苏州北 Szucsou pej 1227 2 4 Suzhou
Kunshan South 昆山南 Kunsan nan 1259 2 4 Kunshan
Shanghai Hongqiao 上海虹桥 Sanghaj hungcsiao 1302 16 30 Sanghaj

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Kína a síneken is szárnyal--china radio international. hungarian.cri.cn. (Hozzáférés: 2010. április 17.)
  2. Railway Gazette: Tracklaying complete on Beijing - Shanghai high speed line. [2010. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 17.)
  3. Beijing-Shanghai high-speed train makes debut. MSN News. [2011. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 30.)
  4. Beijing-Shanghai High Speed Line Operated by Chinese Railways - Railway Technology. railway-technology.com. (Hozzáférés: 2010. október 3.)
  5. Construction of Beijing to Shanghai High-speed Railway Kicks Off. english.cri.cn. [2018. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 3.)
  6. "Rail track beats Maglev in Beijing-Shanghai High Speed Railway"
  7. "Beijing-Shanghai High-Speed Line, China"
  8. Csak lehunyod a szemed, és már ott is vagy - PTinfo. cities.blog.hu. (Hozzáférés: 2010. október 3.)
  9. Index - Külföld - Rekordot döntött a kínai szuperexpressz. Index.hu. (Hozzáférés: 2010. december 3.)
  10. Yang Lifei: High speed city link even faster (angol, translated from chinese article nyelven). Shanghai Daily. Shanghai Daily, 2008. január 14. (Hozzáférés: 2008. szeptember 3.)

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Beijing–Shanghai High-Speed Railway
A Wikimédia Commons tartalmaz Peking–Sanghaj nagysebességű vasútvonal témájú médiaállományokat.